Az NMHH közleménye szerint a kutatást Ződi Zsolt jogász és jogi informatikai szakértő jegyezte (aki történetesen az Index vezérigazgatója is volt 2020-ig). Mint írták, a fentiek mellett Ződi Zsolt kutatásában arra is rávilágított, hogy „az online platformok havi szinten több millió szankcionáló döntést hoznak mesterséges intelligencia segítségével, amelyeknek aztán általában a felülvizsgálatát sem valós emberek végzik”.

A kutatás eredményeit összegző dokumentumból további érdekes részletek derültek ki, többek közt arról, hogy:

• Miért átláthatatlanok az érintett platformok moderálási szabályzatai?
• Miért problematikus, hogy mesterséges intelligencia végzi a moderációt?
• Magyar és nemzetközi szinten hány felhasználót, tartalmat érintenek a korlátozások?
• Hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten?

Banning és shadow banning, de mégis miért? 

„Az óriásplatformok tartalomtörlési, fiókfelfüggesztési, fióktörlési és shadow banning gyakorlata a magyar felhasználókkal szemben” néven futó kutatás összefoglalójában emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács úgynevezett DSA-rendelete szabályozza az „óriásplatformnak” minősülő oldalak működését (ebbe a kategóriába azon platformok esnek bele, amelyeknek több mint 45 millió aktív felhasználója van havonta).

A vizsgálat ezen belül két platform, a Facebook és a YouTube működésére terjedt ki, továbbá két, a tartalommoderáláshoz kapcsolódó esetkörre: amikor a felhasználó tartalmait és fiókját explicit figyelmeztetéssel korlátozzák vagy törlik („banning”); illetve amikor a felhasználó értesítése nélkül korlátozzák a közzétett tartalmait („shadow banning”).

A kutatás részeként megállapították, hogy a két óriásplatform moderálási gyakorlatát előíró szabályozások „egy hétköznapi átlagfelhasználó számára teljességgel átláthatatlanok”, ráadásul folyamatosan változnak is, és erről nem értesítik külön a felhasználókat, akik így „legtöbbször csak az őket érő szankciók nyomán szereznek róluk tudomást”. „Ez azokat a felhasználókat, akik rendszeresen posztolnak (mint pl. médiavállalkozások), folyamatos nyomás alatt tartja, és folyamatos kísérletezésre, óvatosságra kényszeríti” – tették hozzá.

Majd megjegyezték: „A szabályzatokat az esetek elsöprő többségében mesterséges intelligenciák tartatják be, sőt még a panaszkezelést is ezek végzik első körben. Ezek a mesterséges intelligenciák képtelenek valódi, érdemi magyarázatot nyújtani a moderálás (tartalomeltávolítás) és a fiókkorlátozás és törlés eseteiben. Legtöbbször csak egyszerűen közlik, hogy a korlátozás melyik nagy kategória alá esik. Működésükről lényegében semmit nem lehet tudni.”

Félmillió magyar felhasználó láthatta kárát ennek a Facebookon

Az összefoglaló későbbi részében tértek ki arra, hogy a tanulmány behatóan foglalkozott a magyar felhasználókkal kapcsolatos banning és shadow banning gyakorlattal, és ezzel összefüggésben egy empirikus, reprezentatív kérdőíves kutatás adatait is ismertették, „amelyben a magyar Facebook-felhasználókat kérdezték meg ez irányú tapasztalataikról 2020-ban, 2021-ben és 2024-ben”.

Ebből válik világossá, hogy a moderálás problémája tömegeket érint Magyarországon, hiszen a felhasználók 10-12 százaléka említette (ez nagyjából 500 000 embert jelent), hogy már érte törlés vagy tiltás a Facebookon. Ennek a részhalmaznak ráadásul a felét többször is elérte ilyen intézkedés, és nagyjából a negyedüknek a fiókját is felfüggesztették, amely még mindig százezres nagyságrend

– írták az összefoglalóban. 

Hozzátették azt is, hogy „az érintett felhasználók nagy része, 35-44 százaléka” úgy érzi, nem kapott megfelelő magyarázatot a moderációs döntésre, illetve a fióktörlésre, „és 20-30 százalékuk, ha kapott is, elégedetlen volt a magyarázattal”. Harmaduk kérte ugyan az intézkedés feloldását, de – a 2021-es és a 2024-es adatfelvétel idején – csak a tizedüknek oldották fel a korlátozását. „Ez az arány még jóval nagyobb (nagyjából a felfüggesztettek ötöde) volt 2020-ban. Ez a változás, akárcsak sok más, sokszor megmagyarázhatatlan »ugrálás« az adatokban gyakran annak köszönhető, hogy ezeket a döntéseket egyre inkább nem emberek, hanem mesterséges intelligenciák hozzák” – írták.

A tanulmány utolsó részében három médiavállalkozás (Partizán, 24.hu, Pesti Srácok) képviselőjének benyomásait is megosztották a banning és shadow banning gyakorlatáról. Azt egyik médiavállalkozás sem mondta közülük, hogy a területet problémamentesnek tartaná, de az egyes médiumok közt óriási véleményeltérés volt azzal kapcsolatban, hogy mekkorának érzik a bajt. „Bizonyos médiumok havi szinten egy-két alkalommal futnak bele korlátozásba, és komoly szankció még nem érte el őket, az egyik megkérdezett médiumot azonban a platformkorlátozások és kitiltások nagyon komolyan érintették. Nagyjából egy éve már minden formában ki van tiltva a YouTube-ról, és a Facebook-profilját is többször felfüggesztették” – írták, hozzátéve: 

Amiben minden médium egyetértett, hogy a platformok szabályai nehezen kiismerhetők, a szabályok aprópénzre váltása, azaz az algoritmusok működése pedig még inkább. Mindenki próbál alkalmazkodni, de ez nagyon sokszor nem sikerül. A döntések magyarázatával és a panaszkezeléssel pedig minden orgánum, eltérő mértékben ugyan, de elégedetlen volt.

Végül megjegyezték, hogy bár a tanulmánynak nem volt közvetlen célja ajánlások megfogalmazása, mégis összeszedték egy csokorba, hogy mely területeken lenne érdemes továbbfejleszteni a platformok moderálási gyakorlatát: 

1. Az írott szabályzatoknak egységes, áttekinthető és a teljes szöveget tartalmazó verzióit publikálni és széles körben megismerhetővé kellene tenni.
2. A szabályok változtatását folyamatosan vezetni kellene, ezeknek nyomon követhetőknek kellene lenniük.
3. Egységes terminológiát és tilalomcsoportokat (»bűncselekmény-katalógust«) kellene kidolgozni egységes definíciókkal.
4. A transzparenciajelentéseknek egységesebb szerkezetet kellene adni, és az egyes időszakokat is egységesen kellene riportálni. Ezt a problémát a Bizottság is felismerte, és jelen sorok írásakor tette közzé a jelentések egységes mintasablonjait. Ezenfelül az adatoknak könnyen exportálhatónak kellene lenniük, hogy azok kutatási célokra könnyebben legyenek használhatók.
5. A döntésekhez érdemi magyarázatokat kellene adni minden esetben, és nem csak egy általános kategóriára történő utalással kellene az indokolási kötelezettséget letudni. 
6. Jóval több esetben kellene az emberi ügyintézőhöz fordulás jogát biztosítani. Ehhez a platformoknak nagyságrendekkel nagyobb számú munkatársat kellene foglalkoztatniuk. 
7. A szólásszabadságot érintő kategóriáknál különösen gondosan kellene eljárni az indokolás és a felfüggesztés terén is. Az örökre történő kitiltás lehetőségét meg kéne szüntetni.

A kutatás teljes anyaga ezen a linken tekinthető meg.

A témával kapcsolatban az NMHH megosztott egy videót is, amelyben Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

(Borítókép: Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)