Petri Bernadett miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezetője egy olyan uniós pályázat elbírálásáról, győzteseinek kihirdetéséről, majd az egész kiírás visszavonásáról mesélt, ahol egy magyar innovációs cég is 160 milliós támogatást kapott volna, majd másfél év után nem lett az egészből semmi. Az intézmény nem vállal felelősséget a történtekért, miközben összeférhetetlenség és korrupciógyanú is felmerült az ügyben.
Az Economx írt arról, hogy Petri Bernadett miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezetője január 30-án kivizsgálást kért az Európai Innovációs és Technológiai Intézettől (EIT) egy korrupciógyanús uniós pályázat miatt. A pályázati felhívás eredményét 2023 őszén hirdették ki, viszont a szerződést még 2024 decemberében sem írták alá, aztán a pályázatot is visszavonták.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szerint a biztos azért kérdezett rá a Kultúra és Kreativitás Tudás- és Innovációs Közösség (TIK) programba tartozó pályázatra, mert a 22 pályázó konzorcium között egy magyar nyertes is volt.
Az MFOI-hoz eljutott pályázatellenőrző összeférhetetlenséget mutatott a bírálók és a nyertesek között, és az sem kizárt, hogy a pályázat egyes bírálói hozzájuk közel álló szervezeteknek folyósítottak volna uniós pénzeket.
Petri találkozott is február 4-én az EIT vezetőjével, Martin Kernttel, viszont előrébb nem jutott a kivizsgálásban. „Bárhogy is ítéljük meg ebben a konkrét ügyben a jogi felelősséget, az egészen biztos, hogy egy rendszerszintű problémáról van szó. Ismerve azokat a visszásságokat, amelyekre az utóbbi időben fény derült, ez vélhetően nem egyedi eset az EU intézményrendszerében” – fogalmazott.
A pályázat nyertesei (köztük a magyar pályázóval) egyenként 400 ezer eurós, vagyis nagyjából 160 milliós forintos támogatást kaptak volna, ám a győztesek kihirdetését követően nem érkezett több üzenet, hogy miként folyósítanák a pénzt. 2024 áprilisában még arról volt szó, hogy minden rendben, csak a magyar pályázó kicsit dolgozza át a pályázat ütemezését, decemberben viszont csak annyit közöltek a nyertesekkel egy online találkozón, hogy a pályázat már egész egyszerűen nem létezik.
Petri Bernadett szerint mégsem ez az ügy legsúlyosabb része (hiszen az összes vállalkozás súlyos milliókat bukott a pályázattal és a projekt elindításával is), hanem az, hogy az EIT 2024 év végi jelentésében szisztematikusan és részletesen taglalták azokat a visszásságokat, amelyek előfordultak, és amelyek korrupciógyanús jelenségekre világítanak rá. Kiderült, hogy az objektív elbírálás után belenyúltak a pályázatba, és figyelmen kívül hagyták a sorrendet is, valamint
két bírálót említettek, akik érdekeltek voltak a nyertes szervezetekben is.
Petri szerint az EIT azzal védekezik, hogy közösségek autonómiájára nincs ráhatásuk, miközben egy uniós tisztviselő az összes visszaélést rögzítette a bírálóbizottság tagjaként. A biztos szerint az EIT már 2023 nyarán tudott a korrupciós kísérletről, mégis hagyták, hogy a TIK győzteseket hirdessen, és nem szóltak a pályázóknak, hogy ebből nem lesz pénz. Ráadásul a TIK ügyvezetője is változatlan, mint ahogy az is, hogy még mindig eurómilliós támogatásokat kapnak az EIT-től. A károsult cégek petícióval fordultak az európai ombudsmanhoz és más uniós szervekhez is, de egyelőre nem sokat értek el vele.
Petri kiemelte, hogy az EIT fontos feladatokat lát el, viszont látszik, hogy próbálja terelni a felelősséget, pedig „ha nem az EIT, akkor ki viseli a felelősséget ebben az esetben?” Hiszen az EIT osztaná ki az uniós forrásokat az innovációs cégeknek, de ha őket senki nem tudja felelősségre vonni egy ilyen esetben, akkor „ez a modell alkalmatlan arra, hogy uniós forrásokat kezeljen”. Lettország és Dánia nem finomkodik, ők simán megszüntetnék az egész intézményt.
„Ismerjük az Európai Unió költségvetési rendszerét, és hogy a tagállamokkal szemben milyen elképesztő vehemenciával tud fellépni a legkisebb elszámolási hiba miatt is, teszi ezt akár politikai vagy ideológiai nézetkülönbségek okán is, ezért lenne fontos egy olyan mechanizmus kialakítása, amelyben az uniós intézményeket is felelősség terhelné, amikor az európai uniós állampolgárok pénzét költik” – mondta Petri Bernadett.
2021 és 2023 között egymilliárd eurós összeg felett rendelkezett szabadon az EIT a Horizont programon keresztül, ami hét-nyolcszorosa annak, amit Magyarország kapott az uniótól a programból. Viszont hiába a hatalmas pénzek, mind a transzparencia, mind a felelősségre vonhatóság hiányzik a szervezet működéséből, hiszen ez sem derült volna ki, ha nincs a 2024-es monitoringjelentés. És még ennek ellenére sem változott semmi.
Önmagában az a tény, hogy egy ország mennyi bírálót tud a rendszerbe juttatni, az egyébként érdekes összefüggést mutat azzal is, hogy mennyire sikeres a közvetlen forráslehívásban
– tette hozzá Petri abban az értelemben, hogy a bírálók általában hétköznapi emberek, és van egy összeférhetetlenségi szabály is, de kétséges, hogy ezt minden esetben sikerül betartatni.
Petri azt is kifejtette, hogy elképesztő az aránytalanság a kelet-közép európai közvetlen források elosztása terén, hiszen az EIT mindössze egy ezreléket adott közvetlenül a magyar KIC-tagoknak. Az ilyen esetek pedig nemhogy növelnék, de csökkentik a pályázati kedvet az uniós források iránt. Ráadásul már írják a 2027 utáni uniós költségvetést,
ez viszont nem történhet olyan garanciák nélkül, amelyek nem biztosítanak nagyobb átláthatóságot az uniós tagországok számára, hiszen a pénzek nagy része tagállamoktól származik
– fogalmazott a magyar biztos.
Véleménye szerint ez pont ellentétes Ursula von der Leyen kijelentésével, hogy minél több forrást közvetlenül osszanak ki, hiszen így kétségek merülhetnek fel a szabályos felhasználásról és a jogi garanciákról is.
Mivel egy uniós intézmény „feketén-fehéren” leírta, hogy korrupciógyanús szabálytalanságok történtek, ezért az MFOI most nemcsak az EIT-től, hanem a vállalkozásoktól és az uniós társszervektől is információkat kér be annak érdekében, hogy kidolgozzon egy olyan metódust, amely kizárná a kívülről történő beavatkozásokat, de a háttérbeszélgetések eredményeiről csak később számolnak be.