Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője reagált arra a háttérbeszélgetésre, ahol Balatoni Katalin helyettes államtitkár 2027-re ígért egymilliós átlagfizetést, és a pedagógus-életpályamodell pozitív eredményeit ismertette. A PDSZ szerint van, amiben egyet tudnak érteni, de lényegi dolgokban is voltak csúsztatások, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, január 16-án a Belügyminisztériumban a pedagógus-életpályamodell projektjének 2024-es eredményeiről és a 2025-ös tervekről tartottak háttérbeszélgetést. A 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott programcéljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egyik kijelölt pillére a Pedagógus-Életpályamodell.
A beszélgetésen Balatoni Katalin, a köznevelési államtitkárság helyettes államtitkára, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesületének elnöke, Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Laurent Sens, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője, többek között Magyarországért felelős egységének vezetője beszélgetett. A moderátor szerepét Hamar Pál, az Országos Köznevelési Tanács elnöke töltötte be.
A résztvevők arról számoltak be, hogy a béremeléseknek és az intézményekre fordított egyéb juttatásoknak köszönhetően a magyar közoktatás helyzete fokozatosan javul, és 2027-re Balatoni Katalin az 1 millió forintos átlagbért sem tartja kizártnak a pedagógusok körében.
Az eseményen Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is jelen volt, és a beszélgetés után arról beszélt, hogy nem teljesen úgy van az, ahogyan ezen a „60-as, 70-es éveket idéző termelési beszámolón” prezentálták az eredményeket a meghívottaknak.
Az államtitkárság biztosra ment a »beszélgetés« résztvevőinek kiválasztásakor is: előre meghatározott koreográfia alapján, a hurráoptimizmus jegyében adták elő »termelési beszámolójukat«
– írta lapunknak Nagy Erzsébet, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottakat a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter képviselte, az NPK pedig egy „kormány által létrehozott korporatív szervezet”.
A PDSZ véleménye szerint nem 32,2 százalékos béremelés, hanem maximum bértömegemelés volt 2024-ben, hiszen ebbe beletartoztak olyan egyéb, bérjellegű kifizetések, mint az érettségiztetésért járó pluszjuttatások vagy a többlettanítás óradíjai. Kiemelte, hogy esetleg a gyakornokoknál volt ekkora béremelés, viszont a ranglétrán felfelé haladva ez egyre kisebbre zsugorodott, az alábbi táblázat szerint:
Ezek átlaga pedig semmiképpen nem adja ki a 32,2 százalékot. Ugyanígy szerinte a 2025-ös béremelés is „inkább bértömegemelés”, ráadásul a pedagógus I. szint felett ismét csökkennek az összegek, a kutatótanároknál ez már mindössze 12 százalék.
Emellett a PDSZ szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkabére sem emelkedik, erre nincs EU-s forrás, így a dolgozók rosszabb esetben minimálbért vagy garantált bérminimumot, jobb esetben plusz 7–10 százalékot keresnek ebben a szektorban.
Nagy Erzsébet szerint azt is fontos kiemelni – amit Balatoni Katalin is elismert –, hogy az állam mindössze a tankerületi központokból rendelkezik bérfejlesztési adatokkal, a közel 3800, önkormányzat alá tartozó óvodáról például nem. A PDSZ hangot is adott ennek az adathiánynak – elmondása szerint többen is megkeresték őket azzal, hogy nem a Maruzsa Zoltán államtitkár által megígért ütemben zajlanak a béremelések – és bár Balatoni Katalin „megpróbált erről adatokat előásni”, ám ez idáig semmi nem került napvilágra.
Ezért is lehetséges az, hogy a PDSZ felmérése szerinti az átlagbér és a kormány által állított adat között nagyjából 100 ezer forint különbség van
– hangsúlyozta a PDSZ ügyvivője.
Nagy szerint az is egy érdekes aspektusa a történetnek, hogy mivel kívánják vonzóvá tenni a pedagógusi pályát, hiszen véleménye szerint a teljesítményértékelés, „a fölösleges többletterheket jelentő, megalázó NAT-vizsga, a még több ingyenmunkát jelentő, részben utasításos alapon működő, az NKE által szervezett továbbképzési rendszer” egyenesen kontraproduktív, tehát ez inkább elijeszti a tanári pályán gondolkodókat, semmint meghozná a kedvüket hozzá – pedig akkor bombafenyegetésről még szó sem volt.
A szakképzésben már bevezetett teljesítményértékelés alapján joggal tarthatnak a kollégák attól, hogy ha lesz differenciálás, abban erőteljesen érvényesülhetnek szubjektív szempontok, és a helyi egyeztetések rendre elmaradnak
– fejtette ki Nagy Erzsébet.
Arra is kitért, hogy a pedagógus szakra jelentkezettek száma nem feltétlenül azt mutatja meg, hogy mennyire népszerű ez a pálya, hanem azt, hogy „hányan választották az ingyen és rövid idő alatt megszerezhető diplomát adó képzéseket”. Az igazi mérőszám véleménye szerint az lesz, hogy hányan választják majd ténylegesen a tanítást és az óvodapedagógusi állást a diploma után, és főleg az, hogy mennyien maradnak majd a pályán a gyakornoki idő letelte után, amikor „többet dolgoznak majd kevesebb fizetésért”.
Aki ma gyakornok, azt tapasztalhatja, hogy ha betölti a 25. életévét, lényegesen kevesebbet keres, mivel megszűnik az adókedvezménye, és – azért, mert a gyakornok és a pedagógus I. között nettó 8000 forint a különbség – ezt el is veszti a jelenleg 10 800 forintnyi, külön soron, kizárólag a gyakornoki idő alatt biztosított bérelem elvonásával, viszont az óraszáma heti négy órával nő
– fejtette ki bővebben.
Arról is beszélt, hogy amit Horváth Péter, a NPK elnöke említett, hogy a nyugdíjas tanárok taníthatnak csökkentett óraszámban, az „nem újdonság, nem vívmány”, hiszen már a köznevelési törvényben régóta benne foglaltatik.
Több dologban viszont egyetértés van a PDSZ és a háttérbeszélgetésen elhangzott adatok és jövőbeni tervezetek közt. Az egyik ilyen, hogy Nagy Erzsébet szerint is meg kell szüntetni az ingyenmunkát, vagyis az eseti helyettesítéseket, és ezeket is ki kellene fizetni.
A másik, amiről Laurent Sens beszélt, hogy a tanári pályán az életpályamodell kiszámítható kellene legyen, és el kell kerülni a „jojóhatást”, a béreknek értékállónak kellene lenniük. Sens egyébként egy korábbi beszélgetésen arról beszélt, hogy az uniót is meglepte a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény bevezetése, hiszen mindezt a korábbi bértábla és az előmeneteli rendszer megtartásával is létre lehetett volna hozni.
Nagy Erzsébet azzal a beszélgetésen többek által is kiemelt mondattal is egyetértett, hogy a párbeszéd nagyon fontos a felek közt. Mind a kormány és a szakszervezetek, mind az intézmények és a helyi szakszervezetek, közösségek közt.
Ennek helyben, a munkahelyeken is meg kell valósulni, hogy a szubjektív döntéseket kontrollálni és korlátozni lehessen
– emelte ki, buzdítva a helyi szakszervezetek megalapítását.
Az esemény után Farkasné Egyed Zsuzsa, a Kolping Katolikus Óvoda vezetője arról beszélt az Indexnek, hogy a kormány által nyújtott támogatások érezhetően javítják a munkakörnyezetet, és ez bőven kihatással van a dolgozók lelkiállapotára és munkamoráljára is.
Teljesen más az egész hozzáállás, a pedagógusokon érezhető a változás
– mondta.
A Terézvárosi Önkormányzat által felújított intézményben már két évtizede gyakornokoskodnak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógusai, véleménye szerint ez az együttműködés is mutatja, hogy jó irányba haladnak a dolgok.
A szülőknek nevelőtársa kívánunk lenni, mert valljuk, hogy csak együtt tudjuk a gyermekeket szépre, jóra és igazra nevelni játékkal, gondoskodással, értelmük nyitogatásával
– zárta, hozzátéve, hogy ehhez mindig is támogatásra volt szükség, és még van hová fejlődni – ebben egyébként mindhárom szereplő egyetértett –, viszont jó az út, amin elindultak a támogatásokkal.
(Borítókép: Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője 2023. március 15-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)