Péntek délelőttre hívott össze egy szakmai konferenciát Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, miután a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői területre.
Karácsony Gergely és Vitézy Dávid mellett Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnökének részvételével tartanak szakmai konferenciát a Merlinben „Hogyan tovább Rákosrendezőn? – Budapest következő lépései, tervei, programja” címmel.
A mostani szakmai programnak az adja meg az alaphangot, hogy a fővárosnak az elővásárlási joggal való élést követően teljesítenie kell azt, amit az arab befektető vállalt, vagyis Budapest kifizeti az 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben:
Emellett Budapest vevőként vállalta, hogy
Ez pedig azt jelenti, hogy a komoly anyagi gondokkal küzdő fővárosnak összeadva közel 100 milliárd forintot mindenképpen rá kell költenie a területre. Az első részlet a főpolgármester szerint rendelkezésre áll, a második részletet pedig abból fizetné ki Karácsony Gergely, amit a főváros a bíróságon nyert az állammal szemben. Ennek az ítéletnek a részletei azonban nem ismertek, és a kormány szerint nem áll benne semmiféle fizetési kötelezettség, így hiába várja a pénzt Budapest.
„Ha valaki érteni akarja, miért is fontos, hogy Rákosrendező immár a budapestieké, és nem a kormányzati mini-Dubaj-őrületé, akkor elég, ha tüzetesen tanulmányozza a kormány által támogatott arab milliárdos terveit” – írta közösségi oldalán Karácsony Gergely abban a posztban, amelyben beharangozta a mai szakmai konferenciát.
A bejegyzésben a főpolgármester kiemelte, hogy az arab befektető látványtervein feltűnik Rejtő Jenő egyik halhatatlan karakteréről, Gorcsev Ivánról elnevezett csepeli utca táblája. Gorcsev „egyik tettétől a következőkig ritkán vezetett valamiféle okszerűség” Rejtő Jenő szerint, Karácsony Gergely pedig ezt egy jelnek tekinti.
Vajon mit akart ezzel üzenni az Ismeretlen Magyar Grafikus, aki ezen a projekten volt kénytelen dolgozni? Előre látta, hogy az egész mini-Dubaj-ügy egy követhetetlen hazugságsorozatba fog fulladni? A gorcsevi tragikomédia vége, hogy Rákosrendező a budapestieké
– összegezte a szakmai konferencia felvezetőjében Karácsony Gergely.
A konferenciát Karácsony Gergely nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy a mai esemény szervezésekor még nem tudták, hogy a kormány a jogállamiság útját választja-e.
„Azon gondolkodtam, hogy volt-e Magyarországon olyan urbanisztikai konferencia, amit ekkora érdeklődéssel fogadtak” – viccelődött a főpolgármester, aki szerint a budapestiek közös sikere, hogy a kormány meghátrált Rákosrendező ügyében.
Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor kellett a fővárosnak valami ellen küzdenie, de most a tulajdoni jog megszerzésével „Budapest tudja diktálni a tempót”, így nem valami ellen, hanem valamiért kell dolgozniuk. Szerinte a fejlesztések tervezését onnan kell elkezdeni, hogy megvizsgálják, milyen problémákkal küzd a magyar főváros. Úgy látja, hogy a legnagyobb problémát a gépjárműforgalom növekedése, az átlaghőmérséklet emelkedése és az agglomerációba kiköltöző népességcsökkenés jelenti. A főpolgármester kiemelte, hogy a jelenlegi számítások szerint a következő évtizedekben az agglomerációkban élők száma el fogja érni a fővárosban élők számát.
Azt akarjuk elérni, hogy több magyar állampolgár érezhesse azt, hogy Budapesten élni jó
– jelentette ki Karácsony Gergely, ebben segíthet a rozsdaövezetek és barnaövezetek jobb felhasználása.
Ezt követően a főpolgármester megemlékezett arról, hogy idén van Budapest 75. évfordulója, azonban ennyi idő alatt sem tudta belakni a város minden területét, ennek eredménye, hogy kialakult egy „kifli alakú rozsdaövezet” a belváros szélén.
Karácsony Gergely több köteg papírt tett az asztalra, többek között a Fővárosi Önkormányzat 2019-es, Rákosrendező felhasználásáról szóló tanulmányát is.
Egyszer egy főpolgármester telefonkönyveket tett az asztalra, hogy bizonyítsa, hogy mennyit dolgoztak, de ígérem, ezek nem azok
– fogalmazott Karácsony Gergely.
A főpolgármester szerint van egy jó és egy rossz modell arról, hogy mit lehet tenni egy ilyen fontos terület hasznosításával kapcsolatban. „Az egyik, amely, reméljük, már a múlt, a kormány modellje” – jelentette ki a főpolgármester, aki szerint már az is gyanús lehet, hogy piaci ár alatt eladták egyben az egész területet, azóta pedig rohannak, hogy megoldják, hogy ne a város lakóinak akaratával ellentétes projekt jöjjön létre.
A főpolgármester azt is kiemelte, hogy a klímaválság idején azt is át kell gondolni, hogy szükség van-e rá, hiszen az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó az építőipar. „A másik lehetőség a Budapest-modell” – folytatta a főpolgármester.
Karácsony Gergely leszögezte, hogy magántőke nélkül nem lehet megoldani a terveiket, ezért szerinte versenyt kell kialakítani a beruházók között, és több darabban, tendereken továbbadni a területet a vállalkozóknak.
Fontos, hogy a terület továbbra is Budapesté maradjon, és csak az épület legyen a beruházóé
– fogalmazott a főpolgármester, aki szerint a verseny segít majd abban, hogy a budapestiek érdekeit szolgáló, a klímaválságot és a lakhatási válságot is szem előtt tartó projekt jöjjön létre.
Karácsony Gergely „mestertervének” részét képezi egy közpark és egy tó is, valamint az egész terv csatlakozik Budapest zöldinfrastruktúrájához és a „15 perces város” szemléletéhez. Emellett a tervek között szerepel:
Rákos-Dubaj kapcsán az 500 méteres torony volt a nagy beszédtéma. Mi egy olyan városrészben gondolkozunk, ahol lesz lehetőség magasabb – a törvényben meghatározott 90 méteres magasságig – épületeket építeni, ugyanis a terület bizonyos részei alkalmasak erre
– jelentette ki Karácsony Gergely, aki szerint fontos, hogy ne legyen „gagyi” az új városrész.
A főpolgármester elmondta, hogy hisz abban, hogy a kormány jót akar az embereknek, csak ez még nem látszik. Ez pedig azért is fontos, mert a fővárosnak és a kormánynak, valamint a MÁV-nak együtt kell majd dolgoznia a vasútvonal miatt. Azt viszont kiemelte, hogy a mesterterve a kormány által vállalt infrastruktúra-fejlesztések világos tisztázása után tud csak elindulni.
Tudom, hogy holnap már ki fog menni a Megafon, és bemutatja, hogy Karácsony Gergely már két napja Rákosrendező ura, de még nem csinált semmit. De én jó szívvel ígértem meg, hogy vállaljuk azt, amit az arab befektető is, ugyanis ők nem vállaltak semmit
– fogalmazott Karácsony Gergely, aki reméli, hogy habár Lázár János már ötször megígérte, hogy leül vele tárgyalni, abban bízik, hogy hatodszorra össze is jön a találkozó.
A főpolgármester azt mondta, hogy nagyon óvatosan azt ígérheti meg, hogy 8 éven belül költözhetnek be az első új rákosrendezői lakók.
Az egész projektből akkor lesz valami, ha az állam, az önkormányzat és a befektetők együtt tudnak dolgozni. Ez nem szokott jól menni
– tette hozzá, majd megjegyezte, hogy akkor van erre esély, ha a közhatalmat birtoklók az emberek érdekében járnak el.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy nagyon örül, hogy megnyert egy politikai csatát, de ezt a háborús logikát el kell hagyni.
Vitézy Dávid egyetértett a főpolgármesterrel abban, hogy nagyon sok együttműködésre lesz szükség, de nemcsak a nagypolitikában, hanem az önkormányzaton belül is. Ennek az együttműködésnek lett az eredménye, hogy a főváros megkapta az elővásárlási jogot, és az is, hogy Karácsony Gergely után ő szólalhat fel.
A frakcióvezető kiemelte, hogy a vasútvonalakat most a főváros tulajdonba veszi, de az aktív vágányokat nem szüntethetik meg, annak átépítésére szükség van az államra és a MÁV-ra. Viszont pont emiatt kiváló közlekedési kapcsolattal rendelkezik a terület, ráadásul az M3-as közelsége is javítja a helyzetet.
Viszont jelenleg nincs belső infrastruktúrája
– jegyezte meg.
A frakcióvezető is hangsúlyozta, hogy a klímaválság és a lakhatási válság a két legfontosabb probléma Budapesten, ezért ennek érdekében kell fejleszteni, de bármilyen munka megkezdése előtt a vasúti infrastruktúra fejlesztése a legfontosabb.
A Balkánon sincsenek ilyen rossz állapotok, mint a rákosrendezői vasúti vonalon
– jelentette ki Vitézy Dávid, aki emlékeztetett, hogy a milliárdos emeletes vonatok úgy dülöngélnek ezen a vonalon, hogy az ember tengeribeteg lesz.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, ha a kormány versenyre akar kelni a fővárossal abban, hogy ki tud jobban rozsdaövezetet fejleszteni, akkor nyugodtan megmutathatják, mert van még fejlesztésre váró terület, például elkezdhetnék építeni a Közlekedési Múzeumot.
A frakcióvezető elmondta, hogy bár valóban szükség van a talajcserére, de nem annyira rossz a helyzet, úgyhogy nem szabad túldramatizálni a helyzetet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az arab befektető egyébként nem vállalta a terület kitakarítását, ugyanis a szerződésben az van, hogy még nem állapodtak meg ebben a kérdésben a magyar állammal.
Az urbanisztika alapelvei mentén Vitézy Dávid szerint fontos, hogy a fejlesztések során minél nagyobb zöldfelület alakuljon ki, és az autósforgalmat a lehető legjobban a lakóövezet szélére szorítsák. A frakcióvezető több bécsi pozitív példát hozott, amelyek bizonyítják, hogy a vasúthálózat mellett is lehet kiváló beruházásokat létrehozni. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában is először a vasúti pályákat kellett rendbe hozni. Emellett berlini és prágai példákra is hivatkozott a frakcióvezető.
Vitézy Dávid szerint 2022-ben ők úgy számolták, hogy 1,6 millió négyzetmétert lehet felépíteni úgy, hogy az szellős és élhető maradjon.
Hozzátette, hogy az akkori terveken még jelentős mennyiségű irodahely volt meghatározva, mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy több lakóépületre és kevesebb irodára van szükség.
„Abban bízok, hogy egy olyan álláspontot a magyar kormány nem fog felvenni, hogy amit az arab befektetőnek megadott, azt a fővárosnak nem adja meg” – fogalmazott Vitézy Dávid.
A frakcióvezető kifejtette, hogy terveik szerint egy olyan közlekedési csomópont jönne létre a térségben, amely lehetőséget adna a szolgáltatások kiépülésére is. Ennek része lenne a kisföldalatti kiépítése is, akár még további megállókat is kaphat a jövőben az 1-es metró, ehhez azonban új járművekre is szükség lesz. Az integrált csomópont a kisföldalatti mellett tartalmazza majd a vasútállomás bekötését is. A tervek erről már készen vannak a főváros részéről, azon ugyanis már két évet dolgoztak.
Akár már holnap el tudja kezdeni a kormány a munkát
– tette hozzá.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a MÁV-nak van koncepciója, de konkrét tervei még nincsenek, ezért az első lépés, hogy a vasút fejlesztése megtörténjen. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezt pedig csak a magyar állam teheti meg.
Attól el tudunk tekinteni, hogy a reptér közvetlenül be legyen kötve Rákosrendezőre, mert mi a magyaroknak építünk, nem pedig a repülőtérről érkező ki tudja, milyen tulajdonosoknak
– jegyezte meg Vitézy Dávid, aki viszont villamost szeretne bekötni a leendő csomópontba.
Vitézy Dávid szerint ha a szereplők nem tudnak felülemelkedni a Facebook-kommenteken, akkor technikailag lehetetlen lesz kivitelezni a beruházást. A frakcióvezető elismerte, hogy a főváros szellemi háttereként szolgáló szervezetek fejlesztésére is szükség van.
Biztos, hogy szoros partnerségre van szükség, és ez nem egy jelszó, hanem nemzeti érdek
– jelentette ki Vitézy Dávid, aki elmondta, hogy a BFK az állam eszköztárával a háta mögött is úgy számolt, hogy hat év múlva lehet megkezdeni.
Hozzátette, hogy tudja, hogy egy évtizedes feladatról van szó, de abban bízik, hogy nem fog nyugdíjba menni, mire elkészül a fővárosi beruházás.
Bécsből jelentkezett be Andreas Trisko, az osztrák főváros szenior várostervező építésze, aki kifejtette, hogy ők már számos vasútvonalat felújítottak és átalakítottak lakható városrésszé. Szerinte a vasútállomások és vasútvonalak mindig komoly akadályt jelentenek egy város bővülésében, de nem lehetetlen kihívás.
Az építész elmondta, hogy jelenleg is dolgoznak egy vasútállomás átalakításán, ahol a lakóépületek mellett egy egyetemi campus is készül majd. A mostani projektjük, a Nordwestbahnhof-projekt négy részletben, 2035-ig fog megvalósulni.
Nem lehet mindent egyszerre megcsinálni, komoly előkészületekre van szükség
– fogalmazott Andreas Trisko.
Hangsúlyozta, hogy az elérhetőség a legfontosabb, és az, hogy ne csak autóval tudjanak közlekedni a jövőbeli lakók, hanem gyalog, kerékpárral és közösségi közlekedéssel is, mert így lehet a legfenntarthatóbb városrészeket kialakítani.
Az építész kiemelte azoknak, akik jobban meg akarják ismerni a bécsi várostervezést, hogy nemrég megjelent egy, a modern urbanisztikáról és az eddigi munkájukról szóló könyv is, igaz, egyelőre még csak németül elérhető a kiadvány, de már dolgoznak az angol változaton is.
Tosics Iván szociológus és városkutató elmondta, hogy jelentős különbség van a demokratikus országokban létrejövő megaprojektekben és az autokráciákban megépülő megaprojektekben.
A szakértő kiemelte, hogy jó példa Isztambul, ahol létre akartak hozni egy mini-Dubajt három hatalmas toronnyal, azonban 1 év folyamatos tiltakozás hatására nem valósult meg a projekt. Varsóban ennél jobb volt a helyzet, ahol meg sem próbáltak ilyet létrehozni. Ezzel szemben Belgrádban megépült a mini-Dubaj, ugyanis ott nem volt konfliktus a város és a kormány között, így a Belgrade Waterfront simán létrejöhetett.
Ez a beruházás egy politikai projekt volt. Ügynökségeket hoztak létre és szabályokat írtak át, hogy minden simán menjen
– magyarázta a szociológus, aki szerint az arab befektetők eredményei mutatják, hogy nem mindenhol tud átmenni egy ilyen megaprojekt.
A szociológus kiemelte, hogy Németországban, Münchenben is volt hasonló városrész kialakítására terv, ott viszont először azzal kezdték, hogy megállapították a város problémáit, többek között a lakhatási válságot, és ezek megoldására kezdődött a fejlesztés.
Szerinte látható, hogy a demokráciákban az emberek igényei mellett kezdődnek ezek a fejlesztések, míg az autokratikus rendszerekben először döntenek, és utána megnézik, hogy a társadalom hogyan reagál rá.
Tosics Iván hangsúlyozta, hogy Karácsony Gergely jól látta meg a város problémáit, azonban projektjének vannak nehézségei. Szerinte az első és legfontosabb probléma, hogy egy ilyen városrész kiépítése többe fog kerülni, mint amekkora piaci értéke lesz. Emellett a főváros szervezettsége sem megfelelő jelenleg egy ekkora beruházáshoz.
Egy pozitív olimpiai projekt problémájával áll szemben a főváros. Kérdés, hogy a kormány hajlandó-e egy fővárosi projektbe besegíteni szabálymódosításokkal
– jegyezte meg.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze volt a konferencia utolsó felszólalója, aki a főváros barnamezős területeiről és projektjeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy látható, hogy a Dunához közeli területeket gyorsan beépítették, azonban a nagy, összefüggő területet elfoglaló, a belvárostól kicsit távolabb lévő területek nem vonzották a befektetőket. Azonban vannak pozitív példák ott is, mint például a Millenáris.
Vannak olyan fejlesztések, amelyek kevésbé vannak szem előtt, mint a Richter vagy a Bosch fejlesztése
– fogalmazott a főépítész, aki szerint a kutatás és fejlesztés megjelenése ezekben a rozsdaövezetekben nagyon fontos.
Erő Zoltán kiemelte, nem elég azonban, hogy a mi épületünk szép legyen, hanem a környezet is fontos. Ennek példájára egy építészeti körben sok dicséretet kapó épületet hozott, amely önmagában gyönyörű, de annak ablakából a közvetlenül az épület mellett álló, egy török befektető által épített társasházi övezetre néz, ami sokat ront az értékén.
Pozitív példák között említette meg a Diákváros tervét a főépítész.
Ennél csak jobbat szabad tervezni Rákosrendezőre
– tette hozzá.
Erő Zoltán hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy döntést hozzanak abban, hogy hogyan teszik elérhető árúvá a rákosrendezői parkvárost, miközben meg kell akadályozniuk egy új szegregátum létrejöttét is.
Január végén aláírta a magyar állam a szerződést az Egyesült Arab Emírségek befektetőjével, tehát Rákosrendező innentől az Eagle Hills Csoport tulajdona, a vételár 50,9 milliárd forint volt. Viszont Karácsony Gergelyék észrevettek egy apró kitételt a szerződésben, melynek értelmében a fővárosnak elővásárlási joga van a területre, amivel „köszönik szépen, élnének is”.
A kormány eleinte nem akarta elfogadni, hogy Budapest lecsaphat a mini-Dubaj területére, azonban a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy elfogadják a főváros igényét a területre.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Szollár Zsófi / Index)