A pénteki, Rákosrendezőről szóló szakmai konferencia után adott interjút az Indexnek Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, aki elárulta, hogy ő nem aggódik annyira a szemét elszállítása és a talaj kármentesítése miatt. Arról is beszélt, hogy a főváros megfelelő forrással is rendelkezik tervei végigviteléhez, azonban van egy pont, amely miatt nem tudja Budapest állami együttműködés nélkül megvalósítani a „mestertervét”.
Péntek délelőtt tartott szakmai konferenciát Rákosrendező jövőjéről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, miután a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát a mini-Dubajként elhíresült területre.
A konferencia keretein belül nemcsak a két politikus, hanem Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke, valamint Andreas Trisko, Bécs szenior várostervező építésze is felszólalt, így a nap végére mindenki számára világos lehetett a főváros „mesterterve”.
Sok urbanisztikai és politikai témát is érintettek a program résztvevői, azonban kevés szó esett az anyagiakról, ezért az esemény után Vitézy Dávidtól érdeklődtünk arról, hogy miből szeretné finanszírozni a főváros a grandiózus terveit. Ezzel kapcsolatban ugyanis korábban Karácsony Gergely hangoztatta, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján visszajár a városnak 28,3 milliárd forint és annak a kamata az Államkincstártól, erről azonban nem esett szó a konferencián.
A MOHU-tól van rá pénzünk. Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító műanyagberuházásából, ami 33 milliárd forint, ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza
– magyarázta a frakcióvezető.
A 33 milliárd forint ugyan elég az első két részlet kifizetésére (amelynek összege 30,5 milliárd forint), de a harmadik részletet, a 20,9 milliárd forintot még elő kell teremtenie a városnak 2039-ig.
Addig még van idő, meglátjuk, hogy akkor ki és hogy, és milyen fővárosi koncepcióval szembesül majd ezzel
– fogalmazott Vitézy Dávid.
Hiába tudja kifizetni a főváros a szerződésben foglalt első két részletet, Rákosrendező rendberakására is súlyos összegeket kell költeni, a beruházások pedig még a takarításnál is jóval többe fognak kerülni.
Mi azt gondoljuk a főpolgármester úrral, hogy magát az ingatlanfejlesztést magántőke bevonásával kell elvégezni, de úgy, hogy amennyire lehet, a telek maradjon fővárosi tulajdonban, vagyis a beruházók csak a felépítmény tulajdonjogával rendelkeznének
– részletezte Vitézy Dávid.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint emellett az is fontos, hogy azt, hogy mi épüljön és hogyan, milyen magas házak, milyen funkcióval, és abból mennyi legyen támogatott bérlakás, azt a város mondja meg és ne a befektető.
Az arab befektető saját érdekei mentén tervezte volna a városrészt, mi a közérdek mentén fejlesztünk. Ez a legnagyobb különbség a két koncepció között
– fogalmazott.
Vitézy Dávid szerint a szemét elszállításával kapcsolatban még egyeztetniük kell a kormánnyal, ugyanis az állami körben felmerült szemétszállítás állami feladat marad, hiszen a szennyező felelőssége fennáll, mert nyilvánvaló, hogy a vasúti talpfákat nem a lakosság hordta oda ki, ahogy a Budapest Sportcsarnok darabjait sem.
Egyelőre még a birtokbavétel sem történt meg, a tulajdonjog nincs bejegyezve, tehát a főváros még azt se tudja, hogy milyen szemét van ott. Tehát ha valaki kihúz oda most egy zsák szemetet, akkor azt még állami területre viszi. Persze nem bátorítok erre senkit
– jegyezte meg Vitézy Dávid, aki hozzátette, hogy a BKM mint telektulajdonos amúgy is érintett a szemét elszállításban, a MOHU-val közös cégük is van, úgyhogy nem tartja megoldhatatlan akadálynak a szemetet.
A föld kármentesítése azonban már egy fokkal komolyabb feladat, az arab befektető előzetesen 25 milliárd forintot számolt erre költségnek, azonban Vitézy Dávid ezzel kapcsolatban is pozitív.
A szennyezés kapcsán pedig én optimistább vagyok, mint a többség, valószínűleg azért, mert több az információm. Ez nem egy vegyi kombinát területe volt. Itt a szennyezés a földben abból keletkezett, hogy a vonatokból csöpögött ki a gázolaj, meg nyilván volt valamennyi bombázás is, tehát a lőszermentesítés is egy nagyobb tétel lesz, de ahhoz képest, amilyen szennyezettség az óbudai gázgyárnál van, ez annak töredéke
– magyarázta a frakcióvezető.
Vitézy Dávid kifejtette, hogy a talajcserét logikus módon a beruházásokkal együtt csinálják meg, hiszen ha például leásnak három méter mélyre a talajcsere miatt, akkor ott már úgyis el lehet kezdeni egy garázs vagy föld alatti tároló megépítését. Példaként a frakcióvezető a Mol-tornyot hozta fel, amely szintén szennyezett területre épült, és az építkezéssel párhuzamosan zajlott a talajcsere.
Vitézy Dávid szerint három nagy feltétele van annak, hogy Rákosrendezőből építési telkek legyenek. Az első kettőről, a szemét eltávolításáról és a kármentesítésről sok szó esik, pedig nem azok a legelső és legnagyobb lépések.
A legnagyobb feladat a vasút átépítése. Azokat a rákosrendezői vágányokat, ahol tehervonatok álltak 50 éve, de ma már fa nő a helyükön, el kell bontani. Erre a MÁV nélkül nincs lehetőség a jogszabályok alapján, nem az van, hogy kimegyünk, és lefűrészeljük a síneket a többiről
– fogalmazott Vitézy Dávid.
A frakcióvezető szerint a vasúti átalakításokkal kell megkezdeni a munkálatokat, így szoros együttműködésre lesz szükség az állam és a főváros között ahhoz, hogy megvalósulhasson a parkváros.
Mini-Dubaj, maxi-Dubaj, Rákos-Dubaj, Grand Budapest – a projekt, ami az elmúlt napokban dominálta a hazai közbeszédet. Korábban tíz kérdéssel és tíz válasszal összegeztük azt, amit Rákosrendezőről tudni lehet.
Az ügy eddigi legfontosabb fordulata csütörtökön következett be: a kormány tudomásul vette a főváros elővásárlási jogát a rákosrendezői területre, így most részben Budapestnél pattog a labda.
(Borítókép: Vitézy Dávid. Fotó: Szollár Zsófi / Index)