Idén először tartott Kormányinfót Gulyás Gergely és Vitályos Eszter, legutóbb tavaly decemberben, Orbán Viktor részvételével volt nemzetközi sajtótájékoztató. Akkor a magdeburgi terrortámadás uralta a híreket, de szóba került Ukrajna támogatása, Magyar Péter és Brüsszel is. Most az iskolai bombafenyegetések tematizálták a tájékoztatót, de Donald Trump, Rákosrendező és a gazdasági kérdések is nagy hangsúlyt kaptak. Az Index kérdésére adott válaszból kiderült, hogy a békemissziókban átadtuk a stafétát egy nagyobb szereplőnek, és arra is van terv, ha támadás éri a Török Áramlatot.
Orbán Viktor miniszterelnök indiai útjáról hazatérve Belgrádban és Pozsonyban is tárgyalt, valamint levezényelt egy kormányülést, amelyről itt számoltunk be. A kormányülésen született döntések részletezése előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt az iskolai bombariadókkal kapcsolatos fejleményekről (percről percre tudósításunkat itt olvashatja). Mint elmondta, hajnalban érkezett az első információ a fenyegetésekről, azóta folyamatosan egyeztet Orbán Viktor kormányfő és Pintér Sándor belügyminiszter. 29 budapesti és egy hódmezővásárhelyi iskola címére érkeztek üzenetek arról, hogy az iskolában bombákat helyeztek el. A tanítást nem függesztették fel, de az igazgatók dönthetnek másképp, ha nem látják értelmét az oktatásnak, mert sok szülő hazavitte a gyermekét. Annak nem látja realitását, hogy pénteken ne indulna meg az oktatás.
Az üzeneteket külföldi e-mail-szolgáltatókon keresztül, azonos szöveggel küldték ki, aláírás nélkül, tehát egyelőre nem tudni, hogy egy csoport állhat-e a háttérben. A titkosszolgálatok felvették a kapcsolatot a szlovák társszervekkel, mivel ott tavaly hasonló fenyegetésekkel szembesültek a hatóságok. Mint Gulyás Gergely elmondta, kísérteties a hasonlóság a Szlovákiában történtekkel, ahol bebizonyosodott, hogy a fenyegetések alaptalanok voltak, bíznak benne, hogy itt sem lesz másként.
Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte, hogy a Belügyminisztérium legfrissebb tájékoztatója szerint 121 tankerületi intézményt érint a fenyegetés. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a fenyegető börtönbüntetésre számíthat a köznyugalom súlyos, 121 rendbeli megzavarása miatt. Azt is hozzátette, hogy míg Nyugat-Európában már terrorcselekmények történnek, addig nálunk szerencsére csak terrorfenyegetéssel kell szembenéznünk.
Az Index kérdésére, miszerint ha még tovább nő a bombafenyegetésben érintett iskolák száma, várható-e a büntetési tétel szigorítása, Gulyás Gergely elmondta,
a felderítés a legfontosabb, de nyitottak a szigorításra is.
Bár általában a szigorítás hívei, és egy javaslat esetén támogatnák is azt, az a legfontosabb cél, hogy ilyen esetek ne történhessenek meg. A Kormányinfón az is elhangzott, hogy délután születhet döntés arról, kell-e emelni a terrorfenyegetettség szintjén. A kormány biztonsági kabinetje értékeli a helyzetet, és ezután derül ki, szükséges-e további lépéseket hozni.
Az Economix felvetésére, miszerint lehet-e köze az iszlám terrorizmushoz a fenyegetésnek, Gulyás Gergely azt mondta, hogy zajlik a nyomozás, de szerinte inkább egy elmebetegről lehet szó.
Gulyás Gergely a hét jelentős eseményének nevezte Donald Trump hivatalba lépését. A kormányülésen egyetértés volt abban, hogy azok a lépések, amelyeket az új elnök az első napján meghozott, egybevágnak azokkal a döntésekkel, amelyeket a magyar kormány az elmúlt bő évtizedben megtett. A miniszter konkrét példaként a migrációt és a genderpolitikát említette. Gazdasági kérdésekben is optimisták, ugyanakkor az új amerikai adminisztráció a saját nemzeti érdekeit teszi az első helyre, és a legfőbb ellenfél számukra a külkereskedelmi deficit. Ahol amerikai negatívum van, ott változtatni akarnak, például vámtarifák kivetésével, ezek azonban hátrányosan érinthetik Magyarországot is.
Abban tudunk segíteni a többi európai országnak, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat segítjük
– tette hozzá Gulyás Gergely. Később az is elhangzott, ha mégis lesznek amerikai védővámok, akkor Magyarországnak a saját útját kell járnia, új piacokat kell keresnie.
A kormányszóvivő azt is hangsúlyozta, hogy Trump tárgyalni akar az orosz elnökkel, és békét akar – ha ez nem jön össze, akkor nyúlna a szankciók eszközéhez. Ez pont az ellenkezője annak, amit az Európai Unió és az előző amerikai adminisztráció is képviselt.
Orbán Viktor a kormányülésen a Robert Fico szlovák kormányfővel történt találkozójáról is beszámolt. Gulyás Gergely leszögezte, szolidárisak Szlovákiával, egy uniós tagjelölt ország – Ukrajna – nem teheti meg, hogy olyan intézkedést hozzon, amellyel uniós országok energiaellátását ellehetetleníti.
Gulyás Gergely a rákosrendezői beruházásról kifejtette, ha egy elővásárlási joggal kapcsolatban vita van, azt a bíróság elbírálja. A miniszter hangsúlyozta, a főváros szívében van egy nagy terület, amellyel az elmúlt évtizedekben a főváros semmit nem tett. Gulyás Gergely indokolt felvetésnek tartja, ha tudni akarja valaki, hogy ott mi épül, viszont úgy tenni, mintha az elmúlt harminc évben egy nagy, értékes, de szeméttel teli területtel bármit próbált volna tenni a Fővárosi Önkormányzat, és most sérelem érné, az álszent. A főváros soha nem tett vételi ajánlatot, tárgyalást sem kezdeményezett korábban, viszont amikor a kormány hasznosítaná a területet, hirtelen érdeklődést mutat a főváros.
Karácsony Gergely szerint nettó hazaárulás az a szerződés, amely a rákosrendezői beruházásról született. Gulyás Gergely ezzel szemben kijelentette, a megállapodás arról szól, hogy Budapestnek azt a részét, amelyet Karácsony Gergely elhanyagolt, ott egy sok száz milliárdos beruházás jön létre, ami enyhíti a lakhatási gondokat, munkahelyeket és adóbevételeket teremt.
Legitimnek tartja, hogy a fővárosnak vannak esztétikai elvárásai, az építés kereteiről érdemes egyeztetni, de a beruházás a főváros érdeke is.
Gulyás Gergely kifejtette, a nemzetközi jog alapján kötöttek egy megállapodást az emírségekkel, ennek része, hogy hoznak egy befektetőt, aki az elhanyagolt területen épít egy új városrészt. Az elővásárlási joggal kapcsolatos jogvita arról szól, hogy miután egy nemzetközi szerződés jött létre, az kijelöli a vevőt, ezért a nemzetközi jogi aktus felülírja az elővásárlási jogot. Ha a főváros bírósághoz fordul az ügyben, akkor majd dönt a bíróság.
A miniszter a dubaji beruházással kapcsolatban azt mondta, hogy a gigaberuházó állandó kapcsolattartást kért a magyar kormánytól, és ez megfelel a gyakorlatnak. Nem eldöntött kérdés, hogy mekkora épületek létesülhetnek a területen, a jelenlegi szabályozás 90 métert enged, vélhetően a beruházó fogalmazta meg a szándékát az 500 méterről. De ha az illetékes miniszter 120 méteres épületről beszélt, akkor csak úgy lehet ilyen magasságú épület, ha módosítják az építési törvényt.
Az újabb vétófenyegetést feszegető kérdésre válaszolva Gulyás Gergely ismét hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók többet ártottak Európának, mint Moszkvának. Új helyzet van, az Egyesült Államok is megegyezésre törekszik – bár Donald Trump éppen most lengetett be szankciókat Oroszország ellen –, és Európának is ennek fényében kell megvitatnia a kérdést. A kormányszóvivő arra nem válaszolt, lesz-e vétó, a vita fontosságát emelte ki, és azt is megtudtuk, nincs még időpontja Donald Trump és Orbán Viktor találkozójának.
Az Index kérdésére Gulyás elmondta, hogy nincs tervben újabb magyar békemisszió, mert jelenleg egy nagyobb szereplő, az Egyesült Államok átvette a kezdeményezést a béketeremtés terén. A kormányszóvivő a lengyel–magyar kapcsolatokra vonatkozó kérdésünkre kifejtette, látják, hogy Lengyelországban valóban komoly jogállamisági problémák vannak. A miniszter rámutatott, a magyar hatóságok egy olyan lengyel politikusnak adtak menekültjogot, akivel szemben úgy indult eljárás, hogy megsértették a mentelmi jogát.
Ezt a lengyelek ellenséges lépésnek tekintik, pedig csak arra hívja fel a figyelmet, hogy „a király meztelen”, ezért a diplomáciában durva udvariatlanságot követnek el.
Egy későbbi kérdésre válaszolva, hogy jönnek-e további VIP-menekültek Magyarországra, Gulyás Gergely azt mondta, hogy többfelé Európában jogállamisági probléma van, például Lengyelországban. Ha ilyen helyzetben kérelem érkezik, akkor azt értelemszerűen egyenként megvizsgálja a magyar kormány.
Az Index feltette a kérdést, hogyan jutunk földgázhoz, ha támadás éri a Török Áramlatot – erre a Miniszterelnökséget vezető miniszter a részletek említése nélkül megerősítette, hogy minden válsághelyzetre van a kormánynak terve.
Utolsó kérdésünk a nagy pályaudvarok 99 éves hasznosítási tervére vonatkozott, amelyre válaszul Gulyás Gergely elmondta: a koncepció kidolgozása zajlik, technikai részletekről egyelőre nem tud beszámolni. A kormány támogatja az elképzelést, ha kereskedelmi hasznosításban van lehetőség a pályaudvarok felújítására, akkor annak csak nyertesei vannak.
(Borítókép: Gulyás Gergely 2025. január 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)