A szakszervezet tíz kérdéskörre bontva, több mint 30 pontba foglalva gyűjtötte össze javaslatait a mesterséges intelligenciának az oktatásban történő alkalmazásának elveiről és szabályozásáról.

Felhívták a figyelmet többek közt a mesterséges intelligencia „kettős természetére” is, vagyis arra, hogy az eszköz számos lehetőséget biztosít az oktatás fejlesztésére, de megfelelő szabályozás híján rengeteg kockázatot is rejt magában.

A Pedagógusok Szakszervezete ezúton hívja fel Magyarország Kormányának figyelmét a mesterséges intelligencia (MI) jelenlétére a hazai oktatásban, egyben nyomatékosan kéri, hogy foglalkozzon annak szabályozásával, várható hatásaival

– írták, hozzátéve: „Az MI mint innováció minden gazdasági és társadalmi területen központi szerepet játszik, és ez alól az oktatás sem kivétel. Az MI-alapú oktatási technológiák megjelenése és hatása nagy kihívást jelent az egész magyar oktatás, sőt a gazdaság számára is, mivel a technológiai fejlődés gyors ütemben zajlik. Amely országok ebben a folyamatban lemaradnak, azok lemondanak a fejlődéséről és a jövőben még inkább perifériára szorulnak a globális világgazdaságban.”

„A fenti tényeket figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a magyar kormány foglalkozzon az MI hatásával az oktatásban. Az alábbi szakpolitikai javaslatban a PSZ igyekszik a szükséges prioritásokat meghatározni az MI-alapú technológiák oktatásban történő alkalmazásához, figyelembe véve az MI kettős természetét – amely kockázatokat és lehetőségeket egyaránt magában hordoz, a távolabbi jövő szempontjából is” – írták, hozzátéve:

Kérjük a kormányt, hogy vizsgálja felül a Magyarország Mesterséges intelligencia stratégiája című dokumentumot és egészítse ki az oktatásra vonatkozó rendelkezésekkel. A munkába vonjon be szakértőket, civil szervezeteket, a szakszervezeteket!

A PSZ konkrét javaslatai ezen a linken megtekinthetőek. A kezdeményezéssel kapcsolatban Totyik Tamás PSZ-elnök a Népszavának azt mondta: az MI-technológián alapuló szoftverek, eszközök segítséget jelenthetnek például az értékelési folyamatokban, a kompetenciafejlesztésben, az egyéni tanulási utak kidolgozásában. Mindenképp szabályozni kell, hogy ezek milyen keretek között alkalmazhatóak, valamint azt is szem előtt kell tartani, minden esetben „az emberé legyen az utolsó szó, ne pedig a gépé”.

Emlékeztetett arra is, hogy a kormánynak idén kell felülvizsgálnia a Nemzeti Alaptantervet, így itt a lehetőség, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzon. Elmondása szerint több országban – például Kínában, Dél-Korában, Indiában – egy ideje tantervi szinten is foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, de már Lengyelországban is van ilyen törekvés.