A 2025-ös központi írásbeli felvételinél diákok tízezreinek jövője dőlhet el, ami nem újdonság, viszont az, hogy ebbe a jövőbe a tankerületi gimnáziumok fenntartója – a Klebelsberg Központ – egy központilag meghúzott minimumponthatárral kíván beleszólni, már sokkal inkább az. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint ez pusztán politikai indokok alapján kiküldött ajánlás, amit figyelmen kívül kellene hagyni, mert ha ezt egyszer jogszabályba iktatják, „az a pedagógusszakma hihetetlen nagy kudarca lesz”.
Ahogy arról beszámoltunk még 2024 októberében, a tankerületi gimnáziumok egy olyan ajánlást kaptak a fenntartótól, amelyben le volt írva, hogy milyen pontszámmal érdemes felvenniük a jelentkező diákokat. A központi írásbeli felvételin 50 pontot lehet magyarból és 50 pontot matematikából elérni, tehát 100 pont az elérhető maximum. Az ajánlás szerint
„ajánlott” elérni azon tanulóknak, akik felvételt szeretnének nyerni egy adott középfokú oktatási intézménybe. Ez pedig azért lenne rendkívül előnytelen a felvételizők számára, mert 2024-ben a nyolcadikosok csaknem fele 50 pontnál kevesebbet ért el, míg a hatodikosok közül mindössze
23,15 százalék szerzett 70 vagy annál több pontot a felvételin.
Itt viszont még nincs vége a „kivételezésnek”, ugyanis azoknál a gimnáziumoknál, amelyek az Arany János Programban vagy a Honvéd Kadét Programban vesznek részt, nincs ajánlott felvételi minimumpontszám.
Októberben a Klebelsberg Központ (KK) megerősítette, hogy az intézmények valóban kaptak ajánlást, viszont hozzátették, hogy „minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt figyelembe veszi-e” a felvételinél. Kifejtették továbbá, hogy az ajánlás fő célja, hogy növeljék a gimnáziumi képzés presztízsét, valamint az, hogy a diákok a megfelelő helyre nyerjenek felvételt.
Emellett arról is írtak, hogy fontosnak tartanák, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyernek egy-egy gimnáziumba, el is tudják azt végezni, és ne morzsolódjanak le félúton. Ráadásul a KK több olyan gimnáziumról is beszámolt, ahol a nagy fluktuáció miatt kisebb létszámmal működnek osztályok, mint ami a jogszabályban elő van írva.
A Szülői Hang Közösség közleményben tiltakozott az idei gimnáziumi felvételi rendszerben bevezetett korlátozás ellen, amelynek következtében szerintük gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg az állami fenntartású intézményekben.
Mint írják, a minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni.
Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt eleve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. Bár hivatalosan csak ajánlásról van szó, a közlemény szerint a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A Szülői Hang emiatt petícióval tiltakozik az intézkedés ellen.
A szervezet képviselője, Miklós György arról beszélt még az írásbeli vizsga előtt, hogy sok gimnázium nem csak ajánlásnak, egyenesen utasításnak vette a fenntartótól érkezett információkat, így alkalmazzák azokat a január 18-i vizsgán. Bár hivatalos eredmények csak február 7-e után lesznek, a budapesti
többé-kevésbé – akár minimálisan eltérve az ajánlott pontoktól, néhol még szigorítva is azokat – mind alkalmazzák a központi felvételi pontszámokat, amellyel megnehezítik a diákok számára a bejutást az intézményekbe. Miklós György szerint „a felvételi rendszert is torzítja, hogy az egyik gimnáziumban kötelezően előírták a minimumpontszámokat, a másikban nem”. Véleménye szerint ez egy „nagyobb stratégia” része, amivel az a kormány célja, hogy „tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest”.
A kormány egyébként nem is rejti véka alá a véleményét ezzel kapcsolatban, és egyre nagyobb a fókusz a szakképzésen. Orbán Viktor miniszterelnök többször beszélt arról, hogy a „melós fiatal csávókat” is támogatná a kormány a diákok mellett, hiszen szükség van a kétkezi munkásokra is az értelmiségi fiatalok mellett.
Ennek egyik eszköze, a munkáshitel konstrukciója maximum 4 millió forint kamatmentes kölcsön igénylésére ad lehetőséget. Szabadon felhasználható, és legfeljebb tízéves futamidő alatt törleszthető. A hitelt 17–25 év közötti tanulók, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal vagy diplomával nem rendelkező fiatalok igényelhetik.
A témával kapcsolatban feltett kérdéseinkkel kerestük a Belügyminisztériumot és az Oktatási Hivatalt is, amint választ kapunk, beszámolunk róla. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője azonban kifejtette véleményét a témával kapcsolatban.
Mi ezt rendkívül károsnak tartjuk
– kezdte a PDSZ országos választmányi tagja, aki szerint a törvény még felvételit sem ír elő, tehát azt sem lenne kötelező tartani. Véleményük szerint egy felvételi beszélgetés is bőven elegendőnek kellene hogy legyen, hiszen egy jól képzett pedagógus annyiból is el tudná dönteni, hogy a gyereknek helye van-e az adott intézményben vagy sem.
A PDSZ azon az állásponton van, hogy a központi felvételinél messzebb nem szabadna menni, hiszen azt is az intézmények határozzák meg, hogy tartanak-e. Nem szabadna kötelező felvételit sem előírni, „azt meg főleg nem, hogy ponthatárokat határozzanak meg”. Ráadásul minimumként az elmúlt évek felvételi pontszámainak középértékét határozták meg, ami
különösen kegyetlen a diákokkal szemben, ezen is látszik, hogy ki akarják rekeszteni őket a gimnáziumi tanulásból.
Egyetért azzal is, hogy a szakképzés felé terelik a fiatalokat, „amiről megy a sikerpropaganda, hogy milyen sikeres ágazata ez az országos oktatásnak”. A PDSZ szerint központilag nem szabad ilyen módon befolyásolni a fiatalok életét, „ezek ugyanis egész életre szóló döntések, hogy valaki melyik középiskolába jár”, ráadásul a továbbtanulásnál ez majd még nagyobb hátrányt jelent a diák számára, ha nem a megfelelő helyen végez.
Nagy Erzsébet szerint központilag semmiféle szakmai indok nincs erre az „ajánlásra” a ponthatárokkal, „pusztán politikai szándékok alapján terelgetik a gyerekeket”.
Szakmai szempontból ezt rendkívül károsnak tartják, mi több, Nagy Erzsébet egyenesen embertelennek nevezte a lépést, hiszen ez a „családokat és a gyerekeket is neurotizálja”. Véleménye szerint 6–8 év tanulását nem lehet kétszer 45 percbe belesűríteni és az alapján eldönteni, hogy hova veszik fel a gyereket. Elmondása szerint az intézmény döntésének kellene lennie, hogy mely gyerekeket tudja továbbfejleszteni és kiket szeretne oktatni a jövőben.
Ezt nem központilag a Hajnal Gabriella (a Klebelsberg Központ elnöke – a szerk.) tudja eldönteni, vagy a miniszter, vagy akárki
– mondta, hozzátéve, hogy szakmailag teljesen alkalmatlan egy ilyen lépés.
Az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) adataiból kiindulva azt is elmondta, hogy lényegesen nehezebb volt az idei felvételi, mint az elmúlt években bármelyik. Magyarból konkrétan 11 éve nem volt ennyire nehéz a hatosztályos feladatlap, matematikából pedig olyan példák is voltak, amikkel a „tizenkettedikesek sem mindig birkóznak meg”.
Kiemelte még, hogy a javítókulcs is szigorodott, hiszen néhol már a helyesírási hibákért is egyből 0 pont jár a helyesírásra, pedig véleményük szerint ha valaki elront egy igekötőt, attól még nem biztos, hogy alkalmatlan arra a diák, hogy az adott intézménybe járjon, hiszen ez nem méri azokat az előismereteket, amelyekre építve a gimnáziumi képzés folytatható.
A PDSZ szerint a felvételinek két dolgot kellene mérnie:
Véleményük szerint az idei feladatlapok közül ezeket egyik sem méri.
A fentebb említettek miatt Nagy Erzsébet arról beszélt még, hogy a PDSZ-szel – mivel más lehetőségük nemigen van, hogy hassanak erre az „ajánlásra” – „javasoltuk, kértük, könyörögtünk az intézményeknek, hogy ezeket a direktívákat, ezeket a fentről jövő, teljesen ostoba, szakmaiatlan utasításokat hagyják figyelmen kívül”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek most még csak ajánlások, viszont sokan tartanak attól, hogy ez a jövőben akár előírássá is válhat. „Az pedig nem lesz szép világ, gyakorlatilag ostorral, korbáccsal fogják terelgetni a gyerekeket oda, ahova a kormány úgy gondolja, hogy terelgetne fiatalokat.”
Véleménye szerint a szakmának kellene összefogni az ilyen döntések ellen és negligálni azokat, vagy éppen tiltakozni ellenük. Hiszen szakmai indokok egyáltalán nem állnak e mögött az ajánlás mögött, nyilvánvalóan csak politikaiak, melyeknek célja a gimnáziumi osztályok elsorvasztása, és a „sikerpropagandával tűzdelt szakképzésbe átirányítani a gyerekeket”.
Arra is kitért, hogy ezzel a lépéssel akár az elképesztő tanárhiányt is lehetne kozmetikázni, hiszen kevesebb diákhoz, kevesebb osztályhoz egyértelműen kevesebb tanárra van szükség. „Talán párat még el is lehet küldeni” – tette hozzá.
Ezért is kértük azt, hogy ne tartsák be az intézmények ezeket a direktívákat, mert így saját maguknak sodornák meg a selyemzsinórt
– összegezte a képletet Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy ha ez az ajánlás egyszer jogszabályba kerül, akkor „ez a pedagógusszakmának a hihetetlen nagy kudarca” lesz.
(Borítókép: skynesher / Getty Images)