Magyarország egyik legismertebb korrupciós perének elsőrendű vádlottja, akivel szemben jelenleg két ügyben folyik eljárás a Fővárosi Törvényszéken, nevetségesnek tartja az ellene felhozott vádakat. Schadl György az idei év első tárgyalása után adott interjút az Indexnek.

Január 23-án újabb ügyben indult bírósági eljárás Schadl Györggyel szemben a Fővárosi Törvényszéken, ismételten végrehajtók közötti korrupciós ügy miatt emelt vádat ellene a nyomozó főügyészség. Az ezzel összefüggésbe hozható négy vádlott közül a csütörtöki tárgyaláson csak egy ember ismerte el a bűnösségét, Schadl György ezúttal is ártatlannak vallotta magát.

Az ügyészség vádja szerint a vállalkozó elmulasztotta egy korrupciós bűncselekmény feljelentését a hatóságoknál, amikor tudomást szerzett arról, hogy két végrehajtó-helyettes felajánlja a segítségét egy végrehajtójelöltnek, akinek ezért cserébe az ügy harmadrendű vádlottja számára az iroda osztalékának egy részével kellett volna meghálálnia ezt, emellett helyettesként is alkalmaznia kellett volna őket. Schadl György erről azok alapján szerzett tudomást, hogy a két helyettes mindezt az ő irodájában beszélte meg. A vállalkozó felszólította őket arra, hogy ezt az egyezséget azonnal bontsák fel, aminek a felek eleget is tettek, de az ügyészség szerint a bűncselekményt Schadl nem jelentette.

A vádhatóság egy olyan bűncselekmény elkövetésével vádol, amire az elmúlt öt évben ezen az ügyön kívül nem volt példa Magyarországon. A gond csak az, hogy ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el, én azonban a kar elnökeként nem voltam az. Végrehajtóként, a végrehajtási eljárások során az vagyok, de ez nem egy árverési visszaélés vagy egy végrehajtási üggyel kapcsolatosan tudomásomra jutott, általam bűncselekménynek vélt dolog volt, amit jelentenem kellett volna. Fegyelmi vizsgálatot sem indított az ügyben a Végrehajtói Kar hivatalvezetője, aki viszont valóban hivatalos személy – hogy miért, azt elmulasztották még csak megkérdezni is tőle. Nem tudtam, hogy bűncselekmény történt, erről pedig hangfelvételem is van

– mondta az Indexnek Schadl György, aki már a beszélgetés elején leszögezte, úgy érzi, egyes ügyészek és a Nemzeti Védelmi Szolgálat egyes tagjainak célkeresztjében voltak, és kreált vádakkal akár olyan ügyeket is indíthatnak ellene, hogy kábítószerrel kereskedik vagy kavicsokkal dobál repülőgépeket.

Milliókkal támogatta a végrehajtókat

2021 év végén váratlanul robbant egy korrupciós ügy története a hazai sajtóban, miután kiderült, hogy Schadl Györgyöt, feleségét és intézőjét őrizetbe vették a budapesti repülőtéren. Hamar kiderült, hogy korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a végrehajtói kar elnökét, majd Völner Pált is gyanúsítottként hallgatták ki az ügyészség munkatársai. A vád szerint Völner Pálnak az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként befolyása volt arra, hogy kiket neveznek ki a végrehajtói pozíciókba, és ebben kért segítséget tőle Schadl György, amiért nem is volt hálátlan – a végrehajtók elnöke 2-5 millió forintot adott át a politikusnak.

Amikor megkérdeztük, hogyan ismerkedett meg Völner Pállal, Schadl György felidézte, hogy pár évvel ezelőtt találkoztak egy rendezvényen, amikor még Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter. „Ott mutattak be egymásnak minket, és miután Pali hatalmas jogi tudással rendelkezik, szakmai beszélgetésekbe kezdtünk, és hamar megértettük egymást.”

Völner Pállal később is jó viszonyban maradtak, azt a vádat viszont nevetségesnek tartja, hogy ő maga kineveztetett volna embereket a végrehajtói pozíciókba, amihez az államtitkár segítségét kérte volna. Példaként egy olyan videófelvételt említett, amit egy találkozásuk alkalmával a rendőrség készített róluk, és a sajtóban úgy terjedt el, hogy Schadl egy ajándéktasakot ad át a parlamenti államtitkárnak, benne a korrupciós pénzzel. Schadl György állítja, a valóság ehhez képest az, hogy Völner Pál ad át neki – mint a végrehajtói kar elnökének – egy ajándékcsomagot, erről egyébként a rendőrség videófelvételt is készített.

Az ügy kezdetben titkosítva volt, a gyanúsítás elolvasását követően az ügyvédem is csak annyit kérdezett tőlem, hogy ki akarja egy ekkora blődlivel levadászni ezt a Völner Pált, és annyit mondott, hogy te ebben csak egy statiszta vagy. Képzelje el, hogy a vádirat szerint én akkor is éppen pénzt adtam át Völner Pálnak, amikor éppen Ausztriában síeltem. Sőt, a titkárnőm akkor hozott nekem az egyik végrehajtótól pénzt, amikor GPS-adatok szerint nem is ugyanazon a településen tartózkodtunk, egy másik alkalommal pedig az ügyintézőmnek akkor adott pénzt, amikor ő, az ügyészség által lekért GPS-adatok szerint aznap 100 kilométerre volt tőle.

Az említett titkárnő, F. Vivien, aki a vádhatóságnak olyan Excel-táblázatokat adott át, amelyek szerint a Schadl által megkent végrehajtók az osztalék egy részét átadták a kar vezetőjének, és Völner Pálnak is juttatott azokból az összegekből, legalábbis azt állította, hogy a többek által kezelt táblázatban a vp megjelölés Völner Pált takarja. F. a tárgyalások alatt a táblázatban szereplő tételekről tanúként azt vallotta, kikövetkeztette, hogy főnöke bűncselekményt követ el, bár ő maga ilyennek soha nem volt tanúja. F. Vivient „koronatanúként” kezelték az eljárásban, miután egyezséget kötött az ügyészséggel, ezzel pedig megúszta, hogy a vádlottak padjára kerüljön.

Neheztelek rá, de megértem, hogy miért tette. Kisgyermekes anyukaként, ha azt mondják, azonnal megyek a kóterba, ha nem vallok a főnökömre, én sem gondolkodtam volna. Ezt még azzal is kiegészítették, hogy még csak eljárás sem indul velem szemben, és még meg is tarthatom azt a 200 millió forintot, amivel azt a szerencsétlen monori végrehajtót lehúztam, csak cserébe adjon tanúvallomást ellenem, szerintem kevés magyar utasította volna vissza ezt az ajánlatot.

Mint ismert, az ügy tárgyalásának megkezdése előtt a vádhatóság képviselője egy előkészítő ülésen ismertette, hogy 880 millió forintos korrupciós botrány miatt tíz év börtönbüntetést indítványoznak Schadl Györggyel szemben. Az ügyészség több tárgy lefoglalását is kérte, így autókat, hajót és egy kisrepülőt is zár alá vettek, valamint a végrehajtó pozícióját is felfüggesztették a jogerős ítéletig, de az irodának azóta is a tulajdonosa, míg más cégekben is szerzett részesedést.

Nézze, én végrehajtó vagyok. Több embernek is van negatív tapasztalata vagy valamilyen prekoncepciója a végrehajtókra vonatkozóan, a történet másik szereplője pedig egy politikus. Ha orvosok lennénk, a társadalom megbecsültebb tagjai, akkor nem lenne akkora a felhajtás a téma körül. Így viszont, miután az ügyészség vádat emelt ellenem, az emberek elkönyveltek bűnösnek. Akkor minek a tárgyalás, rögtön fel is lehetne kötni az embert, nem?

A vád szerint Schadl György fizetett Völner Pálnak azért, hogy az általa javasolt személyeket nevezze ki egy-egy végrehajtói posztra. Ezeknek a végrehajtóknak egy része még a tárgyalások előtt elismerte a bűnrészességét, majd jogerősen is elítélték őket. Ekkor azonban még nem terhelte őket igazmondási kötelezettség. Többségüket már tanúként is meghallgatta a bíróság, az igazmondási kötelezettségük alatt pedig úgy vallottak, hogy szabadulni akartak az ügytől bármi áron, nem hiányzott nekik egy sokéves meghurcoltatás. Elmondták, hogy kölcsönt kaptak Schadl Györgytől, amelynek törlesztését az osztalékokkal tudták megoldani. Erre azért volt szükségük, mert az iroda indításának tetemes költségeivel csak akkor szembesültek, amikor már megkapták a kinevezésüket. Változó, hogy egy ilyen vállalkozás elindítása mekkora költséget emészt fel, de Schadl úgy véli, ha a végrehajtói kinevezésüket megelőző meghallgatásokon – amelyeken egyébként Schadl nem vett részt – rákérdeztek volna a jelentkezőknél, van-e erre 50-100 millió forintjuk, akkor nem érte volna meglepetés őket.

A kar Schadl Györgyöt jelölte ki, hogy legyen az ügyben érintett végrehajtók mentora, aki – miután ezek az emberek segítséget kértek tőle – segítséget nyújtott nekik a kezdőtőkében, havi fizetésekben vagy akár a humánerőforrásban is. A vállalkozó állítja, az üggyel kapcsolatban már most megtanulta, hogy többet senkinek ne adjon kölcsön, akkor sem, ha arról szerződést sem kell kötniük, mert azt a jogszabály nem írja elő.

Megértem, hogy miért mentek bele az ügyészség ajánlatába. Felkapta a média a személyüket, a nevük ott pörgött a cikkekben és a híradásokban, nem csodálom, hogy minél hamarabb le akarták zárni ezt a történetet. Kamatot nem kértem tőlük a kölcsönadott pénzre, de nagyságrendileg tudtam, hogy kinek mennyit adtam, és a törlesztésben hol tart. De kérem, milyen korrupció az, ahol még én jövök ki mínuszban?

Schadl szerint nevetséges vád, hogy a kinevezések ügyében megkente volna Völner Pált, mert a végrehajtókkal kapcsolatban nem a parlamenti államtitkár, hanem Vízkelety Mariann felelt, aki korábban igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárként dolgozott az Igazságügyi Minisztériumnál – ebben a tisztségében formálisan ő nevezte ki a miniszter nevében a végrehajtókat. Az egykori államtitkár tanúkénti meghallgatását Völner Pál védője többször is kezdeményezte, azonban erre nem került sor sem a nyomozás, sem a bizonyítási eljárás során, Vízkelety Mariann pedig tavaly meghalt. „Félre ne értse, nem fizettem neki sem, de ha már fizetni akarok valakinek a kinevezésekért, akkor miért annak adnám a pénzt, akinek köze nincs hozzá?”

A tárgyalóterembe bekúszó politika

2024 tavaszán a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről Schadl György azt mondta, erre vonatkozóan nincs mondanivalója. A vállalkozó most sem foglalkozik az abban megfogalmazott állításokkal, szerinte a sajtótájékoztatókon mindent korrektül elmagyarázott már Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze.

Ha valaki egy kicsit jártas a jogban, akkor tudja, hogy ez az egész képtelenség lenne. Bementek az ügyészségre, kihúzták ezeket az ottani dokumentumokból, utána pedig egyenként a vádlottak és a védők iratait is manipulálták? Különben is, itt nem a sajtóról vagy a titkosszolgálatról volt szó, hanem végrehajtókról, mit számított volna, hogy ismerem Rogán Antalt vagy a kabinetfőnökét?

– tette fel a kérdést Schadl.

A vállalkozó szerint noha a politika igyekszik befolyást szerezni az ügyben, olyan információ nem jutott el hozzá, hogy a tárgyalás végkimenetele már előre el lenne döntve, így bízik a bíróság függetlenségében. Az ügyészség egyes tagjaival kapcsolatban azonban már felmerültek aggályok benne.

Nézze, nem engem akartak leszedni a sakktábláról, én csak egy járulékos veszteség vagyok. Az eljáró ügyész is csak egy porszem, neki is van egy főnöke, aki megkapta az utasítást valakitől, magasabb szinteken, hogy ezt az ügyet végig kell csinálni velünk szemben

– fogalmazott a vállalkozó, aki szerint az ügyészségen azt várták, hogy mint a dominó, úgy dobja majd fel Völner Pált a felelősségre vonás elkerülése miatt, ezt követően pedig Völner majd másra mond terhelőt egy alku keretein belül. Azonban eddig egyikük sem tett ilyesmit sem a nyomozás alatt, sem a tárgyalóteremben. Ettől függetlenül Schadl nem gondolja azt, hogy még egy személynek helye lenne a vádlottak padján, azt viszont továbbra sem érti, hogy nekik miért kell ott ülniük.

Schadl György néhány hónappal ezelőtt indította el a Facebook-oldalát, ahol már többször tett közzé sejtelmes üzeneteket, amelyeknél már csak a címzett misztikusabb, de egyelőre várat magára, hogy felfedje az ismeretlen vezér kilétét. Kérdésünkre, hogy mi lesz a posztjában emlegetett utolsó dominó sorsa, és kinek üzenget ezzel, azt felelte: „Még magam sem tudom, de mindennek eljön az ideje.”

Schadl György és Völner Pál ügye január 28-án folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, továbbra is tanúmeghallgatásokkal.

(Borítókép: Schadl György 2025. január 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)