„Nem akarok illúziót kelteni, egészen bizonyos, hogy jelentős számú kínai és ázsiai munkaerő is megjelenik” – jelentette ki Botka László. Szeged polgármestere szerint bár komoly humánerőforrás-tartalékot jelentenek a városban működő oktatási intézmények, valamint a régió települései, az e-autógyár biztonságos működéséhez vendégmunkásokra is szükség lesz. Az Indexnek nyilatkozó gazdasági szakember emlékeztetett a német autóipar helyzetére, szerinte többen átigazolhatnak a Mercedes-gyártól Szegedre.
A szegeden építkező – és az év végétől termelő – e-autógyár HR-csapata már robotkezelőket toboroz. „Küldetésünk, hogy zéró kibocsátású jövőt építsünk, ami újra összeköti az embereket a természettel. Olyan tehetségeket keresünk, akik azonosulnak ezzel a céllal, és pozitív hatást szeretnének elérni egy sokszínű és dinamikus csapat tagjaként” – áll a cég honlapjának karrieroldalán.
A világ legmodernebb high-tech autógyárának menedzsmentje számára nem a chipek és a robotok beszerzése, valamint üzemeltetése okozza a legnagyobb kihívást. A világszerte 900 ezer munkavállalót foglalkoztató BYD vezetésének igazi fejtörés okoz, hogy legújabb – tízezer fősre tervezett – szegedi gyárukba a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt tudják leszerződtetni.
„A munkaerő előteremtése lesz a 2025-ös év egyik legnagyobb kihívása” – fogalmazott a minap Botka László. Szeged polgármestere a szokásos év eleji Közéleti kávéház-beszélgetésben emlékeztette hallgatóságát, hogy a városban 1,3 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami harmada az országos átlagnak. Mint fogalmazott, 3 százalék alatt funkcionális munkaerőhiányról, 1,3 százaléknál már valóságos munkaerőhiányról beszélhetünk.
A 2002 óta regnáló polgármester véleménye szerint azonban a térség elegendő munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Botka László elsőként a Tisza-parti városban működő szakképzőcentrumokat nevezte meg, amelyeknek tanulói 30-40 százalékban Szeged környéki településekről járnak be.
A tapasztalat az, hogy az itt tanuló diákok, ha kapnak egy jó munkaajánlatot, szívesen maradnak a városban
– fogalmazott az 52 éves politikus.
Ahogy arról az Index korábban beszámolt, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete szeptembertől tíz általános és középiskolában teszi lehetővé, hogy a diákok kínaiul is tanulhassanak. A nyelvtanárok összesen 430 tanulóval találkoznak hetente több alkalommal is.
A Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója, Erdélyi Margit korábban az Indexnek elmondta, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrummal közösen együttműködést terveznek aláírni a BYD-val.
Szeged polgármestere szerint további humánerőforrás-tartalékok vannak az SZTE Mérnöki Karán is, ahol a hallgatók döntő többsége nem szegedi lakos. Ezenkívül – tette hozzá a politikus – újabb tartalékot jelenthet Makó és térsége is, ahol a munkanélküliségi ráta 7-8 százalék között van. Mivel az e-autógyár közvetlenül az M43-as autópálya mellé épül, Makóról autóval 20 perc alatt a BYD-gyárnál lehet lenni, anélkül, hogy a munkavállalóknak be kellene menniük Szegedre.
A Vajdaságból is csaknem ezren ingáznak napi szinten. Szabadkán és a környező településeken 8-9 százalékos a munkanélküliség.
Nem akarok illúziót kelteni, egészen bizonyos, hogy jelentős számú kínai és ázsiai munkaerő is megjelenik
– jelentette ki a szegedi Városházán rendezett fórumon Botka László. A polgármester szerint korábban a BYD vezetése többször határozottan hangsúlyozta, nem áll érdekükben ázsiai munkaerőt idehozni, ők magyar dolgozókat szeretnének alkalmazni.
A polgármester több kínai gazdasági vezetővel is értekezett, akik jelezték neki, a kínai bérek körülbelül ugyanazon a szinten vannak, mint Magyarországon, ezért csak jelentősen magasabb összegért hajlandóak távol a családjuktól, a világ másik végén munkát vállalni.
„A BYD feltehetően átalakítja a szegedi munkaerőpiacot” – nyilatkozta az Indexnek Vida György. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának tanára részben egyetért Botka Lászlóval, hogy Szeged 1,3-1,5 százalékos munkanélküliségi rátával jelenleg nem tudja biztosítani az e-autógyár humánerőforrás-igényeit, még akkor sem, ha a régióból és a Vajdaságból szerződtetnek le munkásokat. Az oktató emlékeztetett arra,
hogy jelenleg az is kiszámíthatatlan, mi lesz a német autóiparral, és mindezt a Trump-adminisztráció által indított vámháború is tetézi.
Ebből adódóan szerinte az sem lenne meglepő, ha a kecskeméti Mercedes-gyárból sokan átigazolnának az épülő szegedi autógyárhoz.
„Biztosan kellenek a termeléshez majd külföldi vendégmunkások is” – fogalmazott a gazdasági szakember, aki szerint ennek keretét az határozza meg, hogy a magyar kormány milyen országokkal és milyen kondíciókkal köt kétoldalú szerződéseket, amelyekben szabályozzák a vendégmunkások számát és tevékenységét.
A kínaiak mellett jó eséllyel a Fülöp-szigetekről és más távol-keleti országokból is érkezhetnek munkavállalók
– fogalmazott az SZTE tanára, hozzátéve, januártól megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon, így esetleg az aradi és a temesvári régióból is számítani lehet kisebb számú munkaerőre.
„Minden azon múlik, hogy az e-autógyár milyen béreket ad az ott dolgozók számára. A magas fizetések mágnesként vonzzák ide a szakképzett munkavállalókat a régióból, sőt Magyarország más területeiről is” – fogalmazott a geográfus és közgazdász, hozzátéve, az e-autógyár repülőrajttal indul, és évek alatt éri el a tízezer fős állományt.
(Borítókép: Egy munkás a BYD Co. műhelyében a kínai Huai’anban, 2024. február 21-én. Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images)