„A hatékonyság egyik eleme a béremelés, de nem arról van szó, hogy a reformokért cserébe béremelést kértek volna, ahogy fordítva sem történt ilyen, a kormány sem mondta azt, hogy feltételekkel emelnénk a béreket” – jelentette ki lapunknak Tuzson Bence. Az igazságügyi minisztert többek között az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Kúria, valamint az Igazságügyi Minisztérium megállapodásáról, a béremelés és a reformok összefüggéséről, valamint más, az igazságszolgáltatást érintő ügyekről kérdeztük.
Tuzson Bence lapunknak adott interjújában beszélt
Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Kocsis Máté frakcióvezető is arról beszélt, hogy Donald Trump nyomán az Alaptörvényben rögzíthetik: az ember csak nő vagy férfi lehet. Jön az Alaptörvény következő módosítása?
Vannak olyan dolgok, amelyeket természetesnek gondolunk, ilyen az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. Látjuk viszont, hogy vannak törekvések ennek az ellenkezőjére. A genderőrületet Brüsszel és a Soros-hálózat megpróbálja Magyarországra is ráerőltetni. A magyar alkotmányosságból közvetve most is az következik, hogy az ember nő vagy férfi, de érdemes megfontolni, hogy ezt konkrétan is rögzítsük az Alaptörvényben. Amikor az Alaptörvény készült, ez még egyértelmű volt, de természetesnek gondoltuk azt is, hogy az anya nő, az apa férfi, végül mégis rögzítenünk kellett ezt az alapot.
Már tizennégyszer módosították az Alaptörvényt, legutóbb az változott, hogy a legfőbb ügyész megválasztásának kritériumai közül kikerült „az ügyészek közül” tétel. Miért húzták ki ezt a részt?
Eddig is többször előfordult, hogy a parlament nem az ügyészek közül választott legfőbb ügyészt. Nem feltétlenül van értelme egy olyan rendelkezésnek, amely ellentétes a jól működő hagyománnyal.
Polt Péter utódjának készítik elő a terepet?
Nem egy konkrét ügyhöz kapcsolódik a módosítás. Amikor az Alaptörvényen változtatunk, áttekintjük, hogy milyen kérdések lehetnek fontosnak, ennél többet nem kell belegondolni.
Az elmúlt időszakban az Igazságügyi Minisztérium legtöbbször az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírói Hivatallal, valamint a Kúriával kötött megállapodással összefüggésben szerepelt a hírekben. Milyen folyamat előzte meg az egyezséget?
A legfontosabb, hogy a magyar emberek és cégek ügyeiben gyors, méltányos döntések szülessenek. Ez különösen igaz a polgári jogviszonyokra, amelyek hihetetlen mértékben felgyorsultak, akár egy mobiltelefonon is szerződni lehet, a teljesítések is gyorsabbá váltak. Ha egy jogviszonyi kérdést két év alatt bírálnak el, az a mai üzleti életben rendkívül hosszú idő. Nagyon fontos, hogy az élet ilyen típusú változásaihoz hozzáigazítsuk a jogrendszert, de nem szabad úgy tenni, hogy kizárólag a minisztériumban ülve, a saját fejünkből kipattant ötletek alapján változtatunk. A megállapodást bő egyéves előkészítő munka előzte meg.
Kikkel egyeztetett a megállapodás előtt?
Személyesen egyeztettem az összes törvényszék elnökével, az ítélőtáblák vezetésével, találkoztam valamennyi vármegyeszékhely szerinti járásbíróság vezetésével. Megkérdeztem őket, hogy mit tartanak fontosnak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a működést. Az összes vármegyei ügyvédi kamara vezetésével is egyeztettem. Ezekből a találkozókból születtek meg azok az elképzelések, amelyeket később javaslatként az asztalra tettünk.
A megállapodás viszont nemcsak a hatékony működésről, hanem a bérekről is szól.
A hatékonyság egyik eleme a béremelés, de nem arról van szó, hogy a reformokért cserébe béremelést kértek volna, ahogy fordítva sem történt ilyen, a kormány sem mondta azt, hogy feltételekkel emelnénk a béreket. Egységes csomagról van szó, mindannyian hatékonysági kérdésként kezeltük az ügyet. Aláírta a megállapodást Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria, valamint az OBH, amely a bírósági rendszer igazgatását végzi, és az OBT, a bírók választott testülete. A megállapodás létrejötte után elkezdődött a végrehajtása, amelynek egyik legfontosabb eleme a nagyon komoly mértékű béremelés. A bíráknál két év alatt 48 százalékos az emelés, egy átlagos bírói fizetés Magyarországon 2 millió 250 ezer forint lesz havonta. A jogász bírósági titkárok és fogalmazók átlagos bére 82 százalékkal emelkedik. Százszázalékos az emelkedés azoknál, akik nem jogászként, hanem tisztviselőként végeznek egyéb munkákat a bíróságokon. A megállapodás néhány konkrétumot tartalmazott, ezenkívül irányokat szabott a továbbiakra nézve. Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot, olyan konkrétumokkal, mint a bíróvá válás feltételei.
A megállapodás kritikusai szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, ha a kormány a reformokhoz kötött béremeléssel zsarolói pozícióba kerül.
Egyáltalán nem erről van szó. Ha valaki elolvassa a megállapodást, láthatja, hogy az nem is ilyen jellegű. A béremelés első lépése már megtörtént, a kormány konkrét kötelezettséget teljesített, miközben a változtatásokhoz szükséges jogalkotási feladat 80-90 százaléka még előttünk van.
Az OBT végül felmondta a megállapodást.
Furcsa és bizonyos értelemben érthetetlen az OBT magatartása. A magánszemélyeknek is, de különösen egy bírói testületnek tartania kellene magát a megállapodásához. Kritikaként fogalmazódott meg például, hogy a kúriai bírók fizetése nagyobb mértékben emelkedett, mint a többi bíróé. Miközben magának az OBT-nek van erről egy határozata, ami rögzíti, hogy más struktúrában kapja a fizetését egy kúriai bíró. A Kúria elnöke bérének bizonyos százalékában van meghatározva a fizetés, a határozat szinte szó szerinti leképzése történt meg a jogalkotásban. Később azt mondani, hogy a korábbi határozatommal nem értek egyet, és kritizálom a döntést, ami a saját határozatom alapján született, az felelőtlen magatartás.
Próbálta meggyőzni az OBT-t?
Ott voltam az ülésükön, és elmondtam az érveimet. Ez nem egy westernfilm, nem azon az alapon működünk, hogy kinek az érvei ütnek nagyobbat. A magyar kormány és az OBT kapcsolata jogilag szabályozott. A kormány nem sértette meg az OBT jogait, ezt ki is kértem magamnak az OBT ülésén. Ha a szervezet mégis úgy gondolná, hogy jogsértés történt, akkor annak rendje és módja szerint az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ez nem történt meg, csak utólag nyilatkoztak arról, hogy érvénytelennek tekintik a megállapodást. Megértem, ha feszültségek vannak a bírósági szervezeten belül, de az igazságügyi miniszter akkor jár el helyesen, ha távol tartja magát egy másik hatalmi ág belső ügyeitől, ezeket nekik kell rendezniük. Az viszont elvárható, hogy tartsák magukat a saját döntésükhöz, és ne bújjanak ki a megállapodásból egy mondvacsinált ürüggyel. A bíró, aki javaslatot tett a megállapodás érvénytelenítésére, maga mondta el, hogy bíróként ezzel egyébként nem is tudna mit kezdeni. Megnehezíti az együttműködést, ha egy testület nem gondolja át a döntéseit, vagy a megállapodás után meggondolja magát, ez a komolyságot is veszélyezteti. A hozzáállásukat viszont tiszteletben tartjuk, ha nem szeretnének aktívan részt venni a jogalkotási folyamatban, akkor azt tudomásul vesszük.
Az OBT teljesen kimaradhat a folyamatból?
Úgy gondolom, hogy az OBT-nek nemcsak joga a véleményalkotás, hanem egyfajta kötelessége is. Fontosnak tartom, hogy fátylat tudjunk borítani a múltra, de ezt a folyamatot leginkább a bíróságok belső feszültségei generálták. Semmiképpen sem helyes, hogy a belső feszültségből származó konfliktust más szerződő félre vetítsék ki, a belső konfliktusokat házon belül kell tisztázni. Személy szerint nagyra becsülöm az OBT elnökét, fontos és előremutató megbeszéléseket folytattunk egymással. Mi szeretnénk továbbmenni, és bevonni a megállapodást aláíró partnereket a jogalkotási folyamatba. A kötelezettségeinket nem szegtük és nem is szegjük meg.
Mi lesz a megállapodás sorsa az OBT nélkül?
A mi értelmezésünk szerint érvényes a megállapodás, a kormány tartja magát ehhez. Az OBT döntése miatt nem került veszélybe a béremelés sem. A jogalkotási munka most kezdődik, a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően az előkészített jogszabályokat elküldjük véleményezésre az OBT-nek. Mindenben úgy jártunk el, ahogy a törvény előírja.
Veszélyezteti az uniós forrásokat ez a konfliktus?
A kettőnek nincs köze egymáshoz. Az uniós megállapodást szeretnénk maradéktalanul betartani. A négy szervezet között született egyezség nem érint olyan kérdést, amely átfedésben lenne az uniós megállapodással. Olyan lépéseket egyébként sem szeretnénk tenni, amelyek bármilyen veszélyt jelentenének Magyarország uniós forrásaira.
A Till Tamás-gyilkossággal összefüggésben villámgyorsan szigorította a Büntető törvénykönyvet a parlament. Igazságügyi miniszterként vagy jogászként mi az álláspontja, elévült az ügy?
Miniszterként és jogászként is egyféle választ tudok adni: véleményem szerint nem évült el ez a bűncselekmény. Kialakult egy jogvita arról, hogy ilyen típusú bűncselekménynél, fiatalkorú elkövető esetében, úgy, hogy ilyen hosszú ideig nem került elő a tettes, elévült-e az ügy. A vita alapja, hogy Magyarországon még nem volt ilyen eset, a büntetőjogszabályok sem fogalmaztak teljesen világosan. Az ügyészség pontot tett az ügy végére azzal, amikor kimondta: nem évült el a bűncselekmény. Annak érdekében, hogy ilyen polémia a továbbiakban ne alakulhasson ki, fontos volt egyértelművé tenni a Btk.-ban, hogy az ilyen bűncselekmények nem évülnek el.
Jogalkotói mulasztás volt, hogy egyáltalán felmerült az elévülés?
Nem nevezném jogalkotói mulasztásnak. A jog nem egzakt tudomány, nem olyan, mint a matematika, ahol kettő meg kettő mindig négy. Egy jogszabály próbálja a lehető legtöbb helyzetet leírni, de nem tartalmazhatja az összest. Ha minden lehetséges helyzetet rögzítenénk – ezt egyébként a németek egyszer megpróbálták –, akkor könyvtárnyi hosszúságú lenne egy jogszabály. Amikor előáll egy addig nem látott eset, és bármilyen értelmezési kérdés merül fel, akkor azt gyorsan rendezni kell, felkészülve arra, ha ne adja Isten, még egyszer előfordulna egy ilyen bűncselekmény.
Január közepén jelentette be, hogy egymilliárd forintot sikerült visszaszerezni az online csalóktól. Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az online csalások ellen?
A büntetőjog alapvetően nem az ilyen bűncselekményre volt felkészülve, hanem a klasszikus bűncselekményre épült. Az utóbbi években az online csalások világa hihetetlenül szélessé vált, amihez hozzátett a közösségi média fejlődése, valamint az online ügyintézések terjedése. A gyorsaságnak óriási jelentősége van az ilyen eseteknél, nem is hetek vagy napok, hanem órák számítanak. Fontos kérdések, hogy a rendőrség milyen gyorsan juthat adatokhoz, a banknak van-e joga, esetleg kötelessége megállítani egy gyanús tranzakciót, ha mégis megtörtént az átutalás, az hogyan kerül vissza a sértetthez. A gyorsaságot és a hatékonyságot kellett növelni, ezért augusztustól határozott lépéseket tettünk. Az elkövetési formák rendkívül kifinomultak, legalább harmincat azonosítottunk. A szinte mindenki által tapasztalt e-mailes, sms-es, telefonhívásos csalások mellett olyannal is találkoztunk, amikor valaki rendőrnek adja ki magát, rendőrruhába öltözve jelentkezik be online, és azt állítja, hogy az érintett bankszámlájának védelméhez kér adatokat. Az első jogszabálycsomag elfogadása után már sikerült egymilliárd forintot megfogni és visszajuttatni a jogos tulajdonosokhoz. Nem állunk meg, jogalkotási kérdésekről és a gyakorlat jogi keretekhez történő igazításáról is szó van, tavasszal jöhet az újabb csomag. Innen is üzenem az online csalóknak, hogy el fogjuk kapni őket.
Milyen konkrét lépések jöhetnek?
Részleteiben erről még korai beszélni, mert még nem dőlt el, hogy melyek azok, amelyek jogalkotást igényelnek, és melyek érintik a gyakorlatot. Egy-két példát azért mondok. Szeretnénk szigorítani a strómanbankszámlákkal szembeni fellépést, az elcsalt összegek sokszor ilyen számlákra kerülnek. Tovább erősítenénk a bankszektor és a hatóságok együttműködését, ez az egyik kulcsa a csalások elleni fellépésnek, vizsgáljuk a folyamat gyorsításának lehetőségét, de sok érzékeny kérdés van, ilyen például a banktitok. A csalások sokszor webshopokon keresztül valósulnak meg, szeretnénk lehetővé tenni, hogy ezeket minél gyorsabban eltüntessék az online felületekről.
Január végén több száz magyar iskola kapott bombafenyegetést egy e-mail-címről. Lesz valamilyen jogalkotási következménye az ügynek?
Bombariadós esetek korábban is voltak, a közveszéllyel fenyegetés büntetőjogi kategóriája lefedheti ezt, de a január végihez hasonló tömeges méretű fenyegetés Magyarországon még nem valósult meg. Érdemes elgondolkozni a büntetési tétel szigorításán a megelőzés és a minél szigorúbb büntethetőség érdekében.
Miniszterként az igazságszolgáltatás digitalizációját is célként jelölte meg. Milyen terveik vannak ezen a területen?
A magyar uniós elnökség gondolkodásának középpontjába emeltük a digitalizációt. Van egy jelentős különbség az uniós tisztségviselők és bizonyos uniós vezetők hozzáállásában a miénkhez képest. Az uniós vezetők jelentős része küldetésként tekint arra, hogy megváltoztassa az emberek gondolkodását. Mi viszont az emberek érdekeit képviseljük, és nem akarjuk megváltoztatni a gondolkodásukat például gendertémában. Az embereket képviseljük, azt szeretnénk elérni, hogy minél jobban éljenek, ezt kell szolgálnia a jogalkotásnak is, ezért beszélünk jogi versenyképességről.
Olyan jogrendszerre van szükség, amely az ország versenyképességét és az állampolgárokat is szolgálja.
Ehhez illeszkedik az igazságszolgáltatás digitalizációja, amelyben már most Európa élmezőnyében vagyunk, például Németország sokkal rosszabbul áll ebben. A jogrendszer már annyira bonyolult, hogy nehéz átlátni, még a jogászoknak is kihívást okozhat. Deregulációért felelős kormánybiztosként tízezer oldalnyi jogszabályt helyeztünk hatályon kívül, de ez egy véget nem érő, folyamatos munka. Komoly programot indítottunk a jogrendszer átláthatósága érdekében, ha valakinek jogi kérdése van, akkor mesterséges intelligencia segítségével könnyen megtalálhatja a vonatkozó jogszabályokat, joggyakorlatokat, és a mértékadó jogirodalomból azokat a fejezeteket, amelyek arra a jogesetre érvényesek. Ahogy mondtam korábban, a jog nem egzakt, tehát nem lehet mindenre azonnal választ kapni, ugyanakkor ez a rendszer segít abban, hogy milyen irányba kell elindulni, és gyorsan elérhető segítség.
Mikor válik elérhetővé ez a rendszer?
Jelentős eredményeket értünk el a fejlesztésében, év végére szeretnénk közzétenni egy mindenki számára elérhető verziót. Kifejezetten a mesterséges intelligenciára épül, a segítségével könnyen megtalálhatjuk a jogesetünkre érvényes jogszabályokat.
Az online jelenlétet is erősítenék a tárgyalásokon. Ezt hogyan kell elképzelnünk?
A bíróságok digitalizációját tartalmazza az a megállapodás is, amelyről korábban beszéltünk. Lehetővé tesszük, hogy ne kelljen feltétlenül részt venni személyesen a tárgyalásokon, hanem online is be lehessen csatlakozni. Ezt lehetővé tennénk azoknak is, akik nem résztvevői a tárgyalásnak, de figyelemmel követnék a pert. Részben technikai munka a megvalósítás, fel kell szerelni a megfelelő eszközökkel a tárgyalótermeket. Az online részvételi lehetőség nagy segítség lenne az állampolgároknak és az ügyvédeknek is. Átalakítanánk a cégeljárásokat is, a cél egy olyan rendszer, hogy szinte automatikus legyen a cégalapítás. Tehát ha bemegyünk egy ügyvédi irodába, mire kijövünk onnan, már be is legyen jegyezve a cég, vagy az a változás, amelyet az ügyfél szeretett volna átvezetni – ez is része az említett megállapodásnak.
Miniszteri elődje, Varga Judit egyik prioritása volt az áldozatsegítés. Továbbvitték ezt a területet?
Abszolút, nagyon fontos kérdés. Varga Judit komoly munkát végzett azzal, hogy elindította ezt a folyamatot. Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, sokszor nem tudja, hogy mit csináljon, megijed, nem tudja, hogy honnan kaphat segítséget. Ebből a szempontból van nagy jelentősége az áldozatsegítő központoknak, amelyeken keresztül jogi, pszichológiai, szükség esetén a kormányhivatalok bevonásával anyagi segítséget is lehet kapni. Él az áldozatsegítő vonal, valamint a központokba személyesen is be lehet menni. Tavaly harmincezer embernek segítettünk, akik bűncselekmény áldozataivá váltak. A cél, hogy minden vármegyeszékhelyen legyen áldozatsegítő központ, jelenleg tizenhét van. Áldozatsegítő pontok is működnek a kisebb városokban.
Idén is nyitnak központokat?
Egyrészt felújítjuk a legelsőként nyitott központokat, másrészt szeretnénk legalább két új áldozatsegítő központot nyitni idén.
Milyen további céljai vannak a minisztériumnak 2025-ben?
Az egyik legfontosabb, hogy a jogi gondolkodásunk középpontjába a jogi versenyképességet emeljük. Visszük tovább a digitalizációt is. Szeretnénk folytatni azt a munkát, amely a jogszabályokat az érvényesülésük szempontjából tekinti át. Ezen a területen három munkacsoport működik: közigazgatási, büntető, valamint polgári. Ha szükséges, a folyamatok felgyorsítása érdekében közbeavatkozunk. Összességében az a célom, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük az igazságszolgáltatást.
(Borítókép: Tuzson Bence 2025. január 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)