Az elmúlt években állami kézbe kerültek a meddőségi klinikák, ami kiváltotta az Európai Bizottság rosszallását, és kötelezettségszegési eljárást indított. A kormánynak februárig kell válaszolnia arra, hogyan kívánja orvosolni a bizottság által felvetett hiányosságokat.
Csaknem fél évszázada, 1978. július 25-én az angliai Oldhamben látta meg a napvilágot az első lombikbébi, Louise Brown. A kislány in vitro (üvegben) megtermékenyítéssel született. A művi megtermékenyítés testen kívül módszere során a női testből nyert petesejtet és a férfitól nyert spermiumot egy laboratóriumi tálkán egymás mellé rakják, ahol nagyobb lehetőségük van az egyesülésre. Ha ez megtörténik, azaz a megtermékenyítés és az ezt követő osztódás végbement, a növekvő sejtcsomót beültetik a méhbe, ahol az beágyazódhat a méh bélésébe.
A lombikbébi-eljárás az elmúlt évtizedekben rutinbeavatkozássá vált: világszerte több mint nyolcmillióan születtek művi úton. A beavatkozás kidolgozója, Robert Edwards 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, 2011-ben pedig lovaggá ütötték.
Louise Brown megszületése után tíz évvel, 1988. augusztus 24-én Pécsett látta meg a napvilágot az első magyar lombikbébi: Zsuzsanna. Ő úgynevezett GIFT-módszerrel született, aminek az a lényege, hogy a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet egyesítették a férfispermiummal, és utána mindjárt vissza is helyezték a méhkürtbe. Az első „igazi” hazai lombikbébi egy évvel később szintén Pécsett született – in vitro megtermékenyítéssel.
Háromszázezerre tehető azoknak a pároknak a száma, akiknek természetes úton nem jön össze a gyermekáldás, és a számuk folyamatosan emelkedik. Hazánkban 2023-ban 85 ezer újszülött jött világra, ebből körülbelül 2300 lombikbébi.
A lombikeljárás kezdetek óta viták kereszttüzében áll, különösen a katolikus egyház bírálja élesen (az abortuszhoz és az eutanáziához hasonlóan) a mesterséges megtermékenyítést. A klérus álláspontját II. János Pál pápa 1995. március 25-én kiadott, Az élet evangéliuma című enciklikájában foglalta össze:
„A mesterséges megtermékenyítés különféle módozatai is – melyek látszólag az élet szolgálatában állnak, s nemegyszer pozitív szándékkal végzik – valójában kaput nyitnak az élet elleni új támadásoknak. Eltekintve attól, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok, mert kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből, ezeknek az eljárásoknak igen nagy hányada sikertelen: nem annyira a megtermékenyülés szempontjából, hanem mert az embrió fejlődése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik ki az éppen megfogant életet. Továbbá olykor a beültetéshez a szükségesnél nagyobb számban történik a megtermékenyítés, s az úgynevezett »szám fölötti embriókat« elpusztítják, vagy tudományos és orvosi kísérletekhez használják föl; valójában azonban az emberi életet egyszerű »biológiai anyag« szintjére fokozzák le, amivel szabadon rendelkezhetnek.”
A Pápai Tanács Az Életért nevű testülete 2010-ben rendezett, Az emberi nemzés méltósága és a reproduktív technológiák antropológiai és etikai szemszögből című konferenciáján nyilatkozatot fogadtak el.
A dokumentum szerint a Vatikán amiatt aggódik, amiért az orvosok meddőség gyanújakor túl könnyen nyúlnak a mesterséges megtermékenyítés eszközéhez ahelyett, hogy diagnosztizálnák a terméketlenség okait, és megpróbálnák gyógyítani.
A tanács megismételte azt az álláspontját, hogy a megtermékenyített petesejt már embernek tekintendő, ezért ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást. Ebből következően megengedhetetlenek az embriókon végzett kutatások is. A mesterséges megtermékenyítés után megsemmisített embriókat „tömeggyilkosság ártatlan áldozatainak” nevezte a nyilatkozat, hozzátéve, hogy „sem háború, sem katasztrófa nem követelt még ennyi áldozatot”. A tanács egyúttal elismerte, hogy minden emberpár jogosan szenved, ha nem lehet gyermeke, és a katolikus egyház is minél több gyermekáldást szeretne. „Vannak azonban bizonyos határok” – figyelmeztetett a Szentszék, így a gyermek iránti érthető igény nem csaphat át abba „az önhitt tudatba, hogy mindenkinek joga van utódhoz”, és ezért bármilyen eszköz igénybe vehető.
Lényegében a hivatalos vatikáni álláspontot tolmácsolta Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, amikor 2017-ben egy interjújában közölte:
A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára.
2023 májusában az Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Katolikus Szeretetszolgálat természetes gyermekáldást segítő együttműködésének bemutatóján a püspök újra kijelentette, hogy az egyház nem ért egyet a mesterséges beavatkozásokkal, a természetes családtervezést ugyanakkor ajánlja. Elmondása szerint Magyarországon is egyre inkább sikerül meghonosítani azt a programot, amelynek révén nem csupán orvosi módszerekkel, mesterséges megtermékenyítés útján, hanem természetes módon juthatnak gyermekhez a párok.
Hisszük, hogy ha látni fogják a rászoruló párok, hogy más út is van, mint a lombikbébiprogram, akkor talán ezt fogják választani
– húzta alá a győri megyéspüspök, megjegyezve, hogy az utóbbi időben fiatalok sokasága keresi a természetes lehetőségeket, vallási indíttatástól függetlenül is.
Azzal együtt, hogy az Orbán-kormány nem osztja a mesterséges megtermékenyítést mereven elutasító egyházi álláspontot, néhány évvel ezelőtt radikálisan hozzányúlt az ellátórendszerhez. A meddőségi központokat 2019-ben kezdték el nagy léptékben államosítani, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. Aztán 2021-ben törvényt hoztak róla, hogy 2022. július 1-jétől csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.
Az egészségügyi törvény alapján reprodukciós eljárás csak megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. A közfinanszírozott beavatkozások a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel erre a feladatra szerződött szolgáltatóknál vehetők igénybe:
A 70/2023. (XII. 23.) BM-rendelet megerősítette, hogy a nőknek továbbra is 45 éves korig ingyenes a kezelés, továbbá azt is, hogy öt beavatkozást támogat a társadalombiztosítás, ha pedig ezekből legalább egy gyermek születik, akkor további négyet lehet igénybe venni a tb terhére. Néhány kivételtől eltekintve új stimulációt pedig csak akkor lehet kezdeni, ha már minden fagyasztott embriót felhasználtak a párok. A szabályozás szerint 36 év alatt első beültetésnél egy embriót ültetnek vissza a nőknek, 36 felett pedig kettőt.
Ugyancsak a BM-rendelet alapján kezdték meg működésüket a Meddőségi Szakambulanciák a vármegyei kórházakban, ahol a teljes meddőségi kivizsgálás elérhetővé vált, továbbá lehetőség nyílt tanácsadásra és az inszeminációs eljárásra is.
Az elmúlt években sok magyar pár külföldön keresett megoldást a meddőségi problémáira. Csehországban négy klinika is rendelkezésre áll az érdeklődőknek. A világ több mint kilencven országából fordultak már hozzájuk. A brnói klinikát például 2006-ban alapították, ahol évente több mint háromezer pár kéri a segítségüket. A klinika magyar nyelvű (!) honlapja szerint a saját petesejtes kezelések 62,6, míg a donorpetesejtes kezelések 63,5 százaléka járt eddig sikerrel. A beavatkozás ára azonban eléggé borsos: a saját petesejtes meddőségi kezelésért 3545 eurót (1,45 millió forint), a donorpetesejtesért 5500 eurót (2,25 millió forint) kérnek. És ebben nincsenek benne a gyógyszerek és az embriók fagyasztási költségei. A klinikán a 40–43 éves pácienseknél is sikerült komoly eredményeket elérniük. Mint írják, a petesejt minősége a korral csökken, ezért ebben az életkorban minőségi petesejtekhez csak a páciensek felénél tudnak hozzájutni. Ezután viszont az embriótranszfer sikeressége akár 22 százalékos is lehet.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben egy újabb szakaszba léptette a kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen, mert a testület szerint az uniós piac egyik alapelvét sérti az orvosilag asszisztált reprodukcióra bevezetett szabályozás. A jogszabályok módosításával ugyanis a külföldi magánszereplők számára kiadott valamennyi engedély érvényét vesztette, ami sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó 49. cikkét:
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
A magyar kormánynak februárig kell válaszolnia arra, hogyan kívánja orvosolni az Európai Bizottság által felvetett hiányosságokat. Ennek hiányában a bizottság – a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként – indokolással ellátott vélemény küldéséről dönthet.
(Borítókép: Carlos Duarte / Getty Images)