Az V. kerületi Egységben a Belvárosért frakció összeférhetetlenségi eljárás megindítását kezdeményezte, mert állításuk szerint Balogh-Madár Emese eskütételi igazgatási szervvel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos megszegi azzal a saját esküjét, hogy mellette képviselő az V. kerületben. A V. kerület szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben azt írta: alaptalanok az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek.
„Medvigy Krisztián, az V. kerületi Egységben a Belvárosért momentumos frakcióvezetője a testületi ülésen hívta fel rá a figyelmet, hogy a Rogán Antal minisztériumában kamuállást (eskütételi igazgatási szervvel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos) betöltő Balogh-Madár Emese megszegi azzal a saját esküjét, hogy mellette képviselő az V. kerületben” – írta közleményében a Momentum Mozgalom.
A párt közlése szerint Medvigy Krisztián kezdeményezte az összeférhetetlenség feloldását.
Már az is abszurd, hogy Rogán minisztériumában létezik ilyen pozíció (havi 1,5 milliós fizetésért), de a csattanója a történetnek az, hogy az eskübiztos nincs tisztában a saját esküjével. Ugyanis miniszteri biztos nem lehet önkormányzati képviselő. Na, ehhez képest Balogh-Madár Emese az V. kerületben képviselő és Rogán minisztériumának kamuállásában miniszteri biztos
– hívta fel a figyelmet Medvigy Krisztián.
„A ma benyújtott interpellációmmal frakciónk kezdeményezte az összeférhetetlenségi eljárás megindítását, mert úgy gondoljuk, hogy a testület hitelességét csak a törvényesség és az erkölcs helyreállításával lehet megvédeni. Bízom benne, hogy a testület és a polgármester meghozza a szükséges döntést, és példát mutatunk abban, hogy az eskünek, a törvényeknek és a választók bizalmának súlya van” – tette hozzá a Momentum politikusa.
Cikkünk megjelenése után a Belváros Önkormányzata a következő közleményt juttatta el az Indexhez:
„Az ellenzéki képviselő figyelmen kívül hagyta a vonatkozó hatályos jogszabályokat, amelyek alapján nem keletkezett összeférhetetlenség. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 222. § (3) bekezdése, kimondja, hogy „Más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából a biztosi jogviszony nem minősül munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, továbbá – a 221. § (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem keletkeztet összeférhetetlenséget.” Az ellenzéki képviselő másfelől teljes mértékeben figyelmen kívül hagyta, s ezáltal valótlanul állította, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (1c) bekezdését, amely kimondja: „A kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vezetője nevezi ki az eskütételi igazgatási szerv vezetőjét. Az eskütételi igazgatási szerv vezetőjének jogviszonya más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából nem keletkeztet összeférhetetlenséget.”