Két, egymással erős nézetkülönbséggel bíró demonstráció folyt Budapesten egy időben szombaton délután. Az Antifasiszta Összefogás által meghirdetett antifa tüntetés és a „kitörés napjára” érkező demonstrálók találkozásának és esetleges összetűzésének megelőzése érdekében a rendőrség nagy erőkkel biztosította a tüntetések helyszíneit.
Fél órával a szombat délutáni, Antifasiszta Összefogás által meghirdetett antifa tüntetés kezdete előtt még nem sokan gyülekeztek a Széll Kálmán téren, ellenben a rendőrök nagy erőkkel vonultak fel. Az antifák menete még 4 óra előtt megérkezett a budai Várba, a Bécsi kapu térre. A pár száz főből álló tömeg szélén sétálók transzparenseket kifeszítve vonultak végig – közölte a HVG.
A magyarok mellett sok külföldi demonstráló is részt vett a rendezvényen, többen érkeztek a német szélsőjobboldai párt, az AfD elleni plakátokkal és német nyelvű transzparensekkel. A tömegnek szóló üzenetek magyarul és angolul is elhangzottak. Visszatérő skandálás volt a „Budapest antifa” és a „nemzetközi szolidaritást”.
Időközben a rendőrség lezárta a Kapisztrán teret, ezzel megakadályozva az antifasiszta tüntetők és a kitörés napjára érkező demonstrálók találkozást, akik közül sokan viseltek terepszínű ruhát, kitűzőket, felvarrókat és az arcukat részben eltakaró kendőt. A hitlerista csapatok 1945-ös kitöréséről megemlékező túra résztvevői a Hadtörténeti Múzeum épülete előtt, a Tóth Árpád sétányon gyülekeztek.
A Telex beszámolója szerint az antifasiszta megmozduláson az első felszólaló többek között arról beszélt, hogy a második világháború népirtásai miatt is elfogadhatatlan, hogy évente ünneplik a kitörés napját szélsőjobboldali csoportok. A parlamenti frakcióval is rendelkező Mi Hazánk Mozgalmat pedig egy aggasztóan erősödő befolyású neonáci pártként írta le.
A tüntetők, miután elhagyták a Széll Kálmán teret, az Ostrom utcán vonultak a vár irányába, miközben külföldi antifasiszta rigmusokat kiabáltak.
Az Ostrom utca és a Várfok utca kereszteződésénél még több rendőr várta a tüntetőket, valamint több utcát is lezártak a hatóságok a Várnegyedben, hogy az ellentétes nézetű demonstrálók ne tudjanak konfrontálódni.
A Bécsi kapu téren is felszólalt egy antifás tüntető, aki azt mondta, minden erőforrással ki kell állni a jelenleg is magyar börtönben ülő Maja T. mellett, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a 2023-as antifasiszta támadásokban.
Az antifás tüntetők fél öt körül a Széna térre érve elkezdtek oszladozni, és a megindultak a metró felé.
Nem sokkal délután fél öt előtt rajtolt el a kitörés napjára összegyűlt tömeg a vártól, ahol a Telex becslése szerint legalább ezer ember várakozott, készülve a maximum 60 kilométeres emléktúrára. A kezdéskor sokan futni kezdtek, amiből arra is lehet következtetni, hogy többen sporteseményként tekintenek az emléktúrára.
A Széll Kálmán teret elkerülték a túrázók, a Krisztina körúton vonultak a Szilágyi Erzsébet fasor felé. Többen az úttesten sétáltak, a kitöréstúra élbolya a Városmajorba ért. Itt a legtöbb, katonai ruhába öltözött túrázó megállt az első világháborús vadászzászlóalj-emlékműnél, a szobornál gyertyák is égtek.
A rendezvény eredete, hogy 1945. február 11-én próbáltak kitörni a német és magyar csapatok a budapesti Várból, a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Az akció vérengzésbe torkollott, kevesebb mint öt nap alatt több tízezer katona halt meg, a szovjet vonalakon csak pár százan tudtak átjutni. A kitörés megítélése nyolcvan év után sem egységes. Az elmúlt években több alkalommal is összetűzések, verekedések voltak a második világháború végén lejátszódott eseményeket különbözőképpen értelmező, azokra máshogyan emlékező csoportok között – emlékeztetett a Telex.
A neonácik által a „kitörés napja” alkalmából rendezett megemlékezések nem a becsületről szólnak, hanem a történelmi esemény becstelenségét dicsőítik. Ez elfogadhatatlan mind a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), mind minden jóérzésű és tisztességes magyar polgár számára.
Felháborító, hogy a neonáci megmozdulás szervezői között olyan személyek is vannak, akik az elmúlt években magas állami kitüntetésben részesültek. A Mazsihisz elvárja, hogy kerüljön visszavonásra az állami kitüntetés arra érdemtelen, neonáci eszméket valló kitüntetettektől. Magyarország becsülete a náci múlttal való leszámoláson, a nácizmussal szembeni zéró tolerancián, békéje pedig a tisztességes emberek összefogásán alapszik – áll a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleményében.