A térdprotézisműtétekhez egy high-tech robottechnológiás rendszer vásárlását tervezi a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Varga Endre, az SZTE professzora az Indexnek elmondta: decemberben kezdték meg a tesztelést és – reményei szerint – már a tavasszal döntés fog születni az ügyben. A több száz millió forintos robottechnológia jelentősen növeli majd a biztonságot és a pontosságot, illetve megkönnyíti a sebészek dolgát egy-egy bonyolult eljárás során.
Új, precíziós robotsebészeti rendszereket tesztelnek Szegeden a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján. Az SZTE vezetése eltökélt abban, hogy orvosaik robottechnológiát is alkalmazzanak a térdprotézisműtéteknél, pontosabbá és biztonságosabbá téve ezzel a műtéti beavatkozásokat. Ezek a rendszerek később a csípő- és a vállprotetikai műtéteknél is használhatóak lesznek.
Egy-egy ilyen high-tech rendszer eszközeinek megvásárlása, valamint működtetése több száz millió forintba kerül, ezért is érdemes tesztelni. Az Index információi szerint az SZTE európai és tengeren túli gyártókkal tárgyal a beszerzésről.
Decemberben végezték az első tesztet az SZTE Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján. A műtét során az orvosok a rendszer pontosságát és megbízhatóságát vizsgálták a térdprotézis-beültetések terén.
A modern mozgásszervi sebészetben már több mint két évtizede használnak high-tech eljárásokat
– nyilatkozta az Indexnek Varga Endre traumatológus.
Az SZTE professzora elmondta: az ilyen műtéteknél nem röntgen segítségével dolgoznak, hanem infravörös kamerák és számítógépes rendszerek segítik az orvosi személyzetet. Olyan,
Akárcsak a GPS-navigáció – magyarázta a professzor –, ahol az infravörös kamerák valós idejű, folyton frissülő „térképet” készítenek a betegről.
A műtétet végzők így röntgen nélkül tudnak tájékozódni, ezért a beavatkozás gyorsabb és pontosabb.
Bár az eszközt a sebész mozgatja és irányítja, mégis a robottechnológia biztosítja, hogy a fúró vagy a fűrész csak a megadott területen legyen aktív és működőképes.
„Ez a rendszer a műtétet megelőzően egy „térképet” készít a térdízületről, majd az operáció során az infravörös kamerák folyamatosan figyelik a sebész kezében lévő eszközt” – közölte a professzor, aki hozzátette: ezek pedig nem engedik, hogy a sebész véletlenül is túllépje a megszabott határokat.
A Szegedi Tudományegyetem orvosai egy olyan továbbfejlesztett rendszert is tesztelni fognak, amely teljesen gépi karokat használ. A finom mozgásokat mesterséges intelligencia kontrollálja, és biztosítja, hogy ne történjen semmilyen hiba.
Varga Endre kijelentette, hogy ezeknél a rendszereknél mindig az orvos marad a felelős a műtétekért, ugyanakkor a robotok jelentősen növelik a biztonságot és a pontosságot, illetve megkönnyítik a sebészek dolgát egy-egy bonyolult eljárás során.
Ausztráliában és az Egyesült Államokban a térdműtétek 30 százalékát már robottechnológiával végzik. Ezeket a rendszereket már Lengyelországban és Horvátországban is használják
– közölte a professzor, aki szerint még az idén szeretnének egy ilyen high-tech rendszert telepíteni Szegedre. „Több kollégánk már tanulmányozta ezeket az eljárásokat külföldi klinikákon, Ausztráliában és Lengyelországban” – mondta a Varga Endre, aki – bár a tárgyalások még tartanak – reméli, hogy ennek a technológiának az áldásos hatásait minél több páciensük megtapasztalhatja.
A statisztikák szerint világszerte a térdprotézisműtétek után a betegek 20 százaléka nem teljesen elégedett az operáció eredményével. Varga professzor szerint ez az arány nagyon magas, ha figyelembe vesszük, hogy a csípőprotézis-műtétek után a betegek 98 százaléka elégedett, és csupán 2 százalékuknak van problémája a beavatkozást követően.
„Nem csak a térdprotézis pontatlan behelyezéséből adódhatnak nehézségek. Tapasztalataink szerint gyakran a térd körüli lágyrészek feszessége nem igazán megfelelő” – tudatta az SZTE tanára, aki úgy véli: a modern robotsebészeti eljárások képesek ezt a lágyrészi illeszkedést is alaposabban vizsgálni, és ennek megfelelően optimalizálni a protézis behelyezését.
Egyelőre még vizsgáljuk és teszteljük a rendszereket. Több száz millió forint egy-egy ilyen high-tech technológia
– árulta el a professzor, aki reményét fejezte ki, hogy legkésőbb tavasszal döntés születik ebben az ügyben. Varga Endre szerint az állami egészségügyi rendszerben még nem működik ilyen technológia. „Ha sikerül, a Szegedi Tudományegyetem klinikája lenne az első, ahol ezt bevezetnék az állami ellátásba is” – fogalmazott a traumatológus professzor, aki hozzátette: az SZTE számára a betegbiztonság az első.
(Borítókép: A Szegedi Tudományegyetem központi épülete a Dugonics téren. Fotó: Faludi Imre / MTI)