A január 29-én Budapesten életét vesztett japán nő halálának ügyében zajló nyomozást több észrevétel is kísérte, azonban a rendőrség hosszú időn keresztül balesetként vizsgálta az esetet. A két gyermekét egyedül nevelő anya halála előtt segítséget kért a szervektől, azonban valódi segítséget egyszer sem kapott. A helyzetet tetézte, hogy a rendőrség „kommunikációs szakemberei” még a tragédia után is ámokfutásba kezdtek, amely végül szerdán egy bocsánatkéréssel zárult. Mutatjuk, hogy kezelték idáig a japán nő tragédiáját a magyar hatóságok.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, január 29-én napközben tűz ütött ki egy V. kerületi társasház harmadik emeleti lakásában. Az oltás közben a tűzoltók rátaláltak egy középkorú japán hölgy elszenesedett holttestére. A szobában cigarettacsikkek, mécses és borosüveg is volt, a hatóság első megállapítása szerint az áldozat az ágyban cigarettázott, majd felgyulladt az ágya, és meghalt. A 112-t egy, a tüzet elmondása szerint észlelő ír állampolgárságú férfi tárcsázta, aki mint kiderült, az áldozat volt férje volt.
A férfit kihallgatták, DNS-mintát vettek tőle, ruháit lefoglalták, azonban végül szabadon távozhatott. A BRKF az idegenkezűséget kizárta, balesetként vizsgálta az ügyet. „Az oltást követő helyszíni vizsgálatnál égésgyorsító jelenlétét nem lehetett kimutatni, a tűzvizsgáló megállapítása szerint a tűz ágyban dohányzás miatt keletkezhetett. A holttesten soron kívül elvégzett igazságügyi orvosszakértői boncolás nem talált idegenkezűségre utaló nyomot” – közölte akkor a rendőrség. A BRFK később arra kérte a lakosságot, hogy ne vonják kétségbe a nyomozás eredményét, ugyanis többen – köztük a nő ismerősei – arra hívták fel kommentekben a figyelmet, hogy a feltételezett, dohányzásból eredő tűzhalál életszerűtlen, mivel az asszony sohasem dohányzott.
A halálát megelőzően évekig Budapesten élő, két kisgyerekét egyedül nevelő japán nő az elmúlt években már nem érezte magát biztonságban, az utóbbi hónapokban rendszeresen halálfélelme volt, amikor a Hollandiában élő, ír állampolgársággal rendelkező volt férje Budapesten meglátogatta őt és gyermekeiket, ezért vissza akart utazni hazájába. A lapunk által idézett tavalyi levél tanúsága szerint a férj ezért halálos fenyegetést küldött a nőnek, ezt azonban a rendőrség nem értékelte kellő bizonyítéknak, így az erre alapozott feljelentését elutasította.
Az ügy akkor vett váratlan fordulatot, amikor a rendőrség megvizsgálta a térfigyelő kamerák felvételeit, és az egyik videón a volt férjet fedezték fel, egy teljesen más útvonalon, mint amit a rendőröknek állított korábban a kihallgatásán. A felvételek alapján a férfi szerda reggel elvitte a lányát úszásoktatásra, később a belvárosban kávézott, edzeni ment, szaunázott, végül visszatért a lakásba, ahol több mint egy órát töltött, távozott, majd ismét megjelent, és úgy tett, mintha akkor észlelte volna a tüzet. Eközben többször is átöltözött, a tüzet megelőzően bukósisakban ment be a házba, majd visszaöltözött reggeli öltözékébe.
Az igazságügyi orvosszakértő a boncolást követően bántalmazásra utaló nyomokat talált a holttesten, a toxikológiai, szövettani vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak. Hétfőn az új információk alapján emberölés bűntett ügyében rendeltek el nyomozást, a TEK elfogta, majd előállította a férfit Budapesten, ezután gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi több kérdésre is válaszolt, azonban nem tett beismerő vallomást.
A Patent Egyesület már korábban családon belüli erőszakról írt, ugyanis kapcsolatban álltak az M. A. monogramú japán asszonnyal, meghatalmazottként ők segítették a gyámhatósági eljárás lebonyolításában, mivel a nő nem beszélt magyarul. Az egyesület szerint az ügyben gyanúra adott okot, hogy a tűz az áldozat ágyában keletkezett, miközben állítólag napközben lepihent – bár ez egyáltalán nem volt jellemző rá. A tűz keletkezésekor a nő volt férje jelen volt a lakásban, ő hívta a rendőröket. A Patent szerint emellett a nyomozás során a férfi számos fenyegető megnyilvánulását is figyelmen kívül hagyták.
Spronz Júlia, a meghalt japán nő gyámhivatali képviselője, a Patent Egyesület jogásza a Mércének elmondta, hogy a meggyilkolt áldozat folyamatos rettegésben élt volt férje miatt, aki egy fegyvert is tárolt korábbi közös otthonukban. Előfordult, hogy a férfi a volt feleségét becsmérlő üzeneteket küldött körbe a nő barátainak, valamint a pszichikai terror mellett tettlegességre, fojtogatásra is volt példa. A férfi 2024 nyarán a nő laptopját is ellopta, azon keresztül letiltotta telefonját, valamint bizonyos felhasználói fiókjait. „Már ott megmondta a rendőrség, hogy oké, hogy ellopták a laptopját, de arra semmi bizonyíték nincsen, hogy a volt férj volt, és ezzel nem tudnak mit kezdeni” – fogalmazott Spronz Júlia.
A japán nő és volt férje a válás után, 2023-ban közös, hetente váltott felügyeletben egyeztek meg, gyermekelhelyezési perre nem került sor. A jogász elmondása szerint az alkut a férfi nagyjából egy hónap után felrúgta, amikor külföldre költözött, valamint tartásdíjat sem fizetett, a gyerekek gondozása, nevelése a nőre maradt. Ezután meglepetésszerűen jelent meg láthatásra néhány hetente, ekkor beköltözött a nőhöz és a gyerekekhez, saját jogának tartotta a gyerekeket iskolába vinni – vagy épp nem bevinni őket, mert máshoz volt kedve.
A nő vágya az volt, hogy hazaköltözhessen a gyermekeivel Japánba, ezt azonban jogszabályi feltételek megnehezítették, ugyanis a szokásos tartózkodási helyükről – ez esetben Magyarországról – csak a szülők közös döntése alapján lehet elmozdítani a gyermekeket. A férfi a gyermekek iskolaváltása mellett a Japánba költözést is megvétózta, így az anya 2024 márciusában külföldre költözési eljárást indított a gyámhivatalnál. A hivatal a szülőket mediációra küldte, ahol a férfi szintén nem egyezett bele a költözésbe, de feltételeket fogalmaztak meg a láthatásra. A költözésről, valamint a kapcsolattartási részletekről nem született határozat, ugyanakkor a szülők idén március 6-ra időpontot kaptak egy igazságügyi pszichológus szakértőhöz.
Spronz Júlia szerint ezt semmi nem indokolta, a gyámhivatal csak be akarta biztosítani magát, mivel arra számítottak, hogy valamelyik fél úgyis bíróságra viszi az ügyet, nekik pedig az volt a fontos, hogy látsszon, mennyire körüljárták a témát, és meggyőződtek róla, hogy a gyerekek érdekében áll a költözés.
A jogász ugyanakkor bízott abban, sőt ügyfelét is azzal próbálta megnyugtatni, hogy idén áprilisban a gyerekek már Japánban járhatnak iskolába. Eközben a férfi apja és mostohaanyja – akiknek a lakásában élt menyük az unokákkal – a vitás helyzetben a nő mellé álltak, a nő volt apósa még repülőjegyet is felajánlott fiának, hogy Japánban látogathassa gyermekeit. A gyerekeket végül a nő halála után barátoknál helyezték el, majd a férfi még a feltételezett gyilkosságot követően megpróbálta őket magához venni, végül a rendőrség keddi tájékoztatása szerint a gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek. Kedd este megemlékezést tartottak a múlt szerdán elhunyt japán nő tiszteletére, az Indexnek többen nyilatkoztak az esetet megelőző furcsaságokról.
A rendőrség a közösségi médiában folyamatosan offenzív módon kommunikált, a kommentelőket, köztük az áldozat barátait többször pökhendi stílusban oktatták ki vagy éppen kérdezték fel arról, hogy az illető miért érzi magát önjelölt nyomozónak. A keddi sajtótájékoztatón a rendőrség képviselői a méltatlan megjegyzéseket „szövegkörnyezetből kiragadott gondolatoknak” nevezték, sőt
Gál Sándor rendőr alezredes, a BRFK életvédelmi osztályának vezetője a nyomozás újraindulását mindössze azzal magyarázta, hogy „erre mondják, hogy az intuíció és az évek, meg a rutin”.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerda délután rövid, de jelentőségteljes üzenetet adott ki a honlapján, amelyben bocsánatot kérnek azért, ahogy az V. kerületi tragédiával kapcsolatban kommunikáltak, szavaikat az ORFK szóvivője tolmácsolta. Gál Kristóf szavai szerint tiszteletlen és szükségtelen kommunikáció ment az V. kerületi tűzben meghalt nő halálával kapcsolatban, ez pedig árnyékot vett a rendőrség többi tagjának a munkájára, akik a helyszínen dolgoztak. Az országos rendőrfőkapitány a történtek miatt a kommunikációs gyakorlat felülvizsgálatát rendelte el. „A magyar rendőrség nevében még egyszer bocsánatot kérek!” – mondta.
Spronz Júlia úgy látja, hogy a BRFK által megengedett stílus jól mutatja azt az ellenségességet, ahogy a nők elleni erőszak áldozataihoz is hozzáállnak általában a hatóságok, „hogy nem az a feltételezés, hogy igazat mondanak, hanem hogy hazudnak”. „Mínuszból indulnak. Egy adócsalási ügyben nem az előítéleteket kell leküzdeni ahhoz, hogy labdába rúgjál, hanem abból indulnak ki, hogy bemegy valaki feljelentést tenni, és lehet, hogy igazat mond” – fogalmazott.
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenes hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon (H, K, CS, P 18:00–22:00, K 8:00–12:00, Sze 12:00–14:00).További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.
(Borítókép: Csendes megemlékezéssel tisztelegtek a január 29-én elhunyt japán édesanya emléke előtt 2025. február 4-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)