„A Rákosrendezőt környező terület egésze az államé, és ennek most csak egy részét értékesítené. Már Tarlós István főpolgármestersége idején is készültek tervek ennek a rozsdaövezetnek a hasznosítására, de az államnak van lehetősége a fejlesztésre, csak ezekről az elképzelésekről meg kellett volna kérdezni a fővárost és az érintett kerületeket is” – mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A főigazgató szerint konszenzus is lehetett volna az ügyben, ám végül a terület hasznosítását külföldi befektetőnek engedték át.

Kiss Ambrus leszögezte, hogy a fővárosnak nem az jelenti a problémát, hogy külföldi a befektető, hanem az, hogy – a nemzetközi szerződés alapján – egy külföldi ország dönthet arról, hogy ki építkezhet a területen. A városvezetés a területen inkább olyan megfizethető lakásokat szeretne,  amelyek alternatívát adnának az agglomerációból a városba ingázóknak, nem pedig az átlag magyar embereknek elérhetetlen luxuslakásokat.

Kiss Ambrus elmondta, ha a főváros él az elővásárlási jogával, akkor a szerződés szerint 2039-ig kell kifizetnie az utolsó vételárrészletet – de az első részletet, 13 milliárd forintot tíz napon belül kell kifizetni, amelyre megvannak a forrásai.

A főigazgató elárulta, hogy abban gondolkodik a főváros, hogy nemzetközi pályázaton eladnák a területet, és egy  parkváros-koncepciót valósítanának meg rajta.

Kiss Ambrus a továbbiakban a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről adott tájékoztatást, miszerint:

• 39 előterjesztésről szavaztak, és ebből 22-t fogadtak el,
• az, hogy 17 előterjesztés „nem ment át”, az annak is betudható, hogy a Tisza Párt képviselői nem szavaztak,
• a fővárosi cégek vezetői pozícióiról sem született megállapodás. A cégvezetőknek határozatlan idejű szerződésük van, tehát addig a helyükön maradnak, amíg a közgyűlés le nem váltja le őket, és nem nevez ki helyettük mást. A Budapesti Gyógyfürdő, a Budapesti Közlekedési Központ, a  Budapesti Közlekedési Vállalat, a Budapesti Főváros Vagyonkezelője és a Budapesti Közművek esetében vezérigazgatói pályázatot kell kiírni.

A főigazgató nonszensznek nevezte, hogy tavalyra 75 milliárd forintra nőtt a főváros által befizetendő szolidaritási hozzájárulás, amelyet először 2018-ban fizetett, és akkor még ez az összeg csak 5 milliárd forint volt. Kiss Ambrus sérelmezi továbbá, hogy a kötelező önkormányzati feladatokra nem kap elég normatív állami támogatást a főváros, így nettó befizetőjévé válik a költségvetésnek.

Ezt támadtuk és vitattuk folyamatosan, 2023-tól már a bíróságon is, és nemcsak politikai szempontból. Ennek a pernek lett az eredménye az, hogy 2023-as befizetések semmisek, és ez alapján az államnál jogtalanul van 28 milliárd forint, plusz a kamatai

– mondta Kiss Ambrus, hozzátéve, hogy a 2024-es elvonás miatt is pert indítanak, amelyből 40 milliárd forintos visszatérítésre számítanak.