2025 elejétől kezdve változott a Munka törvénykönyve – közölte az ado.hu. Az egyik változás a választásokat érinti, míg a másik a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodásokra vonatkozik.
A szakportál beszámolója szerint a Munka törvénykönyvének az a része módosult, amely a választásokon való részvétel szabályozza. Mint írták, „a változtatások ugyan nem forgatják ki a sarkaiból a munkaviszony alanyainak életét” , de „fontos a sokszor csak nüánsznyinak tűnő módosulásokkal is tisztában lenni”.
A releváns jogszabályba – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről –az ado.hu szerint 2025 elejétől kezdve bekerült „egy újabb feltétel, mely teljesülése esetén a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól”. Nevezetesen:
A 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, a munkavállaló az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.
„E rendelkezés azt hivatott biztosítani, hogy minden munkavállaló élhessen szavazati jogával az éppen aktuális választásokon, senkinek ne kelljen csak azért kimaradnia a részvételi demokráciából, mert éppen dolgozik. Természetesen, ha a munkavállaló úgy dönt, nem szeretne e jogával élni, a munkáltató erre nem kötelezheti, a munkavállalónak viszont ilyenkor a teljes beosztás szerinti napi munkaidejét kötelezettsége ledolgozni” – írta a portál.
Hozzátették: figyelemreméltó, hogy a szabályozás legfeljebb két óra mentesülésről, és nem a szavazat leadásához szükséges időre történő mentesülésről rendelkezik,
ezzel pedig tulajdonképpen a munkavállaló belátására van bízva, hogy a részvételt követően azonnal visszatér-e dolgozni – vagy azt csupán például a lehetséges eredmények szavazótársaival történő megvitatását követően, de még két órás időtartamon belül teszi meg.
A szavazáshoz szükséges idő mértékének igazolását tehát a munkáltató nem kérheti munkavállalójától, azt azonban igen, hogy igazolja, tényleg a jogszabály által meghatározott célból maradt távol a munkavégzéstől. Feltételezhető, hogy e célból a választásokat lebonyolító bizottságok igazolást állítanak majd ki az ezt igénylő, a szavazáson megjelent munkavállalók részére.
„A fentihez kapcsolódó változás, hogy a szavazáson történő részvételhez kötött mentesülés ideje a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül [Mt. 115. § (1) és (2) bekezdés]. E tekintetben tehát a munkáltatónak a teljes napi munkaidőt munkában töltött időnek kell tekintenie, a szavazáson történő részvétel miatt senki sem eshet el szabadságtól” – tette hozzá az ado.hu.
Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy a mentesülés csak 8 órát meghaladó, beosztás szerinti napi munkaidő esetén illeti meg a munkavállalókat, illetve mivel a választások rendszerint hétvégén zajlanak, zömében olyan munkavállalók lesznek érintettek, akik munkaidőkeretben dolgoznak. Amennyiben pedig a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalók szavazáson való részvételét a munkaidő-beosztás megfelelő alakításával biztosítja – ahogy ezt esetlegesen eddig is tette – és aznap a szokásostól esetlegesen eltérően csak 8 órára osztja be munkavállalóit, a munkavállalók nem mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól.
Ebben az esetben a munkáltató a szavazás napjára be nem osztott munkaidőt a munkaidőkeretben máskor beoszthatja, így a szavazáson való részvétel miatt távolléti díj fizetési kötelezettsége sem keletkezik – fejtette ki a portál.
Az ado.hu szerint egy másik módosítást is történt, ennek értelmében a hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodás módosult. „Az Mt. 99. § (3) bekezdése szerint a munkáltató írásban megállapodhat készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállalójával, illetve hozzátartozójával, a munkavállaló napi beosztás szerinti munkaideje legfeljebb napi tizenkét órára, heti beosztás szerinti munkaideje legfeljebb 72 órára emeléséről. A megállapodás megkötésének lehetőségét, illetve a beosztás szerinti munkaidő maximális mértékét az év eleji változások nem érintik, a megállapodás megkötésére továbbra is ugyanaz a szabályozás vonatkozik” – írta az ado.hu.
A portál szerint ezeknél az eseteknél változtak a megállapodás munkavállaló általi felmondásának szabályai. Míg eddig a munkavállaló a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást a munkaidőkeret végével mondhatta fel, most a jogalkotó a hosszú, akár 3 éves munkaidőkeretekre tekintettel kedvezőbb felmondási lehetőséget teremtett. Ennek megfelelően a munkavállaló hat hónapnál rövidebb munkaidőkeret esetén változatlan feltételek mellett mondhatja fel a megállapodást, ha azonban a munkaidőkeret hat hónapnál hosszabb, a munkavállaló a megállapodást hat hónap elteltét követően, de a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja [Mt. 99. § (3a) bekezdés].
„Ennek eredményeképpen a munkavállaló akár évekkel korábban is szabadulhat a hosszabb beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő terhe alól. Az Mt. 135. § (8) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés a 15 napos felmondási időnél hosszabb, legfeljebb azonban harmincnapos felmondási időt állapítson meg a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodások felmondásának esetére” – jegyezte meg a portál.
„Amennyiben a munkavállaló felmondja a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást, minek következtében az a munkaidőkeret megszűnését megelőzően megszűnik, a felek egymással a munkaidőkeret megszűnésekor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kötelesek elszámolni [Mt. 99. § (3b) bekezdés]. Ha tehát a munkavállaló a megállapodás, illetve annak felmondása miatt az őt megillető díjazásnál magasabb összegű kifizetésben részesült a munkaidőkeret során, a munkáltató a többletkifizetés mértékét jogosult a munkavállalónak a keret végén fizetendő munkabérből levonni. Ugyanakkor a munkavállalót hátrány amiatt, hogy a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást felmondta, nem érheti [Mt. 99. § (3c) bekezdés]” – zárták a magyarázatot.