„Minden rendszer változik, amelynek lakmusza a Taylor Swift-jelenség” – nyilatkozta az Indexnek Domokos Tamás, a székesfehérvári központú Kodolányi Egyetem elnöke. Amerikai mintára tantárgy lett a 36 éves popsztár. A „taylorizmus” egy fordított jelenség: az énekesnőt nem a popipar „csinálta meg”, inkább innovatív technikákkal ő építette át annak működését.
„Az elmúlt években megérkezett a világ felsőoktatásába egy olyan új generáció, amelyiknek világlátása, gondolkodásmódja, tanulási stratégiája, informáltsága, nyelvi felkészültsége alapjaiban tér el a korábbi években, évtizedekben felvett egyetemi polgárokétól. Szenzitív, nyitott, globális látásmóddal bíró fiatalokról van szó, akiknek nagyon mást és különösen nagyon máshogy kell tanítani az egyetemeken a 2020-as években” – nyilatkozta az Indexnek Domokos Tamás. A Kodolányi Egyetem elnöke szerint volt olyan elképzelés, hogy teljesen átalakítják a képzési programokat, ezáltal fel tudják készíteni a hallgatókat az élethosszig tartó tanulásra.
Az elnök – aki szociológusként dolgozik – utalt arra, hogy a Z és az őket követő generációk életében már nem lesznek állandó szakmák, állandó munkahelyek, minden változik, és minden változtatható lesz az életükben.
A ma ismert szakmák jelentős része nem évtizedeken, hanem pár éven belül eltűnik. Joggal merül fel a kérdés: egy ilyen rapid módon változó globális világban hogyan tud az egyetem megfelelni az alapvető küldetésének és gazdasági, társadalmi feladatainak?
– tette fel a kérdést Domokos Tamás, aki hozzátette: az ő válaszuk az, hogy az alapképzésben döntően általános kompetenciafejlesztést kell célozniuk szakoktól függetlenül, időt kell adniuk az egyetemi hallgatóknak, hogy 18–21 éves koruk között megtalálják a saját indulópontjukat. Mint fogalmazott, nem szabad 18 évesen életre szóló szakmát, szakterületet választani.
„Mindenki, aki a korai pályaválasztás felé tereli ma a fiatalokat, az a jövőjüket kockáztatja” – jelentette ki a Kodolányi Egyetem elnöke. „Ha viszont csökkentjük a szakspecifikus elméleti ismereteket az egyetemeken – tette hozzá –, akkor milyen tárgyakba szervezve tudunk megfelelni annak a célnak, hogy globális látásmódot, problémaismeretet, kooperációs készségeket, önismeretet, kritikai gondolkodást alakítsunk ki az egyetemen?”
Az elnök szerint a Kodolányi válasza, hogy olyan globális, komplex jelenségek gyakorlatorientált feldolgozásával és (újra)értelmezésével, amelyekhez közvetlenül tudnak kapcsolódni a hallgatók.
Taylor Swift egy ilyen jelenség
– fogalmazott a szociológus. Szerinte nemcsak őrületes zenei tehetség, egy első számú popsztár, hanem emellett kiváló üzletasszony is, aki tökéletes módon használja a közösségi médiát, és elnyerte mindenféle ember szimpátiáját.
Taylor Swift mestere a rajongás fenntartásának: egy hálózati modellben működő csapatot irányít, és érzékenyen reflektál a társadalmi és személyes problémákra egyaránt. „Tökéletes arra, hogy a világ dolgairól, működési mechanizmusairól ezen az optikán keresztül közelítsünk a hallgatókhoz” – vélekedett Domokos Tamás.
A Kodolányi Egyetem elnöke úgy véli, a „taylorizmus” esetében egy fordított jelenség látható. „Nem arról van szó, hogy egy zenei tehetséget felépít egy iparág, hanem proaktív módon, innovatív technikákkal ő építi át éppen napjainkban a popipar működését, illetve pozicionálja újra a popsztárok helyét a gazdasági, társadalmi, sőt politikai térben” – fogalmazott a szociológus, aki szerint a tehetség, a piacismeret és az önazonosság folyamatos fenntartása alapfeltétel a sikerhez, de a hierarchikus világot felváltó networking – mely az életünk minden területén jelen van, legyen szó a családról, ellátási láncokról, médiáról, vásárlásról, fogyasztásról – ismerete és használata is elengedhetetlen.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatással van a jelenség a gazdaságra, a politikára vagy a nyelvészetre, Domokos Tamás – aki a Taylor Swift-kurzus egyik előadója – elmondta: a legtöbb ágazatra hatással van, de azt nem gondolja, hogy döntő befolyással is lenne, gondolhatunk itt a sikertelen politikai mozgósításokra.
Az elnök-szociológus véleménye szerint sokkal inkább egyfajta indikátorként kell a Swift-jelenségre tekinteni: változóban van a világ, a megszokott megoldási módszerek nem vagy egyre kevésbé működnek, és új utakat keresünk a problémák megoldására. Nem a mi, hanem a hogyan a fő kérdés.
Minden rendszer, a nyelv, a gazdaság, a politika, a család is változik, inkább a változás lakmusza a Taylor Swift-jelenség
– vélekedett erről a szakember, hozzátéve: egy kiváló eszköz az egyetemi oktatásban. Nem véletlenül a magyar felsőoktatásnál innovatívabb amerikai egyetemeken bukkant fel először tananyagként Taylor Swift pár évvel ezelőtt.
(Borítókép: Taylor Swift 2024. február 16-án Melbourne-ben, Ausztráliában. Fotó: Graham Denholm / TAS24 / Getty Images / TAS Rights Management)