Több mint 494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly lejárt tartozások miatt a közjegyzőknél, 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatta lapunkat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Miközben nőtt a fizetési meghagyásos eljárások száma, a korábbiaknál kevesebben vitatták a tartozást, és a követelés alapján indított végrehajtások aránya is több mint tíz százalékkal csökkent.
A fizetési meghagyásos eljárás az egyik leghatékonyabb és leggyorsabb módja annak, hogy pereskedés nélkül hozzájusson harmincmillió forint alatti jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást közjegyzőnél, legyen szó vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számlákról, vagy például bérletidíj-tartozásról.
Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy, és az, aki a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerében – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Nem szükséges hozzá se ügyvédi közreműködés, se bizonyítékok csatolása.
Az eljárás gyors: a közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.
Amennyiben a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett ellentmondással él, az eljárás a bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása – annak ismert és súlyos következményei miatt – önmagában jelentősen növeli a fizetési hajlandóságot.
2024-ben 493 562 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították. Magánszemélyekhez csupán az eljárások néhány százaléka köthető.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a fizetési meghagyások száma: míg 2022-ben 409 ezer, 2023-ban 420 ezer ilyen eljárás indult, tavaly már csaknem félmillió.
Az is figyelmet keltő tendencia, hogy az emelkedés dacára mintegy három százalékkal csökkent az ellentmondások aránya az egy évvel korábbihoz képest, és mindösszesen a követelések öt és fél százalékát vitatták a címzettek.
Tavaly a fizetési meghagyások 63 százalékában indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján, több mint tíz százalékkal kevesebb esetben, mint 2023-ban.
A közjegyzők azt tanácsolják, ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, annak érdekében, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára.
Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél
– ismertette Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi ügyvezetője pedig azt ajánlja, „ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például már kifizette vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlen mondjon ellent a határidőn belül egy közjegyzőnél”.
Aki átmenetileg nem tud fizetni, részletfizetést kérelmezhet, illetve halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését kérheti. Ehhez a címzettnek nyilatkoznia kell a vagyoni helyzetéről, hogy mérlegelje a közjegyző: részletekben meg tudja-e fizetni a tőle követelt összeget, vagy néhány hónap haladék után képes lesz. Erre azonban kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség az ellentmondással egyező módon, azaz szóban bármely közjegyzőnél, vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében a MOKK rendszerén keresztül, elektronikusan.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)