A főváros vezetése régi adósságát törlesztené azzal, hogy akadálymentesítené a 2-es metró állomásainak többségét. Ehhez külső forrás bevonására volna szüksége, amit viszont a kormánynak kellene engedélyezni. Budapest a visszatartott szolidaritási hozzázárulásának milliárdos összegére vár, de több mint valószínű, hogy hitelkérelmére egy jóváhagyó kormányzati pecsétet sem kap.
A Déli pályaudvar és Örs vezér tere közötti M2-es metróvonal Budapest második legforgalmasabb metróvonala, melyet legutóbb 20 éve újítottak fel, de a mozgólépcsőket – költségcsökkentési megfontolások miatt – akkor sem, azaz modernizálásuk és akadálymentesítésük elmaradt. A 11 megállóhely közül jelenleg csak a Puskás Ferenc Stadion, a Pillangó utca és az Örs vezér tere megálló akadálymentes. Pedig nagy szükség lenne rá, mivel naponta 300 ezer ember utazik ezen a vonalon.
Öt állomáson még ma is 50 évnél idősebb, szovjet gyártmányú, nagy energiafelhasználású mozgólépcsők üzemelnek. Három állomáson a 80-as évek végén ugyan új mozgólépcsőket építettek be, de ezek felújítása is időszerű. Annál is inkább, mivel az új, korszerű mozgólépcsők üzemeltetésével a BKV jelentős mértékű energiaköltséget takaríthatna meg.
Mivel a régi korszerűtlen mozgólépcsők helyett új energiatakarékos mozgólépcsők lennének, így a beruházás közel 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezne, amely hozzájárul a jövőbeni működési költségek csökkentéséhez
– fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester.
A projekt keretében a BKV a 8 állomáson 27 mozgólépcsőt cserélne, és 8 ferdeliftet építene be. Az Indexnek azt írták, ferdelifteket építettek be a 3-as metró rekonstrukciójakor, így van üzemeltetői tapasztalatuk. A társaság számításai szerint a projekt 36-42 hónap alatt valósítható meg. Ennek érdekében már meg is kezdték a szükséges dokumentációk összeállítását is, hogy a támogató döntések megszületését követően a folyamatok azonnal indíthatók legyenek.
A fővárosi koncepció szerint a program jelenlegi becsült összköltsége 21 milliárd forint lenne, finanszírozója pedig az Európai Fejlesztési Bank.
A projekt részleteit a beruházó BKV már kidolgozta, csakhogy az európai forráshoz való hozzáférés feltétele, hogy az egy éven túlmutató hiteligényre a kormány is ráüsse engedélyező pecsétjét. Ez azonban a főváros és kormány között több fronton is vívott csata (maxi-Dubaj-projekt, budapesti pályaudvarok területének magánkézbe adása, szolidaritási hozzájárulás inkasszálása) tükrében több mint kérdéses.
A szóban forgó, tervezett első körös hitelfelvétel egyébként egyszerre három csomagot finanszírozna: a már említett
A Fővárosi Közgyűlés jövő hét szerdán tartja következő ülését, ekkor dönthetnek a képviselők e csomag elvi támogatásáról és a 79 milliárdos hitelfelvételi kérelem iránti engedély benyújtásáról.
Most viszonylag kedvező a kamatfelár – mondta az Indexnek Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója, megjegyezve, hogy a konkrét hitelkonstrukció későbbi kitárgyalása során – amelyre a kormány és a közgyűlés akarategyezését követően kerülhet csak sor – ez változhat.
A Fővárosi Közgyűlés az aláírt finanszírozási megállapodás ismeretében dönthet majd a megállapodás feltételeinek elfogadásáról, valamint a kormányzati jóváhagyást kezdeményező eljárás megindításáról.
Az esélyegyenlőség megteremtése, a fogyatékossággal élő emberek közlekedési feltételeinek javítása nem egyszerűen fejlesztés, hanem civilizációs kérdés
– jelentette ki korábban Karácsony Gergely.
(Borítókép: Mozgólépcső az M3-as metróvonal felújított Nyugati pályaudvari állomásán az átadása napján, 2023. március 20-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)