A Fővárosi Önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Az erről szóló, Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a képviselők – a Tisza Párt kezdeményezésére név szerinti szavazással – 23 igennel, a Fidesz–KDNP képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadták el – közölte az MTI.
A határozat értelmében a testület felhívja a BKM vezetőjét, hogy a társaság a magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között 2025. január 16-án kötött szerződéssel összefüggésben, az abban foglalt feltételekkel és a tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában az elővásárlási jogát gyakorolja, az elővásárlási jog megsértése esetén pedig jogorvoslattal éljen. A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának „olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel”.
A javaslatban emlékeztettek rá, a rákosrendezői területet az állam versenyeztetés nélkül nettó 51 milliárd forintért eladta az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, a vételárat 2039-ig kell megfizetnie a vevőnek, ugyanakkor a vevő már az első 25 százalékos részlet megfizetésével tulajdonjogot szerez az ingatlanokon. Az adásvételi szerződés beruházások elvégzésére vagy kármentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a szerződésben ezeket a kérdéseket későbbiekben megkötésre kerülő külön megállapodásokra utalták a felek. Az adásvételi szerződésben az állam tájékoztatta a vevőt, hogy egy ingatlan vonatkozásában a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek, jelenlegi nevén BKM-nek elővásárlási joga van – olvasható.
Vitézy Dávidnak, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének kezdeményezésére a képviselők rögzítették: ellenzik és elítélik, hogy a kormány által megkötött szerződés figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatában foglalt városfejlesztési elveket, és mindössze 10 százalék zöldfelületi arányt határoz meg; rendkívül nagy számú gépkocsi-parkolóhely létesítését irányozza elő; valamint akár 250-500 méter magas toronyház létesítését is megengedi. A Fővárosi Közgyűlés megállapította, hogy a tervezett beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével, világörökségi státuszának fenntartásával, zöldfelületi arányának növelésével, közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételével és a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére vonatkozó városfejlesztési célkitűzésekkel, ezáltal a fővárosi lakosság érdekeivel.
A több mint háromórás vitában Karácsony Gergely arról beszélt: történelmi kihívás, hogy a városban lehessen minőségi életet élni a következő évtizedekben, ehhez pedig minőségi lakó- és zöldövezetre van szüksége. Nem pedig arra van szüksége Budapestnek, hogy azzal vonuljon be a történelemkönyvbe, hogy itt épült Közép-Európa legmagasabb épülete, vagy hogy további hárommillió turista jöjjön Budapestre „dubajozni”, vagy hogy tönkretegyék a történelmi városképet – sorolta.
Mi, pesti libsik állunk ki Gábriel arkangyal szentsége mellett
– jegyezte meg.
Úgy vélekedett, a kormány által dédelgetett projektnek nincs olyan eleme, ami ne lenne ellentétes Budapest és az ország érdekeivel. Hozzátette: a szerződés, amit az állam megkötött az arab befektetőkkel, nem szól másról, mint arról, hogy Magyarország legértékesebb telkét hogyan lehet versenyeztetés nélkül eladni. A köz érdekét képviselő állam letette az összes fegyvert a beruházóval szemben; „ingyen nem lehet valaki ilyen hülye” – mondta. Megjegyezte: a főváros elővásárlási jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem kérdőjelezte meg, és 30 napot adott arra, a főváros cége nyilatkozzon, él-e elővásárlási jogával.
Karácsony Gergely kiemelte: az elővásárlási jog nemcsak jogi eszköz, hanem a jogos igény megvalósítása, hogy a köz érdekét kell képviselni a magánérdekkel szemben. A köz érdeke pedig az, hogy a terület köztulajdonban maradjon, és olyan fejlesztés valósuljon meg magántőke bevonásával, amely a köz érdekét szolgálja.
Nem 500 méteres felhőkarcoló fogja ezt a várost naggyá tenni, hanem ha olyat építünk, ami a budapestiek életminőségét javítja
– fogalmazott.
Emlékeztetett rá, a főváros 2019-ben kidolgozta a Parkváros-koncepciót. Hozzátette: a rákosrendezői fejlesztés arról szól, hogy a város és az ország megtanulja, hogyan kell hasznosítani az egykori vasúti területeket. Nem túlzás, Budapest jövője múlik rajta – fogalmazott.
Arra a sajtóhírre reagálva, hogy a főváros „megint ingatlanspekulációba kezd”, Karácsony Gergely megjegyezte: a Wallis cégcsoportot az MNV már korábban meghívta, hogy alakítson ki koncepciót Rákosrendező fejlesztésére. Mi még nem tartunk itt – mondta a főpolgármester, hozzátéve: a főváros nemzetközi pályázat révén fogja a területet fejleszteni.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője a vitában arra hívta fel a figyelmet, Karácsony Gergely főpolgármester úgy akarja fejleszteni Grand Budapest területét, hogy öt év alatt a „zsebkendőnyi méretű” Városháza parkot sem sikerült neki megcsinálnia.
A kormánypárti politikus azt mondta: az előző öt évben is Karácsony Gergely volt a főpolgármester, ráadásul előtte ő volt Zugló vezetője is, mégsem csinált semmit a rákosrendezői terület fejlesztése érdekében.
Úgy vélekedett, jobb, ha nem közpénzből van rendbe rakva a terület, hanem egy vállalkozó fizeti. Jelezte: az építkezés több ezer új magyar munkahelyet jelentene, és lehetőséget a magyar munkavállalóknak, kis- és középvállalkozásoknak, emellett jelentős infrastruktúra-fejlesztést is hozna, továbbá a főváros negyedik legnagyobb parkja jönne létre.
Szentkirályi Alexandrát több képviselő is felszólította, hogy tisztázza kapcsolatát a projekttel. A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője megismételte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter múlt heti nyilatkozatát, amely szerint nincs, és soha nem is volt semmiféle közvetlen vagy közvetett érdekeltsége a projektben.
Radics Béla (Fidesz–KDNP) szerint a főpolgármester „lebukott”, és miközben arról beszél, hogy a kormány elveszi a főváros pénzét, most a „farzsebéből” előrántott 50 milliárd forintot, amit költhetett volna például a Lánchíd felújítására, a lakhatási válság enyhítésére, útfelújításra.
Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület kitakarítása az állam feladata lett volna. Hangsúlyozta: a vita arról szól, ki fejleszti a várost, és ki dönti el, mi hol épülhet, az arabok vagy a közgyűlés. Azt mondta, annak meghatározása, hogy a város milyen feltételek mellett fejlődjön, a budapestiek joga, nem pedig egy arab befektetőé vagy Lázár János miniszteré. A politikus úgy vélte, a kérdés az: köztulajdonban, a közérdek mentén, a budapestiek beleszólását biztosítva fejlesszék-e a várost, és tudják-e érvényesíteni a budapestiek érdekeit, a város szuverenitását.
Vitézy Dávid úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy „az arabok vagy Karácsony”, mert most a fővárost kell megvédeni. Budapestnek új lakóterületekre és zöldfelületekre van szüksége – emelte ki.
Rózsa András, Zugló polgármestere az ülésen arról beszélt, ismét a nagypolitika áldozatává válik a XIV. kerület, Zuglót „játszóterének” tekinti a kormány, és a területét „ajándékba osztogatja”, a területet „fillérekért” adták el, ami „disznóság, vélelmezhetően a magyar történelem legnagyobb ingatlanmutyija”. Úgy fogalmazott, a Fidesz húsz éve hitegeti a kerület lakóit fejlesztésekkel, de az állatkert bővítéséből csak a Biodóm roncsa maradt, lebontották a Petőfi Csarnokot, nincs Közlekedési Múzeum, és a Vasúttörténeti Parknak is „búcsút inthetünk”, miközben nem hosszabbították meg a 4-es metrót.
A kormány egy rémálmot akar Zuglóra erőltetni – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: támogatják, hogy a rákosrendezői terület fejlesztése legyen konszenzusos, közérdekű és zöld.
A Tisza Párt frakciójának képviselői jelezték: támogatják az előterjesztést. Balogh Balázs szerint az arab uralkodó „biankó csekket” kapott, miközben semmibe veszik a budapestiek, a civilek, a kerületben élők és a közgyűlés véleményét. A Fideszen kívül senki nem támogatja a beruházást, miért gondolják, hogy mindenki hülye, és hogy nem ők vezetnek szembe az autópályán – tette fel a kérdést a politikus, majd megjegyezte: a sajtóból lehet sejteni, hogy Szentkirályi Alexandrának miért éri meg a projekt.
A többieknek mi a júdáspénz?
– kérdezte Balogh Balázs.
Molnár Dániel (Tisza) szerint a projekt nem szolgája a magyar érdekeket, a kormány elherdálja Budapest és Magyarország legértékesebb területét. Dubaj maradjon Dubajban – fogalmazott. A politikus jelezte: nemet mondanak az 500 méteres felhőkarcolóra, a luxus-bevásárlóközpontra és mecsetekre, de igent az élhető, tiszta, rendezett városrészre.
Keszthelyi Dorottya (DK) egy nemzeti színű szalaggal átkötött befőttesüvegben magyar földet adott át Szentkirályi Alexandrának, hogy emlékeztesse arra, melyik gombot kell megnyomni a „mini-Dubajról” szóló szavazáskor.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a képviselők azon kérdésére, hogy hirtelen honnan lett pénze a fővárosnak, azt mondta: a Budapesti Közműveknél eredménytartalékként ott van a hulladékgazdálkodás „kényszerített privatizációjából” maradt pénz, ebből pedig ki tudja fizetni a szerződés szerinti összeget.
Aláírta a magyar állam a szerződést az Egyesült Arab Emírségek befektetőjével, tehát a Rákosrendező innentől az Eagle Hills Csoport tulajdona, a vételár 50,9 milliárd forint volt. Viszont Karácsony Gergelyék észrevettek egy apró kitételt a szerződésben, melynek értelmében a fővárosnak elővásárlási joga van a területre, ezzel pedig „köszönik szépen, élnének is”. Akkor most ki veszi meg Rákosrendezőt? Mini-Dubaj vagy Parkváros fog épülni? Egyáltalán: végigvihető-e a fejlesztés a területért folytatott harcok közepette?
Még 2023 novemberében röppentek fel a hírek azzal kapcsolatban, hogy egy arab üzletember, a dubaji Burdzs Kalifa torony tulajdonosa, Mohamed Alabbar megvenne egy nagy rákosrendezői állami területet, amelyen aztán piaci alapon egy maxi- vagy mini-Dubajt építene Budapesten, a XIV. kerületben. Akkor arról volt szó, hogy Alabbar cége, az Emaar Properties – az Egyesült Arab Emírségek hathatós segítségével – már licitált is a területre, és a kormány fontolgatja az ajánlatot.
Karácsony Gergely főpolgármester egyből neki is ment a tervezetnek, mondván, a Hősök tere mögé „ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni. Pont a mi hű de nemzeti, konzervatív kormányunk emel a hét vezér fölé a Gábriel arkangyalnál hatszor magasabbra törő felhőkarcolót?” – tette fel a kérdést.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről készült percről percre közvetítésünket ide kattintva találja.
(Borítókép: Rákosrendező. Fotó: Tövissi Bence / Index)