Schiffer András, korábbi parlamenti képviselő és Sáfrán József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa vitáztak a Transzparens Oktatásért Alapítvány (TOA) fórumán a politika egyetemeken elfoglalt helyéről. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a TOA megbízásából elkészült közvélemény-kutatás rávilágított, hogy az egyetemi hallgatók közel negyede tapasztalt már politikai megnyilvánulásokat oktatók részéről, és 5 százalékukat érte valamilyen jellegű hátrány egyetemi tanulmányaikban amiatt, hogy a politikai állásfoglalásuk nem egyezett meg az adott oktató vagy az adott közösség politikai gondolatvilágával.
Panelbeszélgetést tartott „A pártpolitikától mentes felsőoktatás szabályozásának határai és lehetőségei” címmel a Scruton MCC-ben a Transzparens Oktatásért Alapítvány, amelynek vendégei Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Sáfrán József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és Hoppál Hunor, a Transzparens-csoport stratégiai igazgatója voltak.
A beszélgetést azonban nem ők, hanem Nagy Károly, a Transzparens-csoport menedzsere nyitotta meg, aki legfrissebb közvélemény-kutatásuk eredményeivel adta meg az est hangulatát.
Olyan eredmények jöttek ki ebből a kutatásból, amiken mi is meglepődtünk: a hallgatók 24 százaléka tapasztal az egyetemi képzése során erős pártpolitikai jellegű megnyilvánulásokat az oktatók részéről, és a hallgatók 5 százaléka arról számolt be, hogy érte őket valamilyen jellegű hátrány egyetemi tanulmányaikban amiatt, hogy a politikai állásfoglalásuk nem egyezett meg az adott oktató vagy az adott közösség politikai gondolatvilágával
– ismertette Nagy Károly.
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire befolyásolják a fiatalok véleményét a felsőoktatásban eltöltött évek, és arra is, hogy mennyire van szabad véleménynyilvánítás az egyetemeken. Ebből kiderült, hogy a hallgatók csupán 52 százaléka úgy érzi, hogy felvállalhatja saját véleményét, miközben Nagy Károly szerint az egyértelműen látszik, hogy az egyetemi közeg alapvetően meghatározza a diákok gondolkodását, világnézetét.
Hoppál Hunor arra hívta fel a figyelmet, hogy valóban rémisztő, hogy a magyar hallgatók közel negyede nyílt pártpolitikai, aktuálpolitizáló magatartást érzékelt a katedráról, ez azonban nem egy magyar sajátosság, hiszen a nyugati egyetemek oktatói is gyakran foglalnak egyértelmű álláspontot politikai kérdésekben.
Szerintem a pártpolitikának igenis van helye az egyetemeken, és legalábbis ami a társadalomtudományokat illeti, az nagyon is jó, hogyha egy oktatónak van határozott, nem biztos, hogy pártpolitikai, de világnézeti meggyőződése. Megfordítom, az régen rossz, ha valaki úgy oktat társadalomtudományokat, hogy nincsen saját meggyőződése
– jelentette ki Schiffer András.
Az egykori képviselő kifejtette, nem érdemes foglalkozni azzal, hogy a nyugati egyetemeken mi a helyzet, mert „tele vannak az egyetemek pártpolitikai szervezetekkel, baloldalival éppúgy, mint jobboldalival”, de érti a szervezet aggályait, ugyanakkor nem önmagában a politika jelenléte okoz gondot, sőt szerinte az egyetemi politizálás hiánya vezetett ahhoz, hogy gyakorlatilag elsorvadt a pártrendszer Magyarországon.
Kifejezetten hiányolom azt, hogy a magyar egyetemeken nincsenek Fidelitas-szervezetek, Tisza-szigetek, Momentum-szervezetek és így tovább. Ha normális egyetemi világ lenne Magyarországon, ami nincs, és nem is volt az elmúlt 30-40-80 évben, akkor lennének ifjúsági pártszervezetek vagy legalábbis különböző világnézeti áramlatokhoz kapcsolható ifjúsági diákszervezetek
– részletezte Schiffer András.
Az oktatóként is dolgozó ügyvéd kifejtette, hogy ő maga sem rejti véka alá a véleményét, amikor rendszerváltás utáni alkotmánytörténetet tanít, mert szerinte másképp nem lehet átbeszélni a folyamatokat. Ennek ellenére mindig figyel arra, hogy mind a két oldal véleménye megjelenjen.
A 2011–2012-es alkotmányozásról eléggé csúf dolgokat gondolok. Ezeket el is mondtam a Corvinuson a mesterszakos hallgatóknak – alapszakon nem nagyon fárasztottam ezzel a népeket –, de úgy, hogy az egyik órára behívtam magam mellé Gulyás Gergelyt, hogy védje meg ő a kormány döntését
– példálózott Schiffer András, aki hangsúlyozta, hogy nem az a probléma, ha egy oktatónak van egy határozott világnézeti vagy pártpolitikai meggyőződése, hanem az, ha kifejezetten egyetlen nézet elfogadását írják elő az oktatók vagy a tanszékek.
Az egykori képviselő hozzátette, hogy ez a probléma többek között a szociológia vagy szociálpolitika szakokon jelenik meg, mert Budapesten „teljesen képtelenség” úgy elvégezni ezeket a szakokat, hogy ne egyfajta világképről tanuljanak.
Sáfrán József szerint nagyon vékony a határ aközött, hogy egy tanár politizál, vagy politikai ideológiát terjeszt az óráján, és aközött, hogy szakmailag értékel egy társadalmi kérdést.
Ez egy nagyon nehezen belőhető határ, én is kaptam már hideget és meleget is ezért. Az oktatói munka hallgatói véleményezése kicsit vérnyomásemelő, de néha jólesik
– fogalmazta meg az adjunktus.
Sáfrán József ennek apropóján fel is olvasott egy róla szóló hallgatói véleményt:
„Arrogáns és lekezelő politikai ideológiát terjeszt. Szerinte az oktatás- és az egészségügy egy liberális maszlag.”
„Két napja ezen gondolkodom, hogy mire gondolhatott itt a költő, főleg azért, mert rendészetiigazgatás-óráról van szó” – tette hozzá.
Sáfrán József szerint az oktatóknak elsősorban arra kell figyelniük, hogy objektívek maradjanak, és lehetőleg minden oldalt megjelenítsenek vagy megszólaltassanak egy órán. Abban pedig egyetértett Schiffer Andrással, hogy társadalomtudományt nem lehet világnézeti meggyőződések nélkül tanítani, mert az az oktatás minőségének rovására megy, de hozzátette, hogy természetesen a műszaki tudományoknál, orvostudománynál senkinek semmi köze ahhoz, hogy ki mit gondol a politikai viszonyokról.
A politikai diszkrimináció kiszorítására kísérletet tehet a jogalkotó is. Schiffer András kifejtette, hogy van lehetőség annak szabályozására, hogy az egyetemek, egyetemi szervezeti egységek, tanszékek milyen nem egyetemi szervezetekkel állnak állandó szerződéses jogviszonyban. Ez az ügyvéd szerint jelenleg egy szürkezóna, úgyhogy érdemes lenne tisztázni.
Másik kérdés, hogy a katedrán vagy a képzeletbeli katedrán ki mit beszél. Régen rossz lenne, ha ezt is részletesen jogszabályba lehetne foglalni
– tette hozzá Schiffer András, de megjegyezte, hogy természetesen más dolog a világnézet kifejtése, és más dolog a politikai befolyásolás, és megint más dolog a politikai megbélyegzés.
Szerinte nem lenne rossz ötlet elismételni azt az adatvédelmi evidenciát a felsőoktatási törvényben, hogy oktatónak nincs joga információt gyűjteni a hallgatók politikai meggyőződéséről.
Nagyon fontos lenne egy világos tűzfalnak a fölállítása, hogy tudjuk, hogy a közpénzből finanszírozott különböző felsőoktatási szervezetek milyen más szervezetekkel vannak állandó kapcsolatban, és ezeket a kapcsolatokat transzparenssé kell tenni
– összegezte a jogalkotói feladatokat Schiffer András.
(Borítókép: Egyetemi előadás a Texasi Egyetemen 2024. február 22-én. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)