A megkérdezett magyarok többsége szerint szinte bármelyik vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági bűncselekményre, például sikkasztásra vagy csalásra. A Ragány Ügyvédi Iroda és az Europion piackutató közös felmérése alapján a legtöbben ötszázezer és ötmillió forint közé teszik azt az összeget, amiért egy munkavállaló megfontolná, hogy visszaélést kövessen el a munkahelyén, vagy hagyná, hogy megvesztegessék.
A magyarok csaknem fele (48 százalék) szerint gyakoriak a gazdasági bűncselekmények a hazai cégeknél. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada úgy vélekedik, hogy szinte mindennaposak lehetnek a hasonló jellegű törvénysértések – állapítja meg az Europion (korábbi nevén Opinio) piackutató mobilapplikációval készült felmérése, amelyet a Ragány Ügyvédi Iroda megbízásából tavaly októberben vettek fel egy 1136 fős mintán.
A válaszadók véleménye alapján a vállalkozások leggyakrabban sikkasztást (45 százalék), költségvetési csalást (43 százalék), pénzmosást (39 százalék), gazdasági csalást (például adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték – 33 százalék), hűtlen kezelést (27 százalék) és vesztegetést (26 százalék) követhetnek el.
Tízből kilenc ember gondolja úgy, hogy egy vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra.
A többség szerint ötszázezer és ötmillió forint között lehet az az összeg, amennyiért egy munkavállaló már törvényt szegne, illetve engedné, hogy megvesztegessék.
A megkérdezettek kétharmada egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például egy vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy válaszadó kevesebb mint egy év letöltendő börtönbüntetéssel számolna ilyen esetben.
A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága
– emelte ki Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember szerint az ítélet kimenetelében meghatározó lehet az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védő nem csupán a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.
A kutatásban részt vevők úgy látják, hogy szigorúbb szabályozásokkal és hatósági ellenőrzések bevezetésével (29 százalék), valamint a vállalatok átláthatóságának növelésével (24 százalék) lehetne leginkább visszaszorítani a gazdasági bűncselekményeket Magyarországon.
(Borítókép: Németh Emília / Index)