Miközben a nagy német járműgyártó konszernekre kivetett járulékot a miniszterelnök támogatja, a néven nevezett, hazánkban termelő multik egyelőre kivárnak a számukra nagyobb kiadást jelentő, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot érintő kormányzati elképzelések kommentálásával.
A BMW gyár és az M35-ös autópálya mellett van egy állami tulajdonú telek, ide tervezné az Építési és Közlekedési Minisztérium a közlekedési múzeum új komplexumának felépítését. Az ötletpályázat tavaly októberben már le is zárult, a debreceni Archiko Kft. pályaművét találták a legmegfelelőbbnek. A tervezési koncepció szerint az is cél volt, hogy a megálmodott múzeum kiegészítse a szomszédos BMW Group gyár látogatóközpontját.
Lázár János a közelmúltban jelentette be, hogy a Magyarországon jelen lévő autóipari szereplők számára egyfajta kulturális járulékot vezetne be, a „múzeumi ezreléket”, ebből építenék fel vidéken, és egyébként (részben vagy egészben) ebből is üzemeltetnék a Magyar Közlekedési Múzeumot. Szavai szerint e járulék összege éves szinten 10 milliárd forint körül alakulna, ezekből, és a hozzátett állami pénzekből tevődne össze a múzeumi alap.
Jó néven venné az Audi és a Mercedes is, ha a BMW szomszédságában egy múzeum építéséhez hozzájárulhatnának
– hangzott az építési és közlekedési miniszter jóslata. A felvetést Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta, miközben Budapest vezetése továbbra is a Kőbányai úti, egykori Északi Járműjavítót tartja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum számára a legjobb helyszínnek.
Karácsony Gergely főpolgármester úgy látja, Lázár János ezzel is Budapest gyengítésére törekszik. Ezt a központi költségvetés számai is alátámasztják, hiszen a fővárosban működő múzeum büdzséjét a 2024-es év 2,9 milliárd forintos előirányzati szintről drasztikus mértékben, 1,6 milliárdra vágták vissza a 2025-ös évre, minimálisra csökkentve ezzel a működési mozgásterét.
Vitézy Dávid szerint a BMW gyár melletti helyszín kiválasztása az 1970-es évek szemléletét tükrözi. A Podmaniczky Mozgalom vezetője egyenesen agyrémnek nevezte az elköltöztetést, és öt pontban gyűjtötte össze azokat az érveket, amelyek miatt a múzeumnak Budapesten, nem pedig egy minden városi infrastruktúrától távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen van a helye.
Ezek közül az egyik legerősebb érv, hogy egyrészt történetileg Magyarország közösségi és gépjármű-közlekedését a kezdetek óta Budapest reprezentálta úgy intellektuálisan, mint műszakilag. A másik pedig az, hogy a Debrecen mellett kiválasztott helyszín a múzeumok városi világán kívül eső, a városi szövetből kiszakított terület, amely közösségi közlekedéssel alig megközelíthető, az ország nyugati felén élők számára pedig még autóval sem könnyen.
Az ellenérvek sokaságával szembesülve érdekes kérdésnek tűnt, hogy vajon mit gondolnak róla azok a nagy német autógyártó konszernek, amelyeknek a kormányzat a nyakába kívánja varrni a kivitelezést, és részben a működtetést. Különösen annak fényében, hogy Lázár János az Audi és a Mercedes részéről megelőlegezte a projekt támogatását.
Csakhogy – mint az a lapunknak küldött válaszból kiderült – az Audi Hungaria Zrt. az Építési és Közlekedési Minisztérium által tervezett Közlekedési Múzeum építtetése és működtetése finanszírozására vonatkozó modellt csupán a média híradásaiból ismeri.
A minisztérium hivatalosan ebben az ügyben nem kereste az Audi Hungariát, így a projektről nincs kialakított álláspontunk.
Nagy Márton miniszter tavaly februárban tárgyalt a hazai járműgyártóipar második legnagyobb szereplőjével, a kecskeméti Mercedes új igazgatójával, Jens Bühlerel, ám akkor erről még nem volt szó. A kormányzati költöztetési és építési szándék csak nyár végére vált ténnyé, amikor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum székhelyét Debrecenbe (a Széchenyi utca 31. szám alá) jegyezték be.
Ahhoz képest, hogy a BMW is stratégiai partnere a kormányzatnak, ebben a kérdésben ők is igencsak óvatoskodók. Pedig a múzeum közvetlen közelsége minden bizonnyal növelné a magyarországi gyáruk renoméját. Mint írják:
Megértését kérjük, amiért az ön által említett témában nem áll módunkban nyilatkozni.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. viszont azt közölte lapunkkal, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium eddig nem kereste meg a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárat a kulturális járulékra vonatkozó javaslatával. Kiegészítésként azonban megjegyezték, hogy a Mercedes-Benz a márka értékeire alapozva évekkel ezelőtt megalapította, és azóta is sikeresen működteti a Mercedes-Benz Múzeumot Stuttgartban, így
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. jelenleg nem kíván hozzájárulni az úgynevezett múzeumi ezrelékhez.
Németországban egyébként a közlekedési múzeum München szívében, a bajor járműgyártás központjában található. A vasúti mozdonyok, szerelvények és modellek számára azonban egy másik helyen is nyitottak múzeumot, mégpedig Nürnbergben. Ez is a város szövetébe organikusan fonódó helyszínen található, csupán néhány perc sétára a Nürnberg Hauptbahnhoftól.
Németországban a járművek kiállítását és a közlekedés műszaki vonatkozásait bemutató tárlatokat különválasztották. Ez utóbbinak Berlin belvárosában kerestek helyet, a Deutsches Technikmuseum a Spree folyó partján épült fel.
(Borítókép: Grob Aerospace repülőgép a Deutsches Museumban 2022. június 29-én. Fotó: Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)