Magyarországon nyolc éve nem volt ennyi influenzás, mint most, január végén – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adataiból. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos arról számolt be, hogy tele vannak a rendelők, már bőven száz fölött van a napi betegforgalom. Több fertőzés terjed most egyszerre, így nehéz megállapítani melyik vírus áll a háttérben – mondta az Indexnek. A doktornő arról is beszélt, hogy el lehet-e kerülni a megbetegedést, illetve mit lehet tenni a gyógyulás érdekében.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint január harmadik hetében 53 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg tavaly ugyanekkor 28 600 ilyen típusú megbetegedést jelentettek. Utoljára 2017-ben haladta meg a heti fertőzésszám a negyvenezret, akkor az év harmadik hetében 68 900 ember ment orvoshoz influenzára utaló panaszokkal.
Az életkori eloszlás idén is hasonló: az influenzások kétharmada 34 év alatti, minden harmadik 14 év alatti gyerek, minden ötödik 35–59 közötti korosztályba tartozik, a 60 év felettiek aránya tíz százalék körüli. Ami az idei év azonos időszakában jelentős különbség, hogy a sentinelorvosok által beküldött minták alapján a felső légúti megbetegedések sorában 42,7 százalékkal elsöprő az influenza dominanciája, míg a SARS–CoV–2 pozitivitási aránya csupán 1,6 százalék, a HMPV 2 százalék és az RSV pozitivitási aránya 2,5 százalék volt. Fejér-, Borsod-, majd Tolna vármegyéből jelentették a legtöbb influenzaszerű megbetegedést.
Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos a tavalyinál jóval meredekebben felfelé ívelő járványgörbét illetően az InfoRádióban elmondta, hogy talán magasabban fog tetőzni, mint 2024-ben, de azt várják, hogy idén is 6-8 hét alatt zajlik majd le az influenzajárvány. A megbetegedések számát pedig jelentősen befolyásolja a lakosság viselkedése, az ünnepnapok, a szabadságok, a téli szünet után január 2. hetében tértek vissza sokan az iskolába, ami együtt járt az esetszámok emelkedésével. A múlt év végén a december 16–22-i heti adatok szerint 30 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű panaszokkal, az új év második hetében, január 6–12 között pedig már 43 ezren. A helyettes tiszti főorvos javasolja, hogy ha valaki bármilyen tünettel rendelkezik, akkor viseljen akár sebészeti vagy szájmaszkot, az FFP2-es pedig a légúti kórokozóktól való megfertőződés ellen nyújthat védelmet.
Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos elmondta, hogy a rendelőben várakozóktól már november végétől elvárja a maszkviselést, ugyanis a felső légúti panaszokkal érkezők aránya már ekkor ugrásszerűen megemelkedett. „Bár azzal, hogy a koronavírus nyáron is okoz fertőzéseket, és a gyomorhurut akkor is jellemző, a napi esetszám már akkor sem csökken 50-70 alá, most viszont naponta 100-120 embert kell ellátnunk egyetlen rendelési napon"– ismertette.
Elmondása szerint a megbetegedések sorában most egyértelműen a vírusfertőzések dominálnak:
Az orrdugulás, torokfájás, köhögés, hőemelkedés vagy láz mellett hányás, hasmenéses tünetek is előfordulnak.
A tünetek alapján már nagyon nehéz megmondani, hogy koronavírusról vagy influenzáról, esetleg HMPV-ről van szó, sokszor a betegség lefolyásából és utóéletéből derül ki, hogy melyik vírusfertőzés okozta a panaszokat. A poszt-Covid ugyanis még mindig előfordul, annak ellenére, hogy most a virológusok szerint már az enyhébb tünetekkel járó omikron alvariánsa terjed. Mangó Gabriella ugyanakkor hozzátette: a koronavírus megjelenése óta feltűnően megszaporodtak az olyan esetek, akiknek egy-egy fertőzést követően laborértékük valamilyen gyulladásos érbetegségre, emelkedett trombózishajlamra utal. A doktornő emlékeztetett arra, hogy korábban a többeknél a koronavírus-fertőzés után fél évvel fennállt ennek magasabb kockázata.
Mint megjegyezte, antibiotikumot csak bakteriális felülfertőzés esetén írnak fel, amire a hetekig elhúzódó köhögés, fülgyulladás sárgás, zöldes orrváladék, nyirokcsomó-duzzanat utalhat. A vírusfertőzésre csak tüneti kezelést alkalmaznak, az orvos az inhalálást, köptetőt szokta javasolni, illetve szükséges esetben láz-és fájdalomcsillapítót. „A megváltozott protokoll szerint már csak 39 Celsius-fok feletti testhőmérsékletnél ajánlják a gyógyszerhasználatot” – tette hozzá a doktornő.
A háziorvos tapasztalata szerint egyre gyakoribb a tüdőgyulladásos szövődmény, már több olyan 40 év körüli betege volt, akit lábon kihordott, magas láz nélküli, úgynevezett atípusos tüdőgyulladás miatt kellett kórházba küldenie.
Mangó Gabriella azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni az oxigénszint ellenőrzéséről, ugyanis vírusfertőzés során előfordulhat, hogy ez 90 százalék alá zuhan, ami már kórházi ellátást igényel. Az elmúlt hetek során ő maga is kezdeményezte emiatt néhány betege osztályos felvételét.
A NNGYK jelentése szerint január 3. hetében a légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai alapján 250 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 29 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban. Influenzával 113-an kerültek kórházba, a hatóság közlése szerint mindegyik korosztályban volt érintett, az RSV főként a 2 év alattiaknál, a Covid a 60 év felettieknél okozott súlyosabb panaszokat.
A doktornő meglátása szerint amellett, hogy sok vírus terjed most egyszerre, azért is több a megbetegedés, mert már kevesebben oltatják be magukat. Tapasztalatai szerint az influenzaoltást az idősebbek nagyobb arányban kérik, de a hajlandóság náluk is némileg alábbhagyott. Ezt támasztja alá az NNGYK közlése is, miszerint már a 2023/2024-es szezonban jóval kevesebb influenza elleni oltást adtak be itthon, mint az ezt megelőző 14 év szezonjaiban. Eszerint a 2023 októberében rendelkezésre álló 949 000 adag vakcinából összesen 594 465 adagot adtak be térítésmentesen, 74 százalékban 60 év felettieknek.
Az influenza és más szezonális vírus terjedésének emellett kedvez az enyhe, 0–10 fok közötti szélcsendes időjárás. Az NNGYK január 3. hetében megjelent szennyvíz-epidemiológiája szerint az influenza A-vírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a megbetegedések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll. Szakértők szerint a járványnak az vet véget, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete, emiatt szokott tavaszig elhúzódni az influenzaszezon.
A fertőzéssel szemben a védelmet az jelenthetné, ha már akkor kérnénk az oltást, mikor október végétől a háziorvosnál elérhető, ugyanis két hétbe telik, mire kialakul az immunitás
– jegyezte meg Mangó Gabriella. A rendelői tapasztalatok szerint mivel most egyszerre több kórokozó terjed, gyakori, hogy valakinél hetekig elhúzódik a betegség. A lábadozás alatt ugyanis a legyengült immunrendszer nem képes felvenni a harcot a következő fertőzéssel szemben – magyarázta a háziorvos.
Ha valaki most adatná be magának a Covid vagy influenza elleni vakcinát, annak a helyettes tiszti főorvos azt tanácsolja, hogy az oltást követő napokban különösen kerülje a közösséget, a találkozásokat és a fertőződés lehetőségeit. A gyöngyösi háziorvos szerint annak érdekében, hogy elkerülje az ember a fertőzésre való ráoltást, már az azt megelőző napokban érdemes izolálnia magát annak, aki ezt megteheti.
A doktornő szerint most a higiéniai szabályok betartásával, egészségügyi intézményben, közösségben maszkviseléssel, napi 7-8 óra alvással, rost- és vitamindús étrenddel, rendszeres mozgással tehetjük ellenállóbbá szervezetünket, valamint cink, szelén, legalább napi 1000 milligramm C-vitamin és 2000 nemzetközi egység D-vitamin bevitelével. A vírusos megbetegedések esetén ez utóbbiak dózisának duplázását javasolja pár napig, de szavai szerint főként ágynyugalommal segíthetjük szervezetünk regenerálódását.
(Borítókép: Guido Mieth / Getty Images)