A harcoló robotok témája izgalmas és egyben ijesztő. Nem csoda, hogy az ENSZ egyik munkacsoportja már foglalkozik a kérdéssel. Mindeközben az orosz–ukrán háború három évében komoly fejlesztéseket végeztek a pilóta nélküli repülők hadi alkalmazásában. Az ukrán haderőben például létrejött a legénység nélküli fegyverek – szárazföldi, légi, vízfelszíni és víz alatti drónok – haderőneme. Az Index a jövő háborús eszközeiről Kemény Jánost, a John Lukacs Intézet munkatársát kérdezte.
„A légi és tengerfelszíni hadviselésben a 2022 februárjában kezdődött orosz–ukrán háború hozott újdonságokat. A földfelszíni hadviselésben azonban ezek az újítások még mindig csak gyerekcipőben járnak, különböző technológiai nehézségek miatt” – nyilatkozta az Indexnek Kemény János. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa szerint a légi hadviselés területén a háború előtt is volt példa hobbidrónok felhasználására.
Az Iszlám Állam és más, konfliktusövezetekben lévő, kevésbé ismert csoportok már több mint egy évtizede kísérleteztek a hobbidrónok katonai alkalmazásával, sokszor csak mérsékelt sikerrel.
Az orosz–ukrán konfliktusban egyfelől civil hobbidrónokat alakítottak át hadicélokra, másrészt a kifejezetten katonai drónokat fejlesztették tovább.
Egy civil drón önmagában is alkalmas valós idejű felderítésre, ami rendkívül hasznos egy parancsnok számára. Ezt követően megjelentek a bombázódrónok, amelyek már 3D nyomtatott stabilizátorokkal ellátott kézigránátokat vagy egyéb speciális repesztölteteket tudtak célba juttatni
– magyarázta az NKE kutatója, aki hozzátette: ezt követően jelentek csak meg a támadócélú pilóta nélküli repülők, amelyek közül az „öngyilkos” FPV (First Person View) -drónok kapták a legtöbb figyelmet.
Az ellenséges fedezékek felszámolására hozták létre a „sárkánydrónokat”, amelyek termit vagy egyéb erősen gyúlékony anyagok alkalmazásával erdősávok felégetését végezték. A háború során folyamatosan kísérleteztek, és különböző feladatokat kombináltak egymással. A hordozódrónok az FPV-ket a megsemmisítendő célok közelébe viszik, megnövelve ezzel a hatótávolságot. Emellett speciális segítő szerepkörök is kialakultak, mint a jelerősítés más drónoknak, vagy adott esetben az ellenség által használt rádiófrekvenciák zavarása.
„A legújabb feladatkörök egyike az ellenséges felderítődrónok megsemmisítése saját sörétes fegyverrel felszerelt drónok által” – közölte Kemény János. A civil drónok előnye, hogy olcsók, és könnyen tanulható az alkalmazásuk.
Emellett van egy fontos pszichológiai hatásuk: a sikeres támadásokból nagyon látványos, szerkesztett videókat tudnak készíteni, amelyekkel a saját hatékonyság alátámasztását mutatják a szélesebb hazai és nemzetközi közvéleménynek.
„A kifejezetten katonai célra gyártott drónokról sokkal nehezebb pontos beszámolókat találni, mivel azok képességei katonai titkot képeznek” – mondta az NKE munkatársa. Bár az utóbbi időben Ukrajna több nagy hatótávolságú drón kifejlesztéséről tett bejelentést, amelyeket az oroszországi mélységi célpontok ellen alkalmaznak, ezek műszaki paramétereiről nagyon keveset tudni. Az egyik kivétel az UJ–22 típusjelzéssel ellátott, A–22 kisrepülőgépből kialakított drón. Emellett az ukrán hivatalos források sugár- vagy rakétahajtóművel ellátott pilóta nélküli repülők fejlesztéséről is beszámoltak, de ezekről sincs sok információ.
A fejlődés irányai jelenleg az elektronikai hadviselés leküzdését helyezik előtérbe, ami a mesterséges intelligencia vagy egyéb megoldások alkalmazásával költséghatékonyan teszik lehetővé a repülők bevetését – fejtegette Kemény János. Szerinte további irány lehet a drónok közötti együttműködés fejlesztése, ahol az egyes drónok egymás között is hatékonyan oszthatnak meg információkat.
A légi drónok alkalmazásának növekedésével számos ellenintézkedés is történt. A frontvonalban a drónok jelenlétét kijelző eszközök már az egyes lövészkatonák felszereléséhez is hozzátartoznak. A zavaróberendezéseket pedig már kis járművekre is gond nélkül fel lehet szerelni.
A „teknős tankoknak” elkeresztelt módosított harckocsik az öngyilkos FPV-drónok ellen védekeznek. Passzív megoldások terén hálókat és rácsokat alkalmaznak mind a járműveken, mind a megerősített állásokban, hogy minimalizálják azok sebezhetőségét.
A szárazföldi alkalmazás terén még sok technológiai nehézséget kell megoldani
– magyarázta Kemény János, hozzátéve, hogy a nehéz terepen – a folyamatos rádió-összeköttetés bonyolultsága miatt – jelenleg inkább ellátó és sebesültmentő feladatkörben alkalmaznak legénység nélküli járműveket.
Az ukránok ugyanakkor 2024 decemberében beszámoltak egy olyan támadásról, amelyet kizárólag legénység nélküli szárazföldi és légi járművekkel hajtottak végre.
A fejlődés eredményeként az ukrán haderőben létrejött a legénység nélküli fegyverek – szárazföldi, légi, vízfelszíni és víz alatti drónok – haderőneme, és az orosz hadseregben is hasonló irányba mutató trendet láthatunk
– tette hozzá.
„Véleményem szerint a katonák és a legénység nélküli eszközök a földön, a vízen és a levegőben együtt fognak mozogni a hadszíntereken. Nagymértékben függ mindez attól, hogy a nagyhatalmak milyen intenzív háborúkat fognak vívni a közeljövőben” – közölte az NKE kutatója.
Szerinte a harcoló robotok témája izgalmas és ijesztő kérdést vet fel. Jelenleg a harctéren alkalmazott rendszereknél emberi döntés függvénye az egyes támadások végrehajtása.
A technológiai fejlődés ugyanakkor már felvetette az autonóm fegyverek kifejlesztésének lehetőségét, ahol egy rendszer – emberi beavatkozás nélkül – önállóan képes arról dönteni, hogy kit és mit pusztítson el.
„Az ENSZ egy munkacsoportja már foglalkozik a kérdéssel. Guterres főtitkár már hangot adott annak, hogy ezeket az eszközöket kötelező erejű nemzetközi szerződésben kellene betiltani” – mondta el Kemény János, aki szerint más szempontból is érdemes lenne átgondolni ezt a kérdést. Amennyiben sikerül a támadóerőt teljes mértékben gépesíteni, úgy egy háború megindítása csupán gyártási kapacitás kérdésévé válhat.
„Az bizonyára sokak számára vonzó gondolat lehet – tette hozzá a kutató –, hogy a gyerekeinknek nem kell harcolniuk. De az érme másik oldala, hogy a gyerekeinket gépek ölhetik meg” – vélekedett a John Lukacs Intézet kutatója.
(Borítókép: Egy ukrán katona felderítődrónt küld fel az ukrajnai Pokrovszk térségében 2025. január 14-én. Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu / Getty Images)