Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a XXI. Század Intézet készített interjút, amelyben számos téma szóba került, köztük Soros György Magyarországról való kitiltása is. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a parlament hamarosan egy jogalkotási munkába kezdhet.
Témából nincs hiány, minden mozgásban van, „talán az origó is mozgásban van”, és a viszonyítási pontok is mozognak – így vezette fel G. Fodor Gábor azt az interjút, amelyben Szijjártó Péterrel beszélgetett. Szerinte egy új világ fog születni, majd megkérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, hogy ő miként látja mindezt. A tárcavezető azt válaszolta: véleménye szerint tíz éve minden folyamatosan változik, és
ha hetente hirdetünk új világrendet, akkor se biztos, hogy nagyon túlzunk.
Emlékeztetett a tíz éve kezdődött migrációs válságra, és arra, hogy annak milyen hatása volt Magyarországra. Szerinte 2010 előtt nem voltak ennyire látványos „tektonikus mozgások”, leszámítva a 2008-as gazdasági világválságot.
Mint mondta, sok olyan dolog bekövetkezett, amire nem számítottunk volna, mint például a migrációs válság, az ukrajnai háború, vagy a koronavírus-járvány. „Három olyan dogma dőlt meg gyakorlatilag tíz év alatt ”, amelyeknek a megborulása aztán a társadalomban, a gazdaságban is „teljesen új helyzetet kreált” – mondta.
A felvetésre, hogy mi lenne, ha ő maga egyedül elrepülne „egy új világba”, a tengerentúlra, és egyetlen táviratot küldhetne haza, hogy vázolja a helyzetet, Szijjártó Péter azt mondta: szerinte a veszélyek korát éljük, de „abszolút jó okunk van bizakodni”, mert a fenti válságok közül mindháromban „ők” mondták meg az igazságot, ezt az idő is bebizonyította.
„Tehát nem az lett az igazság, hogy ugye ki az az őrült, aki szembemegy az autópályán, […] mert ugye ebbe próbáltak minket belenyomni, […] de a végén csak kiderült, hogy van olyan eset, amikor azok az őrültek, akik mind szembejönnek, és annak van igaza, aki egyedül megy szembe. Tehát mind a migrációs, mind az egészségügyi, mind a háborús válság kapcsán bebizonyosodott, hogy amit mi képviseltünk, és amiért mindenki gyalázott minket, és amiért mindenki próbált minket beletolni egy másik pozícióba, az lett a jó megoldás” – vázolta Szijjártó Péter, majd hozzátette: a táviratában az a mondat szerepelne, hogy „nekünk van igazunk, nekünk lett igazunk”.
Hozzáfűzte: szerinte ezt bizonyította a migrációs válság ügye, valamint
az, hogy nem engedtük azt, hogy naponta tízezrek meghaljanak csak azért, mert Ursula von der Leyen valami nyomorult SMS-ben rendelt vakcinát,
és Magyarország megvette a keleti oltóanyagokat, illetve az ukrajnai háború kérdése is, de még az is, hogy Donald Trump megnyerte az előválasztást, ahogy azt megmondták.
A kérdésre, hogy a változások közepette ők maguk is változnak-e, Szijjártó Péter azt mondta: a sikeres külpolitika kérdésében tartják magukat az eddigi álláspontjukhoz, mert Magyarország helyzetét tekintve előfeltétel, hogy a nagyhatalmak „minimum ne legyenek ellenérdekeltek a sikerben, de még jobb, ha inkább érdekeltek, mint ellenérdekeltek”. Megfogalmazása szerint mindig nagyon erőteljesen követték ezt a stratégiát. Ezenkívül álláspontja szerint a szuverenitásból sem engedtek, „egyik fontos kérdésben sem” hagyták, hogy mások döntsenek helyettük.
G. Fodor Gábor ezt követően vetett fel egy kérdést: „a szuverenitásunkat állandóan fenyegetik. Most hadd provokáljalak. Kitiltjuk Sorost? Hát az is egy olyan struktúra, ami a szuverenitásunkat fenyegeti. Egyelőre az eszközeink nem állnak rendelkezésre, de ha olyan nagy szánk van, meg az erőnk is megvan hozzá, meg mindig igazunk van, akkor miért ne?”
Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy szerinte ez egy komoly kérdés a jövőre nézve, mert David Pressman „cirkusza” (ami alatt Rogán Antal szankciós listára helyezését értette) arra világított rá: Magyarország a mostani helyzetben nem engedheti meg magának, hogy bemondásra, konkrét bizonyítékok nélkül helyezzék egy ilyen listára „a magyar kormány egyik legfontosabb tagját, […] a kormányzó párt egyik kulcsvezetőjét”. Szerinte ez Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sújtja, és azt nem lehet megengedni, hogy ilyen esetben ők maguk ne hozzanak valamilyen „önvédelmi intézkedést”.
Ehhez jogalkotási munkára lesz szükség, és remélem, hogy rövid időn belül a parlamenti többségünkkel ezt a jogalkotási munkát adott esetben el is tudjuk végezni
– tette hozzá Szijjártó Péter, majd megjegyezte, hogy szerinte Magyarország biztonságát veszélyeztette az is, hogy „megpróbáltak minket elvágni az első számú energiaforrásunktól”, és „belekényszeríteni egy olyan helyzetbe, hogy már csak egyetlenegy irányból tudjunk energiahordozókat vásárolni”.
Ezzel kapcsolatban utóbb megjegyezte azt is: azért utazott annyiszor Moszkvába (amit, mint szóba került, David Pressman többször is felrótt neki) mert nem akarta, hogy „a magyar emberek fázzanak” , vagy a magyar gazdaság leálljon.
A beszélgetés későbbi pontján szóba került az is, hogy a külügyminiszter mit gondol Grönland ügyéről, vagy arról, hogy fontosabb-e az Európai Uniónál a Türk Tanács.
A teljes interjú itt nézhető meg: