A Magyar Orvosi Kamara által február 1-jén indított „A magyarok egészsége többet érdemel” országos társadalmi kampányról szóló sajtótájékoztatón Álmos Péter MOK-elnök arról beszélt: itthon 2500 milliárd forinttal kevesebbet fordítanak az egészségügyre, ezért a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európai lakosok. A finanszírozási gondok mellett a prevenció hiányát nevezték meg az elkerülhető halálozásokban az uniós átlaghoz képest kedvezőtlen hazai adatok okai között. Hogy a helyzet változzon, és felhívják a figyelmet kampányukra, március 8-ára a kamara tagjainak részvételével Budapestre tüntetést szerveznek.
Álmos Péter, a MOK elnöke hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány alatt az egészségügyi dolgozók és orvosok energiái kimerültek, a frusztráció folyamatos és az ebből adódó feszültséget már a betegek is megérzik. „Ezen változtatni kell, ezért is indítottuk el ezt a kampányt”– húzta alá. A közösségi média felületek mellett 350 plakát kihelyezése volt tervben, amiből mindössze 70 került ki a plakátcégek visszalépése miatt. A kamaraelnök közlése szerint ezeken a nemzetközi és hazai statisztikákban is megfigyelhető, a magyarok egészségi állapotára vonatkozó adatokat ismertetik, amiről a lakosok a tobbeterdemel.hu oldalon olvashatnak.
Mint rámutatott: a kedvezőtlen hazai statisztikákban is megmutatkozik az egészségügy teljesítménye, a rákeredetű halálozások magyarországi mutatói a legrosszabbak az Európai Unióban, miközben egyre kevesebben mennek szűrővizsgálatokra, sokan még orvoshoz vagy fogorvoshoz sem, ennek tudható be, hogy a 65 év felettiek 20 százalékának nincs foga. Álmos Péter az alulfinanszírozottság mellett a prevenció hiányát nevezte meg a lakosság rossz egészségügyi állapotának hátterében, a többség nem tartja prioritásnak, erre lehet következtetni a nagyarányú dohányzásra és elhízásra vonatkozó adatokból.
Megjegyezte: az elmúlt években tettek erőfeszítéseket azért, hogy a helyzet változzon, de úgy tűnik, nem érvényesültek a szakmai érvek. A MOK úgy véli, ez megmutatkozott az ügyeleti rendszer átalakításában, melynek folyományaként felgyorsult a háziorvosi praxisok elhagyása. Mint leszögezte: a kampánnyal az a céljuk, hogy a kormány a legszükségesebb területeken mielőbb pluszforrást biztosítson a GDP-arányos ráfordítás legalább 0,5 százalékos éves növekedésével. Álmos Péter azt is hozzátette:
a szakmabelieket is szeretnék bevonni a kampányba, éppen ezért az orvosokat március 8-ára demonstrációra hívják Budapestre.
Álmos Péter megjegyezte, hogy ez a lehetőég a szakmai társszervezetek felé is nyitott, a gyógyszerész- és egészségügyi kamara számára is. MOK-elnök ennek pontos helyét illetően még nem tudott tájékoztatást adni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártpolitikusok részvétele nélkül akarják megvalósítani a rendezvényt.
A kampányban arra fókuszálnak, hogy az egészségügy megkapja a megfelelő finanszírozást, és a figyelmet is. Álmos Péter emellett hozzátette: meglátásuk szerint a téma egyre inkább háttérbe szorul a döntéshozóknál. Az ez évre vonatkozó költségvetés is ezt mutatja meg, ami szerint továbbra is forráshiányos marad a rendszer.
Svéd Tamás MOK-titkár megjegyezte, hogy a magyar egészségügy felé három évtizedes adósságról van szó. A döntéshozókat azért szólítják meg, hogy kezdjék el törleszteni a lakosság felé. Mindemellett szeretnének társadalmi szemléletváltást is elérni az egészségtudatosságban.
Álmos Péter arra is kitért, hogy az emberek azt teszik felelőssé, ahonnan a szolgáltatást kapják. „Tapasztalat, hogy a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európai lakosok”– emelte ki, megjegyezve: a CT- és MR-készülékek száma is messze az uniós átlag alatt van. Kitért még az orvosok, egészségügyi szakdolgozók paraszolvencia miatti kriminalizációjára, ami szintúgy nem tesz jót a szakma megítélésének.
Arra vonatkozóan, hogy egyre több a betöltetlen háziorvosi praxis, Keczéry Attila, a MOK titkára, zuglói háziorvos elmondta, Budapest is hasonló problémával küzd, közel 100 praxisba nem tudnak kollégákat bevonzani, van, ahova még szolgálati lakás kínálata mellett sem. Adataik alapján egymillió magyarnak nincs saját háziorvosa. A MOK meglátása szerint az, hogy a rendszerből hiányzó szakemberek pótlása sokszor helyettesítéssel történik meg, ahhoz vezet, hogy az elöregedő háziorvostársadalomból egyre többen inkább a nyugdíjazást választják. Álmos Péter hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügyi rendszer az alapellátásra épül, amit szükséges megerősíteni ahhoz, hogy a kedvezőtlen statisztikákban javulást érjünk el.