Minden harmadik ember beteg hazánkban, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése szerint a légúti fertőzésre utaló panaszokkal orvoshoz fordulók többsége influenzás. Rusvai Miklós az Indexnek azt mondta, mivel 5-7 évente van egy intenzívebb influenzaszezon, nem meglepő, hogy nyolc éve nem látott esetszámot produkál a mostani járvány. A víruskutató azt is elárulta, mikor érhet véget a tömeges megbetegedések időszaka.
Az NNGYK adatai szerint Magyarországon nyolc éve nem volt ennyi influenzás, mint most, január végén. Az év harmadik hetében 53 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg tavaly ugyanekkor 28 600 ilyen típusú megbetegedést jelentettek. Az életkori eloszlás idén is hasonló: az influenzások kétharmada 34 év alatti, minden harmadik 14 év alatti gyerek, minden ötödik 35-59 közötti korosztályba tartozik, a 60 év felettiek aránya tíz százalék körüli.
„Már kicsit késő az oltáson gondolkozni, hisz már benne vagyunk a járványban. Biztosítást sem akkor kötünk, amikor ég a ház” – mondta a víruskutató arra vonatkozó kérdésünkre, hogy van-e még értelme influenza elleni vakcináért háziorvoshoz fordulni. A rizikócsoportba tartozó idősek, krónikus betegek, szervátültetettek, onkológiai kezelés alatt állók, és a várandós nők számára már a szezon kezdete előtt ajánlotta az immunizálást.
A 38 Celsius-fok feletti magas lázzal járó megbetegedés magzatkárosodáshoz vagy vetéléshez is vezethet, így az állapotos nők számára még mindig megfontolandó a lehetőség
– tette hozzá Rusvai Miklós. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy aki oltatja magát, inkább pénteki napra időzítse azt. „Az ezt követő két-három napon úgynevezett negatív fázisban van a szervezet, azzal van elfoglalva, hogy az adott kórokozóra ellenanyagot termeljen, így fokozottan érzékeny a fertőzésre. Éppen ezért az oltás után érdemes otthon maradni, kerülni a közösséget, de ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor távolságtartással és az FFP2-es maszk viselésével óvhatjuk magunkat némileg”– jegyezte meg.
Azt illetően, hogy el lehet-e kerülni a megfertőződést, a virológus elmondta: bele kell törődni abba, hogy ez nehéz lesz, mivel már az országban minden harmadik ember beteg, a tetőzés február elejére, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése pedig a következő hónap végére várható, vagyis amikor már heti 200 ezernél kevesebb felső légúti megbetegedést jelentenek. Az NNGYK adatai szerint most kicsit korábban, november harmadik hetében értük el ezt, de Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos minapi nyilatkozata szerint idén is nagyjából 6-8 hét, mire magunk mögött tudhatjuk az influenzaszezont.
A szennyvízalapú epidemológia szerint az influenza A vírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja csökkenést mutat, ami azt jelenti, hogy a megbetegedések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll. Rusvai Miklós elmondta, hogy mivel az enyhe, 0 és 10 fok közötti, szélcsendes időjárás kedvez a vírusoknak, így az influenzás megbetegedések időszakát akkor tudhatjuk magunk mögött, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete, ezért számít arra, hogy idén is áprilisig kitart a szezonja.
A virológus szerint egyértelműen influenzajárvány van most, az NNGYK adatai szerint a felső légúti megbetegedések 42 százalékáért ez a felelős, a Covid, a HMPV az RSV pozitivitási arány csupán 2 százalék körül van.
Az influenzajárvány most csak intenzívebb, a korábbiaknál nem okoz súlyosabb megbetegedést, mindössze több fertőzést
– mondta Rusvai Miklós. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenleg terjedő kórokozók között ez járhat a legkomolyabb szövődményekkel, mivel tüdőgyulladást, de akár szívizom-gyulladást is kiválthat a legyengült immunrendszerű embereknél.
Január harmadik hetében 113 influenza-hátterű kórházi ápolt között a hatóság szerint minden korosztályból volt beteg. A virológus hozzátette, arról nincsenek információk, hogy az illetők milyen egyéb betegséggel rendelkeztek, ami jelentősen megnövelheti egy-egy vírusfertőzés súlyosabb lefolyásának rizikóját.
A 10 év alatti gyermekek azért fogékonyabbak a betegségre, mert a koronavírus-korlátozások és a maszkhasználat miatt évekig nem találkoztak a kórokozókkal. Az idősebb, 60 év felettiek életük során már 5-6 alkalommal is áteshettek influenzafertőzésen, ugyanakkor a kor előrehaladtával az immunrendszer gyengül. Nagyobb arányban kérik az oltást, viszont aki ennek hiányában megbetegszik, akár intenzíves ellátásra is szorulhat – magyarázta a szakember, hogy miért jelennek meg az idősek is a kórházi ápoltak statisztikájában, annak ellenére, hogy köztük évek óta 10 százalék alatti az influenzások aránya. A 34 évnél fiatalabbak gyakori megbetegedését szintén az indokolja, hogy jellemzően nem oltatják be magukat, miközben életük során kevesebbszer fertőződtek meg a vírussal, kevesebb típus ellen szereztek védettséget.
Azáltal, hogy most a lakosság nagy arányban átfertőződik, 5-7 évig nem lesz részünk ilyen intenzív influenza-járványban – említette a virológus, hozzátéve: most ez a ciklikusság kicsit késett a koronavírus-korlátozások miatt. Mint megírtuk, utoljára 2017 januárjában jelentettek heti 40 ezernél több influenzaszerű megbetegedést, akkor az év harmadik hetében 68 900 ember fordult ilyen panaszokkal orvoshoz.
Magas láz, ízületi és izomfájdalom utalhat arra, hogy influenzás az ember. Ha a gyengeség mellett szimplán orrdugulás, orrfolyás, köhögés, torok- és fejfájás jelentkezik, az lehet nátha, vagy az ebbe a körbe tartozó HMPV, illetve koronavírus is
– ismertette. Mint hozzátette: a Covid–19 megszelídült omikron alvariánsai terjednek immár három éve, amivel a lakosság nagy része legalább egyszer már megfertőződött. Ugyan a legyengült immunrendszerűek még mindig a veszélyeztetettek csoportjába tartoznak, de a tapasztalatok szerint erre a kórokozóra már nem jellemző, hogy súlyosabb megbetegedést okozna. Leszögezte, egyelőre nem bizonyított, hogy a gyakoribb szív-érrendszeri problémák vagy a diabéteszes esetszámok növekedéséért önmagában ez az alvariáns lenne felelős.
Rusvai Miklós azt is elárulta, hogy alapvetően szakmai szempontok alapján szokott dönteni az oltásról. Ha a déli félteke járványa alapján kifejlesztett vakcinában van számára magasabb védelmet nyújtó komponens, akkor beadatja. A járvány ciklikus intenzitása is azzal magyarázható, hogy a fertőzésen átesettek a következő szezonban kevésbé fogékonyak. Akik az oltással szereztek immunitást, azoknak az évente mutálódó influenza ellen a vakcina jelenthet védelmet.
Alapvetően általános egészségi állapotunk határozza meg, mennyire tudunk ennek hiányában ellenállóak lenni a kórokozóval szemben, mennyire képes a szervezet legyőzni szövődmények nélkül
– mondta a virológus. A szakember megjegyezte, hogy a poszt-Covid hónapokkal a fertőzés után is jelentkezhet. Meglátása szerint a tesztek alkalmasak az új variáns kimutatására, de a vírusok kezelését illetően nincs különbség: pihenéssel, bő folyadékfogyasztással, vitamindús étrenddel maga a szervezet győzi le.
(Borítókép: Philip Dulian / picture alliance / Getty Images)