Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint a vidéki mentősöknek mindössze néhány havonta kell Budapesten dolgozniuk, ahova szolgálati autóval jutnak el, de a műszak végén a fővárosban is tölthetik az éjszakát. Minden költséget elszámolnak nekik állítása szerint, valamint nem túlóraként számolják el nekik ezeket az átvezényléseket. Ugyanakkor Hadházy Ákos úgy véli, ez veszélyezteti a biztonságos ellátást, hiába nevezi azt kiszámíthatónak Győrfi Pál.
A fővárosban megnövekedő esetszám miatt vidéki mentőállomásokról vezényeltek át dolgozókat a budapesti sürgősségi ellátásba. Az új rendszerben minden vidéki mentőállomáson dolgozó ápolót és gépkocsivezetőt bevonnak. Két-három havonta egy alkalommal kell Budapesten dolgozniuk, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett közzé.
A Telex az ügyben megkereste az Országos Mentőszolgálatot, a kérdésre Győrfi Pál reagált, aki azt közölte, hogy „a szervezés folyik, várhatóan március-áprilistól indul az az új rendszer, amelyben naponta 25-30 vidéki mentőegység segíti ki Budapesten az Országos Mentőszolgálatot”.
Győrfi Pál hozzátette, hogy vidékről csak a személyzet utazik Budapestre szolgálati autóval, és meghatározott állomásokon kapnak mentőautót a feladatuk elvégzéséhez. A műszak végén pedig újra szolgálati járművel jutnak haza.
Az OMSZ szóvivője körlevelében azt írta, hogy a vidéki dolgozóknak két órával a műszak megkezdése előtt kell a fővárosba érkezniük, és 9 órától látják el tizenhat órás szolgálatukat. Végzésük után a mentőautót visszaviszik az állomásra, majd ezt követően térhetnek haza. Azonban arra is van lehetőségük, hogy „több budapesti mentőállomásunkon vannak kialakítva szálláshelyek bajtársaink részére, amennyiben a fővárosban töltik az éjszakát” − nyilatkozta Győrfi Pál.
További kérdések is felvetődtek, mint az utazási idő kifizetése, a túlórák elszámolása vagy a rendkívüli szolgálat pluszdíjazása. Erre azt a választ adta az Országos Mentőszolgálat szóvivője, hogy „természetesen minden ilyen költséget kifizetünk a bajtársainknak, az utazási idejüknek megfelelő bérköltséget is megadja a bajtársaknak a mentőszolgálat, és melegétkezés biztosítását is tervezzük”.
Azt is hozzátette, hogy a feladatok számától függően van lehetőség a kötelezően kiadandó pihenőidőn, étkezési időn kívül a pihenésre. Természetesen ugyanúgy lesz erre lehetőségük, mint a Budapesten mindennapi munkájukat végző bajtársaknak.
Kiemelte, hogy a vidéki mentősök számára a fővárosi munkavégzést nem túlóraként számolják el, hanem az alapóráikba fog beletartozni. „Várhatóan évente csak néhány alkalommal kell egy-egy bajtársunknak Budapesten szolgálatot teljesíteni, külön pótlék ezért nem jár” − írta Győrfi Pál.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a fővárosi esetszám csökkenésekor „az OMSZ folyamatosan és pontosan elemzi a hívásszámokat, feladatszámokat, és a mentőkapacitást ennek megfelelően az esetlegesen változó szükségletekhez igazítjuk”.
Hadházy Ákos viszont úgy véli, hogy a biztonságos ellátást veszélyezteti, ha egy vidéki egység fáradtan megy ki egy hívásra. Azt is felvetették, hogy a fővárost kevésbé ismerő mentősök nehezebben találnak meg helyszíneket.
Január 15-én egy rádióinterjúban Győrfi Pál azt mondta, hogy 2024 végén már napi 3800 esetet láttak el országos szinten, vagyis folyamatosan növekszik az ellátásra szoruló esetek száma. A legtöbb Budapesten van, mintegy napi 1300-1400, vidéken ez a szám jóval alacsonyabb. Az OMSZ szóvivője kiszámíthatóbbnak nevezte az új rendszert, mert a beosztás lehetővé teszi, hogy minden vidéki dolgozó tudni fogja, mikor kell a fővárosban szolgálatot ellátnia. Természetesen új munkaerő felvétele ideálisabb lenne, de a munkaerőpiac telített, nehezen találnak új embereket − közölte Győrfi Pál.