Kevés lesújtóbb látvány van, mint egy hatalmas vizes folt a plafonon. Azonnal élhetünk a gyanúperrel, hogy a beázás a felső szomszédtól érkezett. Ilyenkor azonnal értesítsük, ha pedig esetleg nem találjuk otthon, hívjuk fel a közös képviselőt vagy a gondnokot, aki szükség esetén az egész épületben elzárhatja a vizet.
A biztosítók szerint beázás esetén mindent dokumentáljunk: fotózzuk le a kár helyszínét, készítsünk felvételeket azokról az ingóságokról (szőnyegről, bútorról, laminált padlóról stb.), amelyeket károsodás ért. Mindenképpen jegyezzük fel a káresemény, illetve az észlelés időpontját, mert így a biztosítónak egyszerűbb dolga lesz.
Az, hogy melyik biztosítót kell értesíteni a kárról, több tényezőtől is függ:
Ez utóbbi esetben alapfeltétel, hogy legyen lakásbiztosításunk, még akkor is, ha a társasház külön kötvénnyel rendelkezik az épületre.
A jogszabályok alapján a kártalanításról a vétkesnek kell gondoskodnia. Ez pedig azt jelenti, hogy a beázás okozójának felelősségbiztosítása fedezi a javítás költségeit. Az sem számít, hogy a kárt véletlenül vagy szándékosan okozták, mert az okozónak (érvényes felelősségbiztosítás esetén a biztosítójának) fizetnie kell.
Sajnos az is előfordulhat, hogy nem együttműködő a szomszéd. Márpedig annak kivizsgálására, hogy mire vezethető vissza a beázás, szemlére, súlyosabb esetben a falak megbontására van szükség.
Ilyenkor úgynevezett birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél. A kérelemhez érdemes csatolni a bizonyítékokat (például a kár helyszínén készült fotókat), amelyek alátámasztják, hogy a szomszédnak, illetve a közös képviselőnek jelezte a beázás tényét, és mégsem történt érdemi intézkedés.
A jegyző a tények alapján jogosult döntést hozni, és amennyiben a szomszéd terhére állapítható meg a beázás oka, akkor kötelezi őt a birtoksértő magatartás megszüntetésére.
Ilyen jogvitáknál az illetékes jegyző mellett a közjegyző segítsége is szóba jöhet. Szajlai Kitti közjegyzőhelyettes korábban a Díványnak elmondta: a közjegyző kirendelhet igazságügyi szakértőt, aki már meg tudja állapítani, ki vagy mi idézte elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik a fal. A közjegyzői eljárásban elkészült igazságügyi szakértői vélemény pedig perdöntő lehet, ha bíróságra kerül az ügy, mivel az esetleges perben ugyanúgy felhasználható, mintha a szakértőt a bíróság rendelte volna ki.
A ténytanúsítás során a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsíthat közhitelesen, közokirati formában.
Így tanúsítja a beázás tényét leírással, fényképekkel, hang- vagy videofelvételekkel, és mindezt közokiratba foglalja. Márpedig egy esetleges perben a közjegyzői ténytanúsítás nagy súllyal eshet a latba. De a közjegyző előzetes bizonyítást is végezhet, vagyis tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg.
A közjegyző előtt egyezségi eljárást is lehet folytatni. Ez akkor is megtörténhet, ha csak az egyik fél áll elő egyezségi javaslattal, és kéri a közjegyzőt, hogy idézze meg a másik felet egyezségkötés céljából. A közjegyző által jóváhagyott egyezség bírósági hatályú, azaz a későbbiekben többé ezt már nem lehet vitássá tenni, valamint közvetlenül végrehajtható is.
Abban az esetben pedig, ha a szomszéd egyáltalán nem akarja kifizetni az általa okozott kárt, a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak.
Ezt az eljárást az indíthatja, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. Három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
Miután a fizetési meghagyást a közjegyzők bocsátják ki, és nem egy bíróságtól érkezik a levél, vannak, akik hajlamosak ezt nem túl komolyan venni. Azt gondolják, hogy ez is csak egy újabb felszólítás, amire nem kell válaszolni. Ez súlyos tévedés! Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. Arra is van megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke ezért azt javasolja:
Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti. Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző: a kötelezett részleteiben meg tudja-e fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után lesz rá képes.
Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon:
(Borítókép: AquaArts studio / Getty Images)