Öt napon keresztül tilos volt csapvizet fogyasztani a Pest vármegyei Pilis településén, ugyanis az ivóvízben elszaporodtak a nematódák, azaz a fonálférgek. A helyi szolgáltató, a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (Daköv) az egyhetes válsághelyzet alatt annyi kritikát kapott, amennyivel általában csak a MÁV-nak kell megbirkóznia. A helyzet a hétvégére konszolidálódott, bár még így is érkeznek be panaszok a vállalathoz. A Daköv ügyvezető igazgatója, Jasper Andor az Indexnek elmondta, hogyan élték meg a pilisi helyzetet, milyen problémákkal kellett megbirkózniuk a rendszer fertőtlenítésekor, és arra is kitért, hogyan kezelte a vízművet érő kritikákat. Utóbbival kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy azután lehet elkezdeni szidni a vízműveket, ha majd a cukrászdában is a 2013-as árakon adják a süteményeket, hiszen nekik úgy kell fenntartaniuk a szolgáltatásuk színvonalát, hogy árat nem emelhetnek.
Az elmúlt héten az ország figyelme egy Pest vármegyei városra irányult, ugyanis hétfőn megtiltották a település csaknem 12 ezer lakójának, hogy igyanak a csapvízből. A határozat oka az volt, hogy nematódák, vagyis fonálférgek jelentek meg a település ivóvízhálózatában. A közösségi médiában megjelenő képek hatására eluralkodott a pánik a környező településeken is, és mindenki elkezdte vizsgálni a konyhájából folyó vizet. A pilisi szolgáltató, a Dabas és Környéke Vízügyi Kft. (DAKÖV) pedig folyamatos támadás alatt állt, miközben próbálta orvosolni a problémát.
Miközben folytak a munkálatok, az Index kiszúrta, hogy egy vizsgálat Monorierdőn is kimutatott a csapvízben nematódákat határérték feletti mennyiségben. Péntek estére azonban ismét fogyasztható minőségű lett a csapvíz Pilisen, és Monorierdőn sincs ok az aggodalomra, ugyanis az új, hatóság által végzett vizsgálatok már nem mutatták ki a fonálférget az ivóvízben.
A férgekkel fertőzött vízről január 17-én, pénteken érkezett az első bejelentés, azonban a DAKÖV ügyvezető igazgatója, Jasper Andor szerint ennél korábbra kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy megértsük a helyzetet. Ugyanis Pilis településen nem volt vas- és mangántalanító berendezés, azt csak a tavalyi évben, 2024-ben üzemelte be a szolgáltató, így a településen sok lakónak van otthon házi ivóvízszűrője, amelyben el tudtak szaporodni a nematódák.
A vas és a mangán határérték feletti volt a pilisi vízben, ezért kifogásolható volt a víz minősége, bár emberi fogyasztásra alkalmas. De azért amikor ez kirakódik, és barna víz jelenik meg a házadban, annak van esztétikai élménye
– fogalmazott Jasper Andor az Indexnek.
A pilisi Gárdonyi Géza utcában élő lakos, aki az első bejelentő volt, ezen a házi szűrőn vette észre a lárvákat, ugyanis a szűrő megfelelő körülményeket biztosít a nematódák szaporodásához. A DAKÖV a bejelentés után egyből megemelte a klórszintet az ivóvízhálózatban, hogy fertőtlenítsenek, majd megvizsgálta az utcai tűzcsapot, amelyben szintén látható volt lárva, és a saját víztárolóit is, azonban akkor ezekben még nem találtak semmit.
A pilisi vízelosztó hálózatban három darab kút van, amelyeknek vize rámegy a vas- és mangántalanító berendezésre, majd onnan átkerül három, egyenként száz köbméteres térszíni tárolóba. A város túlpontján pedig van egy magastároló, amely a nyomástartásért felel. A DAKÖV dolgozói megvizsgálták mindegyik tárolót, majd a Gárdonyi Géza utcában található tűzcsapot is megengedték, és onnan is vettek mintákat. A tűzcsapból származó vízben találtak lárvákat, de máshol nem
– részletezte az igazgató.
A DAKÖV ezután megvizsgált a városban található tűzcsapok közül még néhányat, de mivel sehol máshol nem találtak lárvákat, így azt a konklúziót vonták le, hogy valakinél a saját ásott kútjában történt a fertőzés, és onnan jutott be az ivóvízhálózati rendszerbe a lárva, így alakult ki a helyi probléma. Nem ez lett volna az első eset, hogy egy ásott kút hasonló problémát okoz, ugyanis gyakran előfordul, hogy az ásott kutakat illegálisan összekötik a víziközmű-hálózattal, a vízmérőknél pedig nincs minden helyen visszacsapó szelep, ezért a kút, úgymond, visszatermelhet a hálózatra.
Az elméletük alapján a DAKÖV megkezdte a hálózat öblítését, hogy kimossák a lárvákat, ugyanis azokat klórral nem lehet kiirtani. A fertőtlenítés önmagában nem hatékony, mert ellenállnak a fertőtlenítőszereknek, mechanikai tisztítás, pangó víz megszüntetése tudja orvosolni a problémát.
Vagyis megnyitjuk a tűzcsapokat, és folyatjuk a vizet, így kimossuk a lárvákat a rendszerből
– magyarázta el Jasper Andor.
Az intézkedés hatására úgy tűnt, minden rendben lesz, és hamar kitisztul a rendszer. Azonban vasárnapra kiderült, nagyobb problémával állnak szemben.
A lárvák megjelenéséről még nem volt túl sok információja a helyieknek, nem tudták, mi az a nematóda, és mekkora gond, hogy ez megjelent az ivóvízben. Így kialakult egy kisebb pánik, amit tovább erősítettek a közösségi médiában megjelent tartalmak is. Jasper Andor ezért vasárnapra leszervezett egy találkozót Pilis polgármesterével és stábjával, hogy átbeszéljék, mi is történt. A találkozó keretében a szakemberek és a városvezetés közösen mintát vett a térszíni tárolókból, amelyek az ivóvízhálózati rendszer kimosása miatt már csak 20 százalékos töltöttségi szinten álltak.
Akkor viszont már a tárolókban is megtaláltuk a lárvákat, ezért egyből mentünk a magastárolóhoz mintát venni, ott azonban még akkor sem találtunk semmit
– mondta Jasper Andor.
Az ügyvezető kifejtette, a három térszíni tároló közül kettőben, az I. és a III. számúban találtak már szabad szemmel látható lárvákat, a II-es viszont még tiszta volt.
Az új vizsgálatok eredményei miatt az I. és a III. számú tárolókat lezárták és leürítették, majd hétfő reggel megkezdték a fertőtlenítést egy külsős szakcéggel, és bejelentették az illetékes hatóságnak a problémát. A munkálatok alatt pedig a II. számú tárolóról üzemeltették a rendszert. Bejelentés után hétfőn a hatóság is vett vízmintát, majd kedden elrendelte Pilisen az ivóvíz fogyasztásának tilalmát, azaz megtiltotta a csapvíz fogyasztását a településen.
Jasper Andor megjegyezte, a hatóság helyesen döntött, amikor elrendelte az ivóvíz fogyasztásának tilalmát, mert bár nem veszélyes a fonálféreg az emberi szervezetre, a jogszabály előírja, hogy szignifikáns változás esetén szükség van erre az intézkedésre. A szignifikáns változás pedig megtörtént, ugyanis voltak olyan vízminőségi méréseik, amelyeknél egyik napról a másikra literenként 13-ra, valamint 25-re nőtt a nematódák száma.
Ez helyes döntés volt, ami kicsit megnyugtatta a lakosságot, hogy tudják, hogy tiltott a csapvíz fogyasztása, amíg teljesen meg nem oldódik a helyzet
– jegyezte meg az ügyvezető.
A tiltás lehet, hogy nyugtatóan hatott a lakosságra, de a vízműnél ekkor kezdődtek az izgalmak a vízminőségi adatok romlása miatt.
„A tiltás után történt egy nagy, rendszerszintű ivóvízhálózati öblítés, de ezt követően a hatóságok és a mi méréseink is azt mutatták, hogy romlott a helyzet. Ennek oka, hogy a lárvák felszaporodtak a II. tározóban is, és újra bejutottak az ivóvízhálózatba” – részletezte a szakember.
Akkor már nálunk is borús lett a hangulat, mert nem értettük, mi történt, és már azon gondolkoztunk, hogy a visszamosató vízzel – a hálózati vízzel – visszafertőztük az egész tisztítótechnológiánkat, ami kihatással volt a II-es számú ivóvíztároló medencére. Ha ez történt, akkor vége az egésznek, és mindent ki kell takarítani (vas- és mangántalanító berendezés, szűrőtöltetcsere, tárolók ismételt fertőtlenítése stb.), és több hét lesz, mire rendet tudunk rakni
– tette hozzá.
„Ahhoz, hogy ezt kiderítsük, akkreditált – vagyis minden vízműtől, önkormányzattól vagy államtól független – laborvizsgálatot rendeltünk el, külön a technológiára és a II-es tárolómedencére.” Ez alapján kiderült, hogy a II-es tároló is fertőzött volt, csak olyan kis mértékben, hogy a vízmű vizsgálatai nem mutatták ki. A jegyzőkönyvek alapján pedig egyértelművé vált, hogy tisztítótechnológia nem fertőződött meg. Akkorra a III. tárolómedence már teljes mértékben fertőtlenítve volt, így elzárhatták a II-es tárolót és a magastárolót is, a rendszer pedig tudott üzemelni a fertőtlenített III. tárolómedencéből.
Amíg a korlátozás tartott, addig kihelyezett tartályokkal, tartálykocsikkal és palackozott vízzel látták el a város lakosságát. Pénteken pedig már az illetékes hatóság vizsgálata is megmutatta a megfeszített munka eredményét, ugyanis feloldották az ivóvízről szóló korlátozást.
A probléma ugyan Pilisen keletkezett, de a pánikhangulat átterjedt más településekre is, ahonnan folyamatosan érkeztek a megkeresések a DAKÖV-höz.
A Facebookon megosztott képek és történetek miatt a DAKÖV Kft. szolgáltatási területén lévő több település vezetője is jelentkezett nálunk, akiket mind meg kellett nyugtatni, hogy nincsen összekötve a pilisi ivóvízhálózati rendszer más települések ivóvízhálózatával. A kommunikációt azonban nagyban nehezítette, hogy nekünk nincs sajtóosztályunk, úgyhogy nem tudunk olyan hatékonyan kommunikálni, mint amilyen hatékonyan terjednek az információk a közösségi médiában
– jegyezte meg Jasper Andor, aki elmondta, ez a helyzet létjogosultságot adott a sajtóosztály létrehozásának.
A kommunikációs csapata hiánya és a pilisi helyzet azt eredményezte, hogy Jasper Andornak és munkatársainak az elmúlt héten szinte minden nap 16-18 órát kellett dolgoznia.
Kaptunk olyan fotót Monorierdőből, amelyen egy felhasználó vasreszeléket nézett féregnek, de a vasárnapi pilisi magastárolóból történt mintavétel mikroszkópos vizsgálatának tapasztalatai alapján tudtuk, hogy téves riasztás
– emlékezett vissza egy esetre az ügyvezető, aki hozzátette, vasreszeléket minden csapvízben találni, ha lecsavarjuk a csapról a perlátort, ráadásul ez a reszelék össze tud úgy állni, hogy úgy nézzen ki, mint egy kis féreg.
A fotó hatására mintát vettek az ivóvízhálózatból Monorierdőn is, amelynek eredménye az lett, hogy csütörtökön kikerült egy közlemény az önkormányzatának honlapjára, mely szerint náluk is megjelentek a fonálférgek a csapvízben.
Mintavételi helynek egy közkifolyó és egy tűzcsap lett kijelölve. A mintavételi eredményt az is befolyásolta, hogy olyan tűzcsapból és közkifolyóból vettünk mintát, amelyek régóta nem voltak használva, ezért nem voltak kellőképpen kiöblítve, így meg tudott telepedni néhány lárva. Ami amúgy mindig van a vízben, hiszen nem steril, hanem élővizet fogyasztunk – pont ezért a határérték nem nulla literenként, hanem öt
– magyarázta Jasper Andor, aki hozzátette, a későbbi vizsgálatok bebizonyították, nincs lárva a Monorierdőn.
A pilisi ügy miatt a DAKÖV annyi kritikát kapott egy hét alatt, amennyivel a szolgáltatók közül valószínűleg csak a MÁV-nak kell megbirkóznia. Jasper Andor és kollégái azonban állták a sarat.
Az elmúlt tíz évben azért nagyon sokat kaptunk, így hát kicsit immunisak lettünk a beszólásokra, a kollégák és én is. Ráadásul mi szakemberek vagyunk, tudjuk, mi van a vízben, tudjuk, mi történik az egész folyamatban, az átlagember pedig nem tudja. Ebből kifolyólag a kritikák 90 százaléka nem jogos, tehát nem is vesszük magunkra. Amikor viszont olyan embertől érkezik megjegyzés, aki ismeri a helyzetet ától cettig, akkor azt nyilván komolyan vesszük
– fogalmazott a szakember.
Az ügyvezető elmondta, ha a kollégái magukra vettek volna minden kritikát, amit kaptak, akkor összeomlott volna a cég, mert nem lehet elviselni a sok negatív megjegyzést.
Ettől függetlenül én mindig azt mondom a kollégáknak, hogy próbáljanak átülni a fogyasztó oldalára, és gondoljanak bele, mit éreznének akkor, ha náluk folyna kukacos vagy barna víz a csapból. Akkor ők se örülnének
– jegyezte meg Jasper Andor, majd hangsúlyozta, arra kér mindenkit, ha probléma van, azt ne a közösségi oldalakon jelezzék, hanem névvel, címmel és elérhetőséggel forduljanak hozzájuk, hogy ki tudják vizsgálni.
Az ügyvezető úgy gondolja, ez a munkával jár, és el kell fogadni, hogy ők lesznek a hibásak még abban az esetben is, ha a fogyasztó okozta a fertőzést. Példaként elmondott egy történetet, amikor valaki a vízszűrőjét kesztyű nélkül cserélte ki, majd nem értette, miért van tele baktériummal a csapvize, amikor a bejövő víz tökéletes minőségű.
Ha egy szűrőt rosszul alkalmazol, akkor több kárt okozol, mint amennyi hasznot
– tette hozzá a történethez a szakember.
Jasper Andor megjegyezte, most éppen azért kapnak bejelentéseket, Pilisről, mert túl klórszagú a víz, ami a tisztítás eredménye, hiszen az elmúlt héten emelt klórmennyiséggel használták a rendszert. A klór ugyan elpárolog a vízből – egyébként a héten a klór által okozott probléma is megszűnik –, de rontja a fogyasztó élményét, ezért megérti a mostani megjegyzéseket is, és kollégáik is tűrik a helyzetet.
Úgy nem lehet víziközmű-szolgáltatást végezni, hogy az üzemeltető azt mondja, letelt a munkaidő, és én innentől kezdve nem foglalkozom vele. Ez egy 0–24 órás munka igazából, és ha nem érezzük magunkénak, akkor nem működik
– értékelte az ügyvezető.
Jasper Andor elmondta, voltak olyan munkatársaik, akik önként jelentkeztek, hogy átmennek szívesen Pilisre segíteni, mert az ő területükön most minden rendben van. Aki igazán magáénak érezheti a DAKÖV munkáját, az pont Jasper Andor, aki saját bevallása szerint szinte a vízműnél nőtt fel, hiszen a korábbi ügyvezető az édesapja volt, ő pedig már az ügyvezetői széke előtt is főmérnöki pozícióban dolgozott a vállalatnál.
„Azért volt egy-kettő pozitív visszajelzés is a lakosok részéről, és a polgármesterek is megköszönték a munkánkat” – mondta az ügyvezető.
„Mindig beszólnak, hogy hülyék a vízművesek, meg nem csinálják jól a dolgukat. Én ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni, hogy 2013. évi árszínvonalon ki tud 2025-ben dolgozni?” – fogalmazott Jasper Andor.
A kritikája pedig azért is lehet jogos, mert Magyarországon meghatározott áron lehet csak eladni a vizet, így van olyan, hogy valahol többe kerül a szolgáltatónak a beszerzés vagy előállítás, mint amennyiért el tudja adni a szolgáltatást.
„A magyarországi víziközmű-ellátás, meg szerintem az összes közműellátás azért működik, mert az ott dolgozó emberek 80 százaléka a sajátjának érzi ezt, és mindent megtesz azért, hogy talpon maradjanak a vállalatok. Talán pont emiatt éreztem furcsának, amikor a Covid alatt minden szolgáltatót megtapsoltunk – teljesen jogosan egyébként –, de a vízműveknél dolgozókat nem. Az emberek természetesnek veszik, hogy víz folyik a csapból, és a szennyvíz az elfolyik, pedig több százezer ember dolgozik naponta, hogy ez működjön” – kezdte az ügyvezető, aki ezután kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben nagyon nehéz helyzetbe került sok vízmű.
A villamosenergia-árak elszállása miatt gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe került több szolgáltató is, akadt olyan, amelyik konkrétan csődbe ment – például az Alföldvíz. A DAKÖV-nek szerencséje volt, ugyanis a Covid idején, amikor elkezdtek felszökni az energiaárak, nekik még két évre volt szerződésük, így 22 forint plusz áfáért kapták a villamos energia kilowattóráját. Ez azonban még így is tetemes összeg, hiszen a DAKÖV évente 24 millió kilowattórát használ el, amelynek köszönhetően költségvetésük jelentős részét már akkor is villamos energiára költötték. A helyzet azonban azóta romlott, ugyanis a szerződésük 2023-ban lejárt, és hirtelen már 160 forintot kellett fizetniük kilowattóránként.
Gyakorlatilag az addig nyolc-kilencszáz millió helyett így összejött egy nagyjából négymilliárdos villanyszámla, ezzel szemben van hatmilliárdnyi árbevétel, és még nem is beszéltünk az üzemeltetés költségeiről vagy a bérköltségekről. Ezt elég nehéz kigazdálkodni
– fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette, azóta valamelyest javult a helyzet, és már csak 100 forint körül fizetnek kilowattóránként, ettől függetlenül az életben maradásukhoz szükség volt az államtól kapott villamosenergia-támogatásra.
A nehéz időszaknak azonban vége, ugyanis 2023. év végén megjelent egy energiaügyi miniszteri 24/2023. (XII. 13.) rendelet, amellyel létrejött a fejlesztési ellentételezési alap. Ebbe a legjobb helyzetben lévő vízművek befizetők, a rosszabb helyzetben lévők pedig támogatást kapnak belőle üzemeltetésre és fejlesztésre.
Az elmúlt tíz év pénztelensége azonban magával hozta azt, hogy a beszerzési osztályunk nem túl erős, mert nem igazán volt rájuk szükség, mert nem volt mit elkölteni. Most viszont annyi pénz érkezik, hogy nem tudjuk elkölteni
– magyarázta Jasper Andor.
A DAKÖV 2024. évre 2,7 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt kapott, ennek elköltéséhez azonban szükség van közbeszerzések kiírására, amely nagyon időigényes és „bődületes papírmunkával” járó feladat. Ráadásul fontos a pontos szövegezés is, hogy azt kapja a szolgáltató és olyan minőségben, amire eredetileg a pályázatot kiírta.
Azonban nemcsak a víziközmű hálózatfejlesztésre kell költenie a DAKÖV-nek, hanem új szennyvíztisztító telepekre is. Ezek azért különösen fontosak, mert több településre már azért nem költözhetnek be többen, mert a szennyvízrendszer és szennyvíztisztító telep nem bír el több háztartást. Ezek azonban csak állami vagy uniós támogatásokból valósulhatnak meg, és megépítésük évekbe telik.
„Gyakorlatilag meg tudod egy fél pillanat alatt megállítani a várost azzal, hogy azt mondod, itt a vége, a viziközműrendszer nem tud kiszolgálni több felhasználót. Az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgáltató közös gondolkodása nélkül nem tudunk továbbfejlődni. Ez a közös gondolkodás nálunk már elindult” – részletezte az ügyvezető.
(Borítókép: Jasper Andor. Fotó: Tövissi Bence / Index)