Az aktív életet élők örömmel fogadhatták a hírt, miszerint a 20 éves mátraszentistváni Sípark jelentős fejlesztésbe kezd, amely során újabb négyüléses felvonó épül, és fokozatosan négy évszakossá alakítják át a síközpontot. A programot a helybéliek és a kormány is támogatja. Az rejtély, hogy hogyan működhet a nem éppen a magas hegyeiről híres Magyarországon már 20 éve egy sípálya, és hogyan lehet akkora sikere, hogy újabb fejlesztésekre van szükség. Erről, valamint a hazai síeléshez kapcsolódó előítéletekről beszélgettünk Révész Máriusszal, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárral, Kőrösi Péterrel, a Sípark ügyvezetőjével és Előházi Péterrel, Mátraszentimre polgármesterével.
Magyarország természeti adottságaiból fakadóan nem a téli sportok országa, legalábbis semmiképpen sem a sí és a snowboard szerelmeseinek elsődleges úti célja. Pedig a téli sportok különösen fontos szerepet töltenek be egészségünk megőrzésében, hiszen a hideg időben még a megszokottnál is kevesebbet mozgunk. Mondjuk, ez pont nem igaz Révész Máriuszra, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárra, aki éppen korcsolyázás közben adott interjút az Indexnek.
Magyarországon összességében nagyon-nagyon keveset mozgunk. A magyarok 59 százaléka nyilatkozott úgy az Eurobarometer felmérése alapján, hogy soha nem sportol. Ez az arány pedig a téli időszakban még rosszabb
– fejtette ki véleményét az államtitkár.
Ezek alapján nem meglepő, hogy szinte lehetetlennek hangzik, hogy Magyarországon valaki egy síközpontot üzemeltessen, pedig van egy családi vállalkozás, amely már 20 éve ezt teszi, méghozzá sikerrel. Azóta, hogy a 2004/2005-ös szezonban megnyitották az első pályákat, és elindultak az első felvonók, mára már aligha van olyan – a téli sportokért lelkesedő – ember az országban, aki ne ismerné a mátraszentistváni Sípark nevét. A nagyjából 700-800 méteres tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő, 4 kilométeres pályarendszer már jelenleg is ki tudja szolgálni mind a kezdők, mind a haladóbbak csúszási igényeit, de a jövőben ennél nagyobb terveik is vannak: másfél milliárd forintból fejlesztik és négy évszakossá alakítják a felső-mátrai komplexumot a következő 10 évben.
Egészen fantasztikusnak tartom, hogy Magyarországon van olyan családi vállalkozás, amelyik belevág a globális felmelegedés időszakában is, hogy sípályákat építsen. Itt Mátraszentistvánban nagyságrendileg 3 milliárd forint körüli összeget fektettek ebbe a sípályába az elmúlt évtizedek alatt, és minden évben 50-60 ezer látogatót is mozgásélményhez juttatnak. Magyarországon kicsit lusták vagyunk, úgyhogy nagyon örülök, hogy a mátraszentistváni sípálya tovább fog fejlődni, ezáltal pedig új emberek előtt nyílik meg a lehetőség a mozgásra
– tette hozzá Révész Máriusz.
Ugyanakkor hiába bármilyen fejlesztés, ha nincs érdeklődő, aki használja az új létesítményeket, azonban úgy néz ki, emiatt sem kell aggódnia a Síparkot üzemeltető Kőrösi családnak. Csák Levente, a Magyar Sí Szövetség elnöke árulta el, hogy egy friss, reprezentatív kutatás szerint 600 ezer ember mondja magáról, hogy síel, vagy szívesen kipróbálná a sportágat.
Ebből a több mint félmillió emberből kell minél többet a hazai síterepekre csábítanunk, vagy itt tartanunk, hogy ne utazzanak feltétlenül külföldre, és ne ott költsék el a pénzüket
– fogalmazott Csák Levente.
A múlt század 30-as éveiben jelentek meg az első síelők a Felső-Mátrában, azonban az első komolyabb fejlesztésekig az 1970-es, ’80-as évekig kellett várni. Az első síliftet is csak 1977 decemberében adták át. A rendszerváltás időszakában a legtöbb, állami nagyvállalatokhoz kötődő sípálya bezárt. Részben ezért döntött úgy a Sípark jelenlegi ügyvezetőjének, Kőrösi Péternek az édesapja, Kőrösi Imre, hogy saját sípálya kialakításába kezd, az első síliftet nagyapja házának udvarán építette meg.
Édesapám 1987-ben készítette az első sífelvonót. Ez még csak a család és a barátok nagyobb örömére működött. A ’90-es évek végére viszont a sok síút és az azok alatt szerzett tapasztalataink azt mondatták, hogy érdemes lenne ezzel foglalkozni Magyarországon is. Láttuk a földrajzi adottságokból, a technikai lehetőségekből, a meteorológiai tanulmányokból, hogy lehet a Mátrában olyan minőségű sípályát csinálni, mint az Alpokban
– emlékezett vissza a Sípark ügyvezetője.
Kőrösi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar sípályákat mindig az osztrák pályákhoz akarják hasonlítani, pedig jelentős különbségek vannak. A legegyértelműbb, hogy hazánkban nincsenek olyan magas hegyek, azonban ezt kompenzálja egy sajátos Kárpát-medencei specialitás: a hőmérsékleti inverzió jelensége, vagyis amikor a medencében alul megreked a hideg levegő, ennek köszönhetően lehetséges a hóágyús hókészítés, így az alacsonyabban fekvő pályák előnybe kerülnek.
Persze van olyan, hogy a magasság nyer, és, mondjuk, a Kékestetőn hidegebb van, mint nálunk
– ismerte el az ügyvezető.
Ezeknek az ismeretében vágott neki a Kőrösi család a Sípark kiépítésének 2002-ben, és 2004-re be is fejezték a munkálatokat. Bár a Mátrában korábban is voltak sípályák, a Sípark volt Magyarországon az első, modern hóágyúzott síterep.
„Amikor nekiálltunk a kiépítésnek, akkor a professzionális technológia már a környező országokban rendelkezésre állt. A kapuk kitárása után pedig organikus fejlődésen ment keresztül a pálya, hiszen nem arról volt szó, hogy itt egyszer egy hatalmas beruházással elindítottunk valamit, hanem lépésről lépésre tudtunk mindig fejlődni annak megfelelően, hogy mire volt igény” – magyarázta Kőrösi Péter, aki nevetve emlékezett vissza arra, hogy kezdetben egy darab csákányos felvonóval és egy meglévő korongos felvonóval indították el a parkot, mostanra pedig már 9 síliftjük van.
Akkor nem volt olyan, hogy melegedő vagy hütte. Igaz, az ezekre való igény elég hamar megmutatkozott, ezért is építettünk egyet
– tette hozzá.
Kőrösi Péter szerint a magyar síelők elvárásai nagyon magasak, köszönhetően annak, hogy olyan kiváló sípályákkal rendelkező országok vesznek körül minket, mint például Ausztria, Szlovénia vagy akár Szlovákia. Ebből fakadóan csak úgy lehet itthon tartani a magyar síelőket, ha a hazai sípályák is megütik a környező országok minőségét, így nekik is folyamatosan figyelniük kell az ottani fejlesztéseket, hogy tartsák a lépést.
„Viszont ha már azt nézzük, hogyan lehet egy pályát fenntarthatóan jól üzemeltetni, akkor a németországi középhegységek alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő pályáira kell figyelnünk” – jelentette ki Kőrösi Péter.
A nemzetközi példák azt mutatják meg, hogy a kisebb sípályák már nem tudnak talpon maradni csak a téli szezon bevételeiből, hanem át kell állniuk egy olyan rendszerre, amelyben a nyári fél évben is tudják fogadni a látogatókat. Ezek alapján nem meglepő, hogy a Sípark ügyvezetője azt hangsúlyozta, pont a fenntarthatóság érdekében vágtak bele a Sípark megújításába és négy évszakossá alakításába.
Egyrészt azt látjuk, hogy Magyarországon nagy igény van arra, hogy belföldön is tudjanak síelni az emberek. Mátraszentistvánban az elmúlt 20 év alatt körülbelül 800 ezer vendégünk volt, és ebből körülbelül százezer olyan, aki itt lépett be először a síelés világába. Azt viszont nem lehet letagadni, hogy azért a természetes havas napok száma egyre kevesebb
– részletezte Kőrösi Péter.
Az ügyvezető szerint az igény növekedésének és a lehetőségek csökkenésének kettőse hajtja őket a fejlesztésben, így nem meglepő, hogy új projektjük egyik ága, hogy minél hatékonyabb megoldásokra álljanak át, többek között például energiatakarékos, automatizált hóágyúkat szereznek be. Emellett természetesen igyekeznek a lehető legtöbb energiát megújuló forrásból előállítani.
A négy évszakos működést természetesen nem úgy kell elképzelni, mint a dubaji sípályát, amely a sivatag közepén, a 40 fokban is hóval fedett.
Itt a négy évszakos fejlesztés azt jelenti, hogy nyáron, amikor eljönnek az emberek ugyanebbe a szép, esztétikus természeti környezetbe, akkor nem síelni fognak, és nem a hóval fognak találkozni, hanem egy olyan hegyvidéki környezettel, ahol jó lenni, aktívan kikapcsolódni
– fogalmazott Kőrösi Péter.
Természetesen nem csak a környezet fogja adni az egyetlen szórakozási lehetőséget, hiszen a tervek szerint már ebben az évben megépül egy új négyüléses felvonó, ami nyáron libegőként szolgál. Ennek az elemei már meg is érkeztek Ausztriából a Mátrába, 2026-ra pedig megvalósulhat a hegyi játszótér, környezetismereti játékokkal összekötött túraútvonal, hegyikerékpár-pálya és még számos más meglepetés.
„A mozgójárdánk, amely télen a síelőket szállítja, nyáron kiválóan alkalmas arra, hogy kerékpárosokat felvigyen a hegyre” – példálózott az ügyvezető, aki elmondta, hogy a kerékpárpályák között, hasonlóan a sípályákhoz, lesz egy gyerekeknek készített könnyebb terep is, de készülnek a profi kerékpárosok számára is ösvényekkel.
A hópótlás miatt kiépített, környezetbe illő víztározók kapcsán is készülnek meglepetésekkel, elsősorban családosok számára, azonban Kőrösi Péter nagyon ügyelt arra, hogy ne árulja el minden tervét előre, egy dolgot viszont leszögezett: olyan parkot hoznak létre, amelyet korábban még nem láthattunk Magyarországon.
Egyáltalán nem egy hagyományos értelemben vett kalandparkot alakítunk ki, mondjuk, egy másfél kilométeres bobpályával. Az a célunk, hogy egy unikális, környezetbe illeszkedő, egyedi kis játszóterületet hozzunk létre
– összegezte Kőrösi Péter.
Az ügyvezető bízik abban, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően még több emberhez érnek el, ami segít abban is, hogy változzon a magyarok hazai síelésről kialakult képe. A legtöbben külföldre járnak síelni, amit nyilvánvalóan csak a tehetősebbek engedhetnek meg maguknak, ebből fakadóan kialakult a magyarokban egy kép arról, hogy a síelés kizárólag a jómódúak sportja.
„Ezzel szemben a környező országokban, mondjuk, Csehországban vagy Szlovákiában inkább népsportnak számít a síelés” – fejtette ki az ügyvezető, aki elárulta, hogy a Sípark azonos árszinten van a szlovákiai, hasonló paraméterű sípályákkal, viszont kevesebb utazással el lehet jutni a Mátrába.
Alapvetően nem az a célunk, hogy egy szűk társadalmi csoport tudjon csak hozzánk eljönni
– jegyezte meg Kőrösi Péter.
A Sípark két természetvédelmi terület közé ékelődik be, így a fejlesztések során különösen nagy körültekintéssel kell eljárniuk a tulajdonosoknak. A sípályák környezeti hatását azonban jóval távolabbról kell megvizsgálni, nem csak a kivágott vagy nem kivágott fák számát kell figyelni.
A kutatások azt mutatják, hogy a sípályák ökológiai lábnyomának jelentős részét nem a hókészítés és nem is az infrastruktúra működtetéséhez szükséges energiafelhasználás adja, hanem a turisták utazása. Vagyis nyilvánvalóan jobb környezetvédelmi szempontból, ha az országon belül járnak síelni a magyarok
– szögezte le Kőrösi Péter.
Az ügyvezető azt is kifejtette, hogy a fenntartáshoz szükséges energia a töredéke például egy élményfürdőének, emellett szerinte azt sem szabad kivenni a képletből, hogy az energiafelhasználásért cserébe az emberek mozognak, ezáltal egészségesebbek lesznek. Pont emiatt támogatja a fejlesztést a kormány, és ezt tartotta igazán fontosnak Révész Máriusz is:
Sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, ha egy budapesti vagy miskolci nem több száz kilométert utazik annak érdekében, hogy síelni tudjon. Mint mondtam, kicsit lusták vagyunk Magyarországon, úgyhogy mint Aktív Magyarországért felelős államtitkár, akinek az a feladata, hogy megmozdítsa az embereket, örülök ennek az új mozgási lehetőségnek, amit a kibővített és fokozatosan négy évszakossá alakított Sípark adhat.
Mátraszentistván közigazgatásilag különleges helyzetben van, ugyanis nem önálló település, hanem egyike annak a 6 kis településrésznek, amelyek mind Mátraszentimréhez tartoznak. Így gyakorlatilag Előházi Péter, Mátraszentimre polgármestere szinte az egész Felső-Mátra vezetője, ezért fordultunk hozzá, hogy megtudjuk, milyen hatással van a Sípark a környékbeli településekre.
A Sípark megjelenése teljes mértékben átalakította a Felső-Mátra idegenforgalmi dinamikáját. Korábban a nyári időszak volt az erősebb, mostanra viszont már teljesen kiegyenlítődött a téli és a nyári időszak
– mondta el a polgármester, aki elárulta, hogy a Sípark megjelenése óta a vendégéjszakák száma megduplázódott.
Előházi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Sípark önmagában is teremt munkahelyeket, és fizet iparűzési adót, nagyon sokat jelentenek a síelni, kirándulni érkező vendégeket kiszolgáló infrastruktúrából – éttermek, szálláshelyek, boltok – származó munkahelyek és bevételek. A most bejelentett fejlesztések pedig azt jelentik, hogy a következő 10 évben biztosan fejlődni fognak a környező települések, hiszen együtt nőnek a sípályával.
A polgármester viszont megjegyezte, hogy még egy harmadik szempontból is profitálnak a helybéliek a síterepből.
„2004 óta minden évben, a téli időszakban szinte minden tévécsatornán megjelenik az időjárás-jelentésnél, hogy Mátraszentistvánban lehet síelni, és a sípályán éppen mekkora hó van. Ez nyilván a téli szezonban bevésődik az emberek tudatába. Akik pedig eljönnek télen, azok elég gyakran nyáron is visszatérnek, hogy bejárják a környéket” – mondta el a polgármester, aki szerint nem szabad lebecsülni ennek a marketingértékét.
Előházi Péter elmondta, hogy a Síparknak köszönhetően nekik nem kell megküzdeniük az elnéptelenedéssel, amellyel sok másik vidéki térség szenved, hiszen náluk van munkahely, óvoda és iskola is.
Az önkormányzat célja az, hogy megtartsuk a fiataljainkat, mert a jövő az utánpótlásban van. Bár egy többéves, évtizedes beruházásról beszélünk a Sípark kapcsán, de ezek közül minden szezonra megvalósul valami, így egy mindig megújuló helyszínről beszélünk. Hogyha ez a dinamizmus megmarad, akkor szerintem itt tudjuk tartani a fiatalokat, és egy élhető településegyüttesként még jó sokáig tudunk működni
– tette hozzá a polgármester.
(Borítókép: Révész Máriusz, a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért felelős államtitkára (k) síel a mátraszentistváni Sípark 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen 2025. január 23-án. Fotó: Komka Péter / MTI)