Tüntetést szervezett a Patent Egyesület szombat délutánra a Stollár Béla utcába, ahol január 29-én meghalt egy japán nő egy lakástűzben. A rendőrség eredetileg balesetként kezelte az ügyet, majd később kiderült, hogy az elhunyt nőt a volt férje többször is megfenyegette, ezért a hatóság bocsánatot kért, és a kommunikációs gyakorlat felülvizsgálását rendelték el. Az egyesület szerint a nőt évek óta bántalmazták, amit az Index által megszerzett levélrészlet is bizonyított.
17:05: A tüntetés hivatalos része véget ért, a tömeg nagyobbik része feloszlott, akik maradnak, még történeteket olvasnak fel áldozatokról.
16:59: Átfogó képzést követelnek a rendőrségtől, hogy megtanulják, hogyan kell bánni egy bajba jutott nővel. Hozzátette, hogy a változáshoz szakmai képzésre, szemléletváltásra van szükség.
Amíg ez nincs meg, addig minden nőnél fennáll a lehetőség, hogy a következő nőnapra már csak a sírjára kapja a virágot
– fogalmazott.
Majd elmondta, egy hónapot adnak a rendőrségnek, hogy a képzést bejelentsék, ha nem teszik meg, akkor egy hónap múlva újabb tüntetést tartanak ugyanitt.
16:57: Végül Momercz Fanni a Patent Egyesület nevében szólalt fel, és elmondta, hogy idén már minimum három nőt ölt meg a partnere, de pontos szám nincs, mert a rendőrség nem hajlandó statisztikákat közzétenni.
Szerinte nőnapra nem virág kell, hanem változás és biztonság, és hogy aki segítséget kér, az meg is kapja. A rendőrség ne egy vállrándítással intézze el a bántalmazott nők bejelentéseit – tette hozzá, megjegyezve, hogy „elég volt a néma szenvedésekből és halálból”.
16:55: Ezután a hágai egyezményről is szólt, amely családon belüli erőszak esetén olyan helyzetet teremthet, amelyből az anyák nem tudnak elmenekülni. Ezekben az eljárásokban vagy egy bántalmazó közegben maradnak, vagy szembenéznek azzal a lehetőséggel, hogy egy idegen ország jogrendszerében talán elvesztik gyermekeiket.
Éppen ezért reformokra van szükség az egyezményben, biztosítván a bántalmazott felek biztonságát – tette hozzá.
16:54: Kulturális változásra van szükség, jobb támogatásra és támogatási rendszerre ahhoz, hogy a családon belüli erőszak áldozatai megfelelő segítséget kapjanak. Olyan környezetet kell teremteni, ahol az erőszak többé nincs tolerálva – vélekedett Amanda.
„A változás ma kezdődik” – zárta mondandóját, utalva erre a megmozdulásra és az emberekre, akik eljöttek, hogy kiálljanak a változásért.
16:51: Beszédét úgy folytatta, hogy az áldozathibáztatás akadályozza a nőket abban, hogy segítséget kérjenek. Sőt, azt sugallja, hogy a nő megerdemli, amit kapott. Emellett – szerinte – a támogató rendszerek hiánya is probléma, a nők nem tudnak hova menekülni, nem mernek kilépni a bántalmazó kapcsolatból.
Hozzátette, hogy a verbális erőszak legalább olyan toxikus, mint a fizikai, de sokszor láthatatlan marad. Gyakran ezek az esetek nem kapnak akkora reflektorfényt, mint a testi erőszakkal kapcsolatos ügyek, pedig legalább akkorra sebeket tudnak ejteni, ha nem nagyobbakat.
16:42: A Stollár Béla utcai megemlékezés első felszólalója, Amanda a Parlamentnél a családon belüli erőszakról beszélt.
Ha sikítasz, a szomszédok nem hallják. Ha hívod a rendőrséget, akkor túlreagálod. Ha visszaütsz, te vagy a bántalmazó. Ha elviszed a gyerekeidet, akkor gyerekrabló vagy. Ha nem ölnek meg, láthatatlan vagy
– kezdte a beszédét.
Elmondása szerint Magyarországon a családon belüli erőszakot nem veszik komolyan, egyenesen normalizálják. Áldozathibáztatás, patriarchális társadalom és a hozzáállás, hogy „ez családi ügy, majd ők megoldják” – ezek mind alapjai annak, hogy idehaza nincs normálisan kezelve a családon belüli erőszak – fogalmazott.
Úgy véli, hogy mindezek mellett a jogi lépések is hiányoznak, nem megfelelő a jogi rendszer kialakulása ahhoz, hogy a bántalmazók felelősségre legyenek vonva.
16:39: „Ami itt történt, az azt bizonyítja, hogy a gonosz sosem alszik. A probléma az, hogy a rendőrség nem értékelte kellően a fenyegetés súlyosságát. A szociális intézményeknek azonnal cselekedni kellene, amint megjelennek a vörös zászlók. Talán egy időben kiadott távolságtartási végzés megmentette volna a barátnőmet” – mondta a nő, aki reméli, hogy ez a kiállás egy lépés afelé, hogy még egyszer ne történhessen ilyen.
16:32: Újból a japán nő egyik barátja lépett a mikrofonhoz, aki elmondta, hogy mivel újságíró, ezért követi a családon belüli erőszakos eseményeket, amelyek az Európai Unióban történnek. Azt hitte, hogy tudja, mit kell tennie ilyen helyzetekben, de kiderült, hogy tévedett.
Most azonban nem újságíró, mivel barátnőként érkezett. Mint mondta, M. már 2022-ben segítséget kért, mert félt a gyermekei apjától. Ők próbáltak neki segíteni, sosem becsülték alá a fenyegetést, értesítették a hatóságot, de Magyarországon ez nem volt elegendő. Hozzátette, M. bátran kiállt magáért és a gyerekekért, próbált kiszabadulni a csapdájából. Barátnője próbált segíteni, de kudarcot vallottak.
16:26: Több történetrészletet is megosztottak a tüntetésen részt vevőkkel, és minden egyes történetet hangos ováció és taps kísér, holott a legtöbben borzonganak az elhangzottak után. Családon belüli bántalmazás, gyermekek abuzálása, repülő kerámiatányérok, kék-zöld foltok az áldozatok testén, egy életre lelki sérelmeket szenvedett kiskorúak és cinikus, nemtörődöm rendőrök. Ezek a közös pontok az elhangzott történetekben, miközben néhol a verbális bántalmazás és az öngyilkos gondolatok is felmerültek.
16:14: Az első felszólaló arról beszélt, hogy a Patent Egyesület ezres nagyságrendben kapott leveleket olyan nőktől, akik segítséget kértek, de nem kaptak.
Ezután egy válogatást olvastak fel a beérkezett levelekből, amik olyan tragikus esetekről szólnak, amikor a hatóságok nem tettek semmit, vagy csak akkor cselekedetek, amikor már késő volt.
16:05: Ezt követően a tüntetők a Parlamenthez vonultak, ahol már színpad és hangosítás is van. A tömeg már egyre nagyobb.
16:02: Ezután elmesélte a történetet, hogy hiába kértek segítséget a rendőrségtől, elhajtották őket – őt is és a feleségét is. Szerinte a rendőrségnek nem azért kell bocsánatot kérni, ahogy Facebookon kommunikálnak, hanem azért, mert a rendszer nem működik.
A tömegből érkező hangos „elég volt” bekiabálások után kijelentette, hogy a felelősöknek le kellene mondaniuk. De nem teszik. Elmondta, hogy a veszprémi rendőrség nyomozta ki, hogy ki tartja fogva Aladárt, az V. kerületi rendőrség semmit nem tett.
15:51: Juhász Ágoston elmondta, hogy a kisfiát, Aladárt elrabolták, majd bejött az V. kerületi rendőrségre, 14 hónapja nem találták. A kisfiút 4 darab fegyveres rabolta el az ágyból. Elmondása szerint Varga Judit minisztersége alatt kezdődött és Tuzson Bence igazságügyi miniszter alatt fejeződött be a nyomozás, de mégsem történt semmi.
Péntek délután 2-től hétfő reggel 8-ig nincs bűncselekmény, nincsenek bűnözők az utcákon, és Pintér szerint ez így jól működik
– mondta arra utalva, hogy most is alig lézeng valaki a rendőrségen.
Fényképeket mutatott arról, amikor még Aladárral egy család voltak, mögötte pedig egy hatalmas magyar zászló látható azzal a felirattal, hogy „szabadságot Aladárnak, szabadságot a gyerekeknek”.
15:48: A második felszólaló arról beszélt, hogy két gyermek maradt árván, pedig az anya ötször kért segítséget a rendőrségtől, hogy a férje halálosan megfenyegette.
A felelősöknek a Belügyminisztériumot és a rendőrkapitányságot nevezte meg, Pintér Sándor belügyminisztert, Polt Péter legfőbb ügyészt és Orbán Viktor miniszterelnököt. A tömeg hangos pfujolással értett egyet.
Ez egy normális országban, egy jogállamban nem fordulhat elő soha. Ahol nincs családvédelem, ott nincs jogállam sem
– mondta.
15:45: Az anya úgy zárta gondolatait, hogy tenni kell azért, hogy a bántalmazók ne úszhassák meg a tetteiket. Elmondása szerint a gyilkos újra megjelent a lakása előtt egy évvel később, de nem derült ki, mit akart. A rendőrséget ez sem érdekelte.
Eközben a rendőrség falát teleplakátolták az M. feljelentését visszautasító jelentésekkel, míg egy „Pintér kutyái, ez a családvédelem?” feliratú transzparens is a magasba emelkedett.
15:42: Takács Krisztina kezdte a felszólalást, akinek másfél éve halt meg a lánya bántalmazó kapcsolatban, viszont a mai napig nem tudja, mi történt. A bántalmazó kapcsolat semmilyen részlete nincs az iratokban, nem rekonstruálták az esetet, nem nyomoztak a lánya ügyében, hiába jött be a rendőrségre panaszt tenni. Azóta sem történt semmi.
Nem foglaltak le semmit, semminek nem jártak utána, az iratokat pedig nem adják ki a gyászoló anyának, hiába fordult már háromszor a rendőrséghez. Egy ügyvéd segítsége kellett, hogy ki tudja kérni az iratokat.
Ezután felolvasott egy részt a lánya feljegyzéséből, amit kivettek az anyagból: a barátjáról beszélt ebben, aki bántotta, és szadista, mazochista hajlamai voltak. A rendőrséget ez nem érdekelte. Elmondása szerint egy napig feküdt kómában a lány a halála előtt, mert úgy megverte őt a párja. A rendőrség nem járt utána az ügynek, futni hagyták az elkövetőt.
15:36: „Véres a kezetek, szégyen égesse arcotok” – újabb heves véleménynyilvánítás egy nagy, jelképekkel kirakott táblán. Eközben a tömeg megérkezett a Szalay utcai rendőrség épülete elé. A szervezők elmondták, hogy az első helyszín még egy privát, kis létszámú rendezvény volt, ez viszont már a Patent Egyesület rendezvénye.
15:31: Már konkrét tömeg gyűlt össze a Stollár Béla utcán, ahonnan a Szalay utcába, a rendőrség elé vonulnak. Többen „a fenyegetés bűncselekmény” feliratú transzparenseket tartanak a magasba.
15:22: Egy újabb barát, Aya japánul köszönt el M.-től, és arról beszélt elcsukló hangon, hogy sokan összefogtak azért, hogy a rendőrség átfogó nyomozást végezzen, és ilyen tragédia többé ne forduljon elő.
Elmondta, hogy barátja mosolya mögött egy cudar valóságban élt, a volt férje miatt családon belüli erőszaknak volt kitéve. Emellett a hágai egyezmény is megnehezítette életét, hiszen nem térhetett haza gyerekeivel, miközben közvetlen életveszélyben élte napjait egy idegen országban.
A probléma gyökere, hogy a szervek nem funkcionáltak rendesen. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg, továbbra is hallatnunk kell hangunkat
– mondta Aya, majd könnyek közt folytatva megköszönte azok segítségét, akik erejükön felül küzdöttek M. ügyéért.
„Drága barátnőm, nyugodj békében! Örökre őrzöm mosolyod és kedvességed!” – zárta szavait.
15:18: A nő egy másik barátja elmondta, hogy M. segítőkész és szerény volt. Elmondott egy kedves történetet, amelyben egy ajándékot kapott az elhunyttól. 2018-ban találkoztak először, akkor mesélt először a férjéről, aki nem tartozott igazán sehova. „De M. viszont tartozott hozzánk, az anyákhoz. Mindent a gyerekekért tett” – mondta a barát.
Amit most megosztunk, az igazából a félelem – hiszen ez nem csak a japán közösség vagy a budapesti külföldiek tragédiája, hanem egy ország tragédiája
– zárta beszédét.
15:13: Kezdésként arról beszéltek, hogy nehéz szívvel emlékezni gyűltek össze egy emberről, aki sokat tett másokért. Három évvel ezelőtt M. az ukrán menekülteknek segített Magyarországon, egy sugárzó személyiség volt, aki mindig talált lehetőséget, hogy segíthessen.
„Nagyon hiányzik, és soha nem fogom elfelejteni az együtt töltött időt. Megtisztelve érzem magam, hogy a barátomnak tarthattam” – mondta egy barátja könnyekkel küzdve.
15:05: A szervezők elmondták, hogy a Stollár Béla utcában, majd a Szalay utcai rendőrség előtt, végül pedig a Kossuth téren lesznek beszédek. Mindenhol körülbelül félórás lesz a program, a Kossuth téren zárul majd az esemény.
15:03: Többen lila szalagot tűztek a mellkasukra, van, aki egy lila zászlót is hozott magával. Másoknál magyar zászló van. Egy újabb transzparens az élet törékenységére hívja fel a figyelmet, és reményét fejezi ki a tartója, hogy ez az ügy talán kellő nyilvánosságot ad annak, hogy az erőszak nem megoldás.
15.00: Gyülekeznek a demonstrálók a helyszínen, van, aki egy „Vétkesek közt cinkos, aki néma” feliratú molinóval érkezett, míg mások virágokat, gyertyát és mécsest hoztak. A japán nő félárván maradt gyermekének pénzt gyűjtenek.
A Patent Egyesület az eset miatt tüntetést szervezett szombat délután 3 órára a Stollár Béla utcába, ahol a tragédia történt. A rendőrök lezárták az utca Nyugati pályaudvar felőli oldalát, és mindkét végén 4-4 egyenruhás biztosítja a helyszínt, hogy senki ne hajthasson be autóval.
Mint ismert, január 29-én tűz ütött ki egy belvárosi társasház harmadik emeleti lakásában, ahol az oltás közben a tűzoltók rátaláltak egy középkorú külföldi nő holttestére. A tűzesetet eredetileg balesetként kezelte a rendőrség (ágyban dohányzást jelöltek meg a tragédia okaként, miközben az áldozat nem dohányzott).
Miután a Facebookon többen is felhívták a figyelmet erre a tényre és arra, hogy az elhunyt nőt a volt férje többször is megfenyegette, a rendőrség kioktatta a hozzászólókat. Egy héttel később az Országos Rendőr-főkapitányság bocsánatot kért, és a kommunikációs gyakorlat felülvizsgálását rendelték el. Kiderült, hogy olyan bizonyítékokat találtak, amelyek alapján megalapozott emberölés gyanúja merült fel (egy kamerafelvételen látszott a volt férj, ahogy álruhában, símaszkban bemegy az épületbe, majd egy óra múlva távozik).
A Patent Egyesület arról számolt be, hogy a nőt évek óta bántalmazták, hozzájuk még 2023-ban fordult segítségért, hogy segítsenek visszatérni országába a gyerekeivel együtt, de az apa ezt nem engedte nekik. Az Index által megszerzett levélrészlet szerint a férfi halálosan megfenyegette a nőt.
Kedd este a japán édesanya otthona előtt csendben tisztelegtek a nő barátai, ismerősei és civilek, akik a családon belüli erőszak ellen küzdenek. Mintegy száz fő gyűlt össze az V. kerületi Stollár Béla utcában, ahol a tragédia történt. Két nappal később három V. kerületi rendőr ellen indult fegyelmi eljárás, amiért nem megfelelően kezelték a japán nő bejelentéseit.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)