A biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz IP-cím ellenére sem Moszkvának, sem Kijevnek nem áll érdekében a bombafenyegetések végrehajtása. Egyetért a Nemzeti Nyomozóiroda megállapításával, miszerint a múlt csütörtöki és a január 31-i bombariadók egy terrortámadás eredményei voltak. Kis-Benedek József borúlátó a jövőt illetően, szerinte további fenyegetések várhatók a régióban.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorának pénteki adásában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt kérdezték az elmúlt hetekben lezajlott iskolai bombariadókról, valamint azok hátteréről, feltételezett tetteseiről, illetve milyen indítékkal követték el azokat, valamint hogy várható-e hasonló esemény a jövőben.
Kis-Benedek József szerint a bombariadóval fenyegetők elkövethetnek hibát, ugyanis az IP-cím lebuktathatja őket, azonban a szakszolgálatok hiába nyomoznak, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megtalálni a tettest, aki lehet egy terrorszervezet, de akár egy NATO-val szemben álló állam is, ez pedig megnehezíti az azonosítást.
Ugyanakkor a szakértő azt is kiemelte, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda terrorcselekmény gyanújával indított vizsgálatot. Véleménye szerint nagyon valószínűtlen az ukrán szál, hiszen az veszélyeztetné az ország nyugati támogatását az oroszok elleni háborúban. Kis-Benedek József többször is elmondta, hogy egy ilyen támadás egy ország működését zavarja, és leterheli hatóságait.
A lehetséges orosz szálról úgy véli, hogy Moszkvának sem érdeke rossz viszony kialakítása a Nyugattal, viszont vannak olyan szervezetek, akiknek ez érdekében állhat. Emiatt nagyobb valószínűsége lehet annak, hogy Oroszország áll a háttérben, de továbbra is esélyesebbnek tartja, hogy egy terrorszervezetről lehet szó.
Az orosz szervereken kapott fenyegető e-maileken túl viszont más országok is benne lehetnek, ezt csak a szakemberek találhatják ki, valamint szerencsére is szükség van, addig sötétben tapogatóznak a hatóságok.
Kis-Benedek József a terrorizmus egy új formájának nevezte a bombafenyegetéseket, vagyis egyetért a Nemzeti Nyomozóirodával, de nem tartja kizárhatónak az iszlamista szálat sem, ugyanis az Iszlám Állam leányvállalatainak is komoly informatikai rendszerei vannak.
Ismételten hangsúlyozta, hogy a fenyegető e-mailek küldőinek fő célja a zavarkeltés, valamint a hatóságok tevékenységének megismerése. Végül azzal zárta, hogy szerinte további régiókban számíthatunk hasonló fenyegetésekre, és nemcsak az iskolákban, hanem adott esetben a bankszektorban is.
Ahogy részletesen beszámoltunk róla, január 23-án, csütörtökön több mint 300 iskola kapott bombafenyegetést e-mailben. A hatóságok minden esetben megkezdték az átvizsgálást, azonban egyik intézményben sem találtak robbanószerkezetet. Az ügyben közveszéllyel fenyegetés, majd terrorcselekmény miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozóiroda.
A levelek iszlamista szöveget tartalmaznak, és ukrán IP-címekről érkeztek, orosz e-mail-szolgáltatón keresztül, ezért a magyar hatóságok az Interpol nemzetközi rendőrségi szervezetének segítségét kérték.
Január 31-én ismét bombariadót kellett elrendelni 44 oktatási intézményben, az iskolák csütörtök este kapták meg a fenyegető e-maileket. A rendőrség újra kivonult a helyszínekre, de ezúttal sem találtak robbanóanyagot. Megállapították, hogy a múlt csütörtöki esethez hasonlóan most is tömeges akcióról van szó, amit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda vizsgál.