Idén csaknem több mint 8600-zal kevesebb férőhelyet biztosít a kormány államilag finanszírozott egyetemi képzéseken. Több szakértő szerint ez annak a jele, hogy az állam módszeresen kivonul a felsőoktatásból, és megpróbálja a szakképzésbe átterelni a fiatalokat. Hankó Balázs kulturális is innovációs miniszter szerint ez Magyarország jövője, ebben vagyunk jók, így mindent megtesznek azért, hogy 10-ből lehetőleg 7, de inkább 8 diák a szakképzést válassza a gimnáziumok helyett. A szakma megszerzése után pedig kevesebben választják a felsőoktatást, mint gimnázium elvégzése után.
Évek óta csökkennek az állami férőhelyek a legtöbb magyar egyetemen, a 2025-ös felvételi eljárásban ez az arány már csaknem 10 százalékos lett, ami több mint 8600 hellyel kevesebbet jelent a felsőoktatásba jelentkező diákok számára. Először az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tette közzé Facebook-oldalán, hogy 2025 szeptemberétől a magyar kormány nagymértékben csökkenti az állami finanszírozású helyek számát a felsőoktatási intézményekben, mindössze négy egyetemen (a Nemzeti Közszolgálatin, a Semmelweisen, az Állatorvostudományin és a Magyar Testnevelési és Sporttudományin) vesznek fel a 2024-es évinél több hallgatót, az összes többi esetében csökken a keretszám.
van olyan egyetem, ahol több mint kétezerrel kevesebb a megpályázható helyek száma.
Ez az intézmény az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, amely toronymagasan vezeti a listát, ráadásul nem ez az első év, hogy ilyen drasztikus mértékben megvágják az ELTE lehetőségeit. 2024-ben is több mint 1700-zal kevesebb embert vehettek fel állami ösztöndíjas képzésre, mint az azt megelőző évben, a mostani adatok alapján pedig nemhogy megfordulna a tendencia, de még szigorodik is a korlátozás. Ezután jön csak a Debreceni Egyetem több mint 800, a Budapesti Gazdasági Egyetem csaknem 700, és a Széchenyi Egyetem több mint 600 férőhelyes csökkenéssel.
Az intézmények természetesen nem boldogok a támogatásuk csökkentésétől. Az ELTE arról számolt be, hogy aggódnak a döntés miatt, hiszen ez negatívan befolyásolhatja a tudományos és gazdasági élet utánpótlását. Alternatív finanszírozási formákat keresnek, és fontolgatják az önköltséges helyek növelését. „Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től” − értett egyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak. Éppen ezért nem igaz, hogy a Corvinuson csökkentek az államilag finanszírozott helyek – holott többen erről beszéltek.
„A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75 százaléka, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100 százaléka térítésmentesen tanulhat a Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak” – közölték.
A BGE és a Széchenyi Egyetem arról számolt be, hogy nehézségeket okoz a férőhelyek csökkentése, viszont ők is gondolkodnak az alternatív megoldásokon, mint például a regionális együttműködések és a vállalati partnerségek kialakítása, illetve a piacképes képzések fejlesztése.
Az ADF hangsúlyozta, hogy ezáltal a magyar kormány egyre inkább kivonul a felsőoktatásból, nem csak az egészségügyből, a szociális szférából és más kulcsfontosságú állami szférákból. E szakpolitikai döntést úgy értékelték, hogy sok fiatalt gyakorlatilag kizárnak a felsőoktatásból, vagy eladósítják őket azáltal, hogy fizetniük kell a képzésért. Azt is kiemelték, hogy így nemcsak a lakhatási és megélhetési költségek, hanem a tandíj is terheli a családokat.
Ez a lépés pedig összecseng azokkal a változtatásokkal, amelyeket a kormány a központi felvételiknél (államilag szabályozott minimumponthatár) és a kompetenciafelméréseknél tervezhet bevezetni – az előbbire már ajánlást is tett a tankerületi gimnáziumoknak. Ebben viszont nincs semmi meglepő, hiszen a kormány még decemberben tisztán és érthetően kommunikálta:
A cél az, hogy az általános iskola elvégzése után 10-ből 7, de inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium helyett. A kormány gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra vagy akár 20-ra kívánja leszorítani, ez pedig csak drasztikus korlátozásokkal lehetséges
– írták. Nem véletlen a munkáshitel bevezetése sem, amellyel azokat támogatják, akik nem a gimnáziumokat választották, hanem a szakmát.
Arra is rámutattak, hogy a szakemberek számának csökkenése a magyar gazdaság és tudomány jövőjét is befolyásolja. Továbbá a nem alapítványi finanszírozású egyetemeket kivérezteti a fenntartó. A döntés következtében oktatói elbocsátások várhatók, de több képzés és kar is veszélybe kerülhet, ahogyan az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt, vagy legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Az ADF arról is közzétett egy statisztikát, hogy a 25–34 év közötti fiatalok körében az Európai Unió országai közül Magyarországon van a második legkevesebb diplomás, de ha kilépünk az unió határain kívülre, akkor is csak Bosznia-Hercegovina kerül pluszban a magyar adatok alá, tehát nem sokkal javul a helyzet. Jelenleg ennek a korosztálynak a 30 százaléka nem diplomás Magyarországon, pedig 2030-ra az uniós minimum az 55 százalékot célozná meg. Ezzel a tendenciával ez nagy valószínűséggel nem lesz tartható.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, volt oktatásügyi miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában fejtette ki véleményét a témával kapcsolatban, ahol elmondta, hogy ez
„butaság és egy nagyon gonosz politikának a része.”
„A magyar állam öles léptekkel vonul ki a magyar közoktatásból” – tette hozzá, párhuzamot vonva az egészségüggyel, majd kifejtette, hogy Magyarországon nagyon szűk az a réteg, amely megengedheti magának a felsőoktatás finanszírozását, így ez további csökkenéshez vezethet, illetve az oktatás színvonala is eshet ezáltal.
Pálinkás arról is beszélt, hogy szerinte egyértelmű, az állam így igyekszik „jobb helyzetbe hozni” a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (ahol magasan a legnagyobb a férőhelybővülés, 11 százalék a 2024-es adatokhoz képest). A volt miniszter szerint viszont a több támogatástól nem lesz jobb egy egyetem színvonala, de a magasabb színvonalú egyetemek sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek ezáltal. A volt elnök szerint a szakképzésbe való átterelésnek nem az a módja, hogy nem engedik tanulni a fiatalokat, hiszen egy csomó olyan szakember dolgozik jelenleg is kétkezi munkásként, akinek diplomája van.
Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform oktatáskutatója és szóvivője szerint már az intézményi pontok és a központilag meghatározott felvételi pontszámok bevezetése is afelé tolta a felsőoktatást, hogy minél kevesebb embert vegyenek fel. Pedig véleménye alapján a 21. században azok tudnak érvényesülni, akik a munkaalapú helyett a tudásalapú társadalom mellett teszik le a voksukat.
Hozzátette, hogy „mindenképpen vissza fog esni a felsőoktatásba való jelentkezések száma”. Ráadásul az sem biztos így, hogy azok fognak bejutni, akiknek a képességei megvannak esetleg a szak elvégzésére, hiszen „nem feltétlenül a tehetséghez van hozzárendelve, hogy ki tudja kifizetni a tandíjat”.
Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE), hogy miben látják kivételes helyzetüket a magyar felsőoktatásban, és minek köszönhető, hogy szinte kizárólag náluk növekedtek a férőhelyek a 2025/2026-os tanévre vonatkozólag. Válaszukban arról tájékoztattak, hogy „az egyetem fő feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése”, és ehhez több tanári szak is hozzájárul majd, hiszen az elmúlt évek növekvő tendenciái egyértelművé tették, hogy van értelme bővíteni a képzési kínálatot.
„Az NKE képzési rendszerét, szakjait megvizsgálva egyértelmű, hogy azok döntő többsége unikális a magyar felsőoktatásban, kizárólag mi képezzük az azokra jelentkező szakembereket, akik hivatásuk révén Magyarországot, a magyar embereket szeretnék szolgálni. Az NKE egyetemi férőhelyei is ehhez a kiemelten fontos szerephez igazodnak” – írták.
Ezzel az egyedülállósággal magyarázták azt is, hogy évről évre növekedik az NKE-re jelentkező diákok száma, hiszen mind a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, mind a Rendészettudományi Kar unikális képzéseket kínál. Máshol nem képeznek szakembereket a
Emellett kiemelték, hogy az intézményben végzett és a szakmájukban elhelyezkedett friss diplomásokról csak pozitív visszajelzéseket küldött eddig a munkaerőpiac, a kereslet pedig folyamatosan nő irántuk. „Az ilyen képzés érték, s nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen sok fiatal tartja élethivatásának a köz szolgálatát” – tették hozzá.
Szintén egyedülállóként hirdetik pedagógusképzésüket is, amely már az első évtől kezdve a gyakorlati oktatásra is fókuszál, nem csak az elméletire. A hallgatók már az első félévben kapnak maguk mellé egy gyakorló pedagógusként is dolgozó mentort, és „a nagyarányú intézménylátogatással (óvodák, általános iskolák, speciális nevelési intézetek és középiskolák), a tanári munka megfigyelésével és az oktatási–nevelési gyakorlatokkal a valós pedagógiai feladatokra készítjük fel a hallgatóinkat” – emelték ki. Emellett kiterjedt terepgyakorlat-rendszerrel is rendelkeznek az egész Kárpát-medencében.
A tanárképzésünk egyediségét az is adja, hogy a kétszakos, osztatlan (azaz ötéves) képzésünkben a tanárnak készülő hallgatóink a tanári diplomájuk mellé az egyik szakjukból – egy külön modul elvégzésével – bölcsészdiplomát is szerezhetnek a képzési idejük alatt
– egészítették ki.
De valószínűleg az is vonzza a jelentkezőket, hogy a pedagógus szakok hallgatói havonta 150 ezer forint ösztöndíjat kapnak – a többi ösztöndíj-lehetőségen felül –, amelyért cserébe „csak” annyit kér az egyetem, hogy végzésük után a pedagóguspályán helyezkedjenek el.
A cikk elején leírtakkal szemben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter arról beszélt a Dunaújvárosi Egyetemen még január közepén, hogy „hozzáférési fordulat” történt a magyar felsőoktatásban. Véleménye szerint a magyar egyetemek egyre versenyképesebbek, és egyre több fiatal tanul az intézményekben, illetve az elmúlt tíz évben sohasem volt annyi hallgató az egyetemeken, mint ma, amikor 328 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban.
Megjegyezte, hogy az elmúlt két évben 100-100 ezer fiatalt vettek fel, és a vidéki felsőoktatási intézmények egyre erőteljesebbé váltak. A miniszter kiemelte, a magyar egyetemek küldetése, hogy „megmutassák a fiataloknak, hol lesz majd a helyük a világban”. Büszkeségnek nevezte, hogy a magyar intézmények egyre előrébb jutnak a nemzetközi rangsorokban.
A megújult magyar szakképzés Európa második legjobbja, és benne van a világon az első tízben
– jelentette ki Hankó Balázs később, a Kárpát-medencei Technikumok I. Kiválósági Gáláján, Budapesten. A miniszter azt mondta, a siker titka a szakképzés és a magyar gazdaság szerves együttműködése, valós siker a motivált oktatók és diákok révén érhető el. A miniszter fontosnak nevezte, hogy legyen szakma a fiatalok kezében, mert az biztonságot ad, de „ebből sikert akkor lehet kovácsolni, ha biztos alapokra épül”.
Kijelentette, a szakképzés népszerűvé vált, amihez hozzájárult az is, hogy megújították az ösztöndíjrendszert, „visszaadták a szakmák megbecsültségét”, és duális, gyakorlati képzéseket vezettek be. Példaként említette egyebek mellett, hogy a szakképzésben tanulók több tízezer forintos ösztöndíjat, munkabért is kaphatnak,
számukra 300 ezer forintos pályakezdési juttatást biztosítanak, és a 4 millió forintos munkáshitel is segíti a fiatal szakmunkásokat.
„Közben a technikusképzés a felsőoktatás előszobájává vált” – tette hozzá Hankó Balázs. Felidézte, hogy mintegy 100 milliárd forintból 34 szakképző iskola újul meg, folytatják a XXI. századi szakképző intézményfejlesztési programot, a szakképzés, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők közös összefogásából regionális tudásközpontokat építenek. „A fiatalok sikere a nemzet sikere – hajrá, magyar szakképzés!” – mondta a tárcavezető.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kijelentette, hogy az átalakított szakképzési rendszer egyszerre tud magas színvonalú elméleti és gyakorlati ismereteket adni. A szakképző intézmények egyre több vállalkozással alakítanak ki együttműködést, így a diákok tanulóéveik alatt pénzt is keresnek, miközben gyakorlati tudást szereznek.
„Gyakorlatorientált, valós élménnyel kapcsolódó oktatást szeretnénk, így lehet figyelmet, koncentrációt nyerni” – mondta később Hankó Balázs a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencián Budapesten. A miniszter a rendezvény kerekasztal-beszélgetésén kiemelte, el kell utasítani minden olyan törekvést Brüsszelben, ami az oktatás uniós harmonizálására törekszik.
„Kudarcos az az oktatás, amit Brüsszelből vezérelt szempontrendszer szerint, nemzetállamokon átnyúlva próbálnak koordinálni” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, Brüsszelben pont a legfontosabbat, a gyökereket igyekeznek „tudatosan elvagdosni”.
Jelenleg Európa második legjobb szakképzése van nálunk, és a világ tizedik legjobb szakképző országra vagyunk. Ez olyan irány, amit tovább kell vinnünk
– jelentette ki a miniszter.
„Szerintünk a szakképzés, a felsőoktatás és a gazdaság szereplői közötti stratégiai partnerség a hívószó” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ennek a felfogásnak köszönhetően Magyarországon 44 százalékkal emelkedett az elmúlt években a műszaki-természettudományos területre felvételiző fiatalok száma.
A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a felsőoktatásban a modellváltás nemzeti, keresztény értéket őriz, vagyis az adott nemzetállam gazdasági erejével való kapcsolódást teszi lehetővé. „Ez a helyes irány” – rögzítette, hozzátéve, hogy a magyar hallgatók Erasmus-programból való kirázása „nagyon aljas politikai zsarolás” – erről beszélt az Indexnek adott interjújában is.
(Borítókép: Tom Fowlks / Getty Images)