A téli szünet vége óta a gyerekeknél is megduplázódott a fertőző megbetegedések száma – erről beszélt az Indexnek Bense Tamás esztergomi gyermekorvos, aki azt is elmondta, hogy többségében influenzáról van szó, ami akár a gyerekeknél is tüdőgyulladáshoz vezethet. Százból két esetnél, nagyjából minden harmadik napon kórházi kivizsgálásra van szükség.
Bense Tamás tájékoztatása szerint az elmúlt három hétben megduplázódott a rendelői forgalma, a korábbi 35-40 helyett már naponta 70-80 esetet kell ellátnia az esztergomi családorvosnak. „Nyolc-kilenc éve nem volt ilyen intenzív az influenzajárvány” – jegyezte meg lapunknak, ugyanakkor hozzátette: nem okoz súlyosabb megbetegedést a gyerekeknél a vírus, mint korábban, a szövődményes esetek aránya az ilyenkor megszokott módon alakul.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ január harmadik hetére vonatkozó adatai szerint a 246 900 akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz fordulók közül 250 embert vettek fel kórházba, 113 esetben influenza állt a háttérben, amely minden korosztályt érintett. A 0–14 év közöttiek aránya az akut légúti megbetegedéssel küzdőknél 43,7 százalék volt, az influenzások között pedig 37,4 százalék.
Az NNGYK jelentéséből is kitűnik, hogy a gyerekek fogékonyabbak most a vírusra, a szakorvos meglátása szerint ez főként az óvodásokat, kisiskolásokat érinti, akiket a Covid-időszak alatti izoláció, maszkhasználat miatt megkímélt az influenzajárvány. Aki tíz év alatt egyszer sem fertőződött meg a vírus valamelyik törzsével, azt jobban megviselheti a betegség.
Néhány napos láz, levertség, orrdugulás, gyomor-bélrendszeri panaszok a legjellemzőbbek, a nagyobbaknál fejfájás, végtagfájdalom is előfordul
– ismertette a gyermekorvos. Mint elárulta, a rendelői tesztek is az influenza dominanciájáról tanúskodnak, a koronavírus aránya visszaszorulóban, csakúgy, mint az RSV. A légúti óriássejtes vírus a két év alatti gyermekekre lehet veszélyes, bágyadtság, étvágytalanság, ziháló levegővétel, szederjes ajkak, hőemelkedés, láz utalhat erre.
Az idősebbek a fertőzés korábbi szezonjában már találkozhattak a kórokozóval, ami sokaknál így akár tünetmentesen vagy náthaszerű panaszokkal zajlik le. Bense Tamás tapasztalatai is igazolják a NNGYK laboradatait, meglátása szerint mindössze 1-2 százalékban fordul elő a megbetegedés. A koronavírust illetően szintén hasonlóról számolt be, a rendelői tesztek szerint néhány enyhébb hőemelkedéssel, nazális tünetekkel járó fertőzés mögött ez áll, a komolyabb szövődmények már rendkívül ritkák.
Az influenza jobban megviseli a gyerekeket – jelentette ki a doktor, hozzátéve: túlnyomórészt egy hét alatt ebből is kilábalnak. A szakember azt tanácsolja, hogy a járványidőszakban először telefonon vegyék fel a szülők a kapcsolatot a gyermekorvossal, aki a tünetek, a panaszok ismeretében eldönti, hogy indokolt-e a rendelői vizsgálat.
Az esetek többségében elég az izoláció, az otthoni pihenés, bőséges folyadékfogyasztással, inhalálással. A lázcsillapítást 38,5 fok felett javasolják, de szavai szerint ha a gyerek túlságosan bágyadt, sápadt, étvágytalan, érdemes felvenni az orvossal a kapcsolatot. „A felülfertőződés, arcüreg-, középfülgyulladás esetén ugyanis antibiotikum-kúrára is szükség lehet.
A három nap után is megmaradó magas láz, ami reggel is kitart, nehezített légzés, mellkasi fájdalom, köhögőroham lép fel, utalhat hörgő- de akár tüdőgyulladásra
– hívta fel a figyelmet az orvos. Mint elmondta, az elmúlt hetekben háromnaponta előfordul, hogy kórházi felülvizsgálatra küld egy-egy gyereket, ahol mellkasröntgen és vérképvizsgálat alapján kizárják a súlyosabb bakteriális szövődményt. Van, amikor kiszáradás kockázata miatt infúzióra, van, amikor légzéstámogatásra van szükség, de nem jellemző a két napnál további bent tartózkodás.
Mint megírtuk, év elején négy csecsemő is műtüdőre került, ezzel kapcsolatban a gyermekorvos megjegyezte, nem szabad elfeledkezni arról, hogy országos intézményről van szó, ritkán fordul elő ilyen súlyos szövődménye a vírusfertőzésnek a két év alatti korosztályban. Az NNGYK közlése szerint az RSV-fertőzés miatt a kórházi ellátást igénylő esetek 78,6 százalékban csecsemők voltak.
„A kockázat ugyanakkor a felső légúti betegségek szezonjában, ha minimálisan is, de fennáll, ezért kisbabával ajánlott mellőzni a rokonlátogatásokat a járványidőszak végéig, legalább márciusig. Akinek bármilyen tünete van, a közösség kerülése, a maszkhasználat szintúgy javasolt” – hangsúlyozta a gyermekorvos. Bense Tamás szerint egyéves kortól indokolt lenne évente beadatni az influenza elleni oltást a gyereknek, de mint rámutatott, az immunitáshoz 10–14 nap szükséges, nagyjából akkor fognak csökkenni az esetszámok.
A szakember szerint idén 2-2 és fél hónap múlva ér véget az influenzaszezon. Azt illetően, hogy hogyan lehet megóvni a gyereket a fertőzéstől, a kézmosást, a higiéniai szabályok betartását, az elegendő alvást, az egészséges, vitamindús étrendet említette, illetve hogy nem szabad közösségbe vinni hőemelkedéssel vagy köhögéssel.
(Borítókép: freemixer / Getty Images)