Minden idők legsúlyosabb hazai közveszéllyel fenyegetését követték el ma reggel azok az ismeretlen tettesek, akik – legalábbis a jelenlegi információk szerint – több mint 240 fővárosi és vidéki iskolát figyelmeztettek arra, hogy robbanószerkezetet helyeztek el. A Büntető törvénykönyv szerint a közveszéllyel fenyegetők öt év börtönnel számolhatnak. Abban az esetben viszont, ha a levelüket terrorcselekmény elkövetésével fenyegetésnek minősítik, az elkövetőkre akár nyolc év szabadságvesztést is kiszabhatnak.
Több mint 240 iskolát ürítettek ki Budapesten és vidéken bombariadó miatt. A rendőrség tájékoztatása szerint valószínűleg egy helyről származó, hasonló tartalmú elektronikus levél érkezett több oktatási intézménybe csütörtök reggel. Mint írták, a rendőrség minden szükséges intézkedést megtesz. Az embereket arra kérik, hogy amennyiben hasonló fenyegetést kapnak, értesítsék a hatóságot, és a rendőrség utasításai szerint járjanak el.
Bár elsőre jó tréfának, vaskos diákcsínynek tűnhet több iskolát is robbantással megfenyegetni, az okozott károk, és a következmények nagyon súlyosak lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a bombariadó közveszéllyel fenyegetésnek minősül, ami alapesetben három, súlyosabb esetben pedig akár öt év börtönnel is büntethető. A Büntető törvénykönyv 338. §-a szerint ugyanis az, aki
A rendszerváltozás után, a kilencvenes években igen gyakoriakká váltak a bombariadók. Volt olyan év, amikor több mint ezer (!) ilyen riasztás történt. Az újságok úgy igyekeztek elejét venni az újabb incidenseknek, hogy – a rendőrség kérésére – nem számoltak be a történtekről. Ezek a bombariadók kivétel nélkül téves riasztások voltak. Gyakran abban az iskolában helyeztek el robbanószerkezetet, ahol éppen dolgozatírásra készültek.
tűzszerészi szempontból nincs alapos és alaptalan bejelentés, a hatóságok minden riasztást kivétel nélkül kivizsgáltak.
Az Országgyűlés 1993-ban lépett, ekkor iktatták ugyanis törvénybe a közveszéllyel fenyegetés elnevezésű bűncselekményt. A törvénymódosítás miniszteri indokolása szerint azért volt szükség az új tényállás megalkotására, hogy minden esetben lehetőség legyen azon, magukat fel nem fedő személyek büntetőjogi felelősségre vonására, akik különböző közintézményeket azzal fenyegettek, hogy ott robbanószerkezetet helyeztek el.
A közveszéllyel fenyegetés, amely a rémhírterjesztés egyik speciális esete, az utóbbi évtizedben jelentősen visszaszorult. Míg 2017-ben még 194 esetet rögzített a bűnügyi statisztika, ez a szám tavalyelőtt 103-ra, 2024-ben pedig 92-re csökkent.
Az a különbség a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés között, hogy míg a közveszély bekövetkezésével kapcsolatos tények híresztelése annak színhelyén történő elkövetést bünteti, a közveszéllyel fenyegetés a közveszély bekövetkezése előtt, azzal való fenyegetést üldözi.
A közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a valótlan tény állítása, híresztelése, vagy látszat keltése, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
Ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, azaz az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy állítása valótlan.
A bűncselekmény elkövetésének további feltétele, hogy az elkövető állítása alkalmas legyen a köznyugalom megzavarására.
A rendőrség által közzétett levél tartalma alapján terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének gyanúja is felmerülhet. Az ismeretlen levélírók többek között ezt írják: „Tudassátok vezetőitekkel és Európa népeivel, hogy a kalifátus oroszlánjai városaitokat veszik célba.”
A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés súlyosabb bűncselekmény, mint a közveszéllyel fenyegetés:
Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Kúria álláspontja szerint a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette csak akkor nem valósulhat meg, ha a fenyegetés valóra váltása magából a közlésből kitűnően objektíve nem lehetséges. Vagyis ez a bűncselekmény és nem a közveszéllyel fenyegetés valósul meg, ha az elkövető nem csupán állítja, híreszteli vagy annak látszatát kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, hanem maga helyezi kilátásba annak előidézését.
A két bűncselekmény elhatárolása kapcsán még azt is kiemelték, hogy amíg a közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a közveszély bekövetkezésének valótlan tényállítása (híresztelése, látszatának keltése), addig a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés konkrét, speciális kényszerítési célzatot feltételező fenyegetés.
A közveszéllyel fenyegetésre több érdekes példa is felhozható az elmúlt évekből. A Kúria 2017-ben megállapította egy ügyben, hogy megvalósította a közveszéllyel fenyegetés bűntettét az az elkövető, aki a nagykövetség konzulátusi kapujánál szolgálatot teljesítő biztonsági őrökkel közölte, hogy bomba van a cipőjében, és ezt az állítását azután is fenntartotta, hogy az őrök többször is felszólították, hogy ilyen kijelentéssel ne tréfáljon. Az elkövetőt végül 200 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtották.
Ugyancsak közveszéllyel fenyegetés miatt vonták felelősségre azt a személyt, aki úgy akart segíteni az ítéletre váró élettársának, hogy a segélyhívó központot tárcsázva olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, amely szerint
a bíróságon ma bomba fog robbanni, égni fog a bíróság, az összes bíró és ügyész.
Ezt követően bontotta a vonalat, és a bejelentéshez használt telefont is összetörte.
Tavaly áprilisban egy férfi ittasan bejelentést tett, hogy több bombát rejtett el a Pénzügyminisztérium budai várban található, felújítás alatt álló épületében. A fenyegetést követően a minisztérium két épületét is kiürítették. Az épületek átvizsgálása három és fél óráig tartott, és a kiürítésük több mint ezerháromszáz személyt érintett. A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádlottat egy év – végrehajtásában két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
2022 őszén közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt indítottak eljárást egy budapesti férfival szemben, aki azért tárcsázta a segélyhívót, hogy közölje, robbanóanyagot helyezett el a csepeli víztoronynál. A férfi két órával később ismét bejelentést tett, ezúttal arról, hogy valaki bombát rejtett el egy csepeli plázában. A 41 éves elkövető, akit csepeli otthonában elfogtak, beismerte ugyan a bűncselekmény elkövetését, de hozzátette, hogy nem gondolta komolyan, amit mondott.
(Borítókép: Gyerekek a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola és Kollégium épülete előtt 2025. január 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)