Bár a Nemzeti Választási Bizottság korábban már hitelesítette a Jobbik kezdeményezését, hogy népszavazást indítsanak december 24., vagyis szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról, utóbb egy magánszemély megtámadta a Kúrián a döntést, így az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága elé került a javaslat. 

A Jobbik most közölte a döntés eredményét miszerint a Kúria megtagadta a népszavazás kiírását– írja a Portfolio.

Az ellenzéki párt azonban kitart a népszavazás mellett, és közölték, hogy ebben az évben is kezdeményezni fogják a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását. A Kúria február 6-án közzétett határozata szerint:

„A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt »Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?« kérdés hitelesítését megtagadja.”

Döntésüket azzal indokolták, hogy az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt – idézi a Kúria határozata.

Az I. rendű kérelmező az érintettsége körében előadta, hogy természetes személy, akit köztisztviselőként, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztat. […] Önkormányzata, a jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) vonatkozik. A Ksztv. 93. § (1) bekezdése alapján „Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26., míg a (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 232/A. §-ban foglaltak szerint egy további munkaszüneti napot állapíthat meg. E felhatalmazás alapján a közszolgálati jogviszonyára kiterjedően […] Önkormányzata Képviselő-testületének […] önkormányzati rendelete július 1. napját is munkaszünetté nyilvánította. A munkaszüneti napok esetleges változása, emiatt a Határozattal hitelesített kérdésről való népszavazás kimenetele, az, hogy 2025-től eggyel több munkaszüneti nappal számolhat-e, kihatással van a munkaterhére és családi életére is. Ugyanakkor a kérdésben a munkaszüneti napok zártkörű feltüntetése miatt – amelyben nem került rögzítésre július 1., mint munkaszüneti nap – nem tudja megítélni, hogy a népszavazás kezdeményezése vonatkozik-e az ő jogviszonyára.

A II. rendű kérelmező az érintettsége igazolására kifejtette, hogy jogi személy, több (a kérelem benyújtásakor 3) munkavállalót foglalkoztat, kkv-ként számára különös jelentőségű, hogy munkavállalóit miként, mely napokon tudja foglalkoztatni, s ez bolti kiskereskedelem főtevékenység esetén - különösen a decemberi ünnepi időszakban – meghatározó kérdés. Rámutatott, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26., amelynek esetleges változása érinti a munkaszervezését és kihat a versenyhelyzetére is.

Arra jutott a Kúria, hogy az I. rendű és a II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos. 

„A Kúria a népszavazásra javasolt kérdés lényegi tartalmára figyelemmel mind a természetes személy I. rendű kérelmező, mind pedig a jogi személy II. rendű kérelmező érintettségét megállapította és a felülvizsgálati kérelmeket érdemben vizsgálta. Ennek során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az NVB a Szervező által népszavazásra javasolt kérdést, a tiltott tárgykör fennállása vagy a kérdésegyértelműség - felülvizsgálati kérelmekben állított - valamely hiánya folytán, jogsértő módon hitelesítette-e” – írták. Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének második mondata szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

„A Kúria úgy értékelte, hogy a népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggésben burkolt Alaptörvény-módosítást magában hordozó tartalom vagy a vonatkozó szabályozás koherens egységének jogállamiság sérelmét eredményező megbomlása nem áll fenn. A népszavazásra javasolt kérdés tárgyából nem következik, hogy az közvetlenül az Alaptörvény módosítására irányulna, ezáltal az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint népszavazásból kizárt tárgykör lenne. A Kúria rámutat arra, hogy az Alaptörvény a munkafeltételek körében, továbbá a napi és heti pihenőidőhöz, valamint fizetett szabadsághoz kapcsolódóan határoz meg jogosultságokat, azonban nem érinti a munkaszüneti napok kérdését. Ennélfogva a népszavazásra javasolt kérdés tárgya közvetlenül nem az Alaptörvény módosítására irányul, továbbá egy új munkaszüneti nap megállapítása nem eredményezné, hogy alaptörvényi tárgykör törvényi szinten kerülne szabályozásra. A jogalkotási eljárás menete, annak időigénye nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja körébe. A kérelmezők érvelése nem igazolja, hogy egy esetleges eredményes népszavazás folytán a javaslat megvalósítására az Alaptörvény módosítása nélkül ne kerülhetne sor” – mutattak rá.

A fentiekkel összefüggésben a Kúria úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára.

„A népszavazásra javasolt kérdést megelőző magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, amellyel összefüggésben a kérelmezők cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel. A magyarázatban fennálló hiányosság akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése. A Kúria mindemellett megjegyzi, hogy a foglalkoztatottak egyes kategóriáihoz hozzárendelt munkaszüneti napokat a bírósági felülvizsgálati kérelmek sem rögzítik kellő pontossággal, a munkaszüneti napok felsorolásánál több esetben kimaradt a nagypéntek, ez a hiányosság azonban nem változtat annak megítélésén, hogy jelen ügyben a kérdésegyértelműség nem áll fenn” – emelték ki.

Lengyelországban már munkaszüneti nap

A november végén a szejmben, majd december elején a szenátusban is megszavazott törvénymódosítás minden munkavállaló, ezen belül a boltok dolgozói számára is munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét.

Lengyelországban a bolti alkalmazottak számára eddig délután 14 óráig munkanap volt szenteste napja, míg a közalkalmazottak esetében formálisan munkanap, a hivatali idő azonban a munkahelyi felettesek döntése alapján – a bevett hagyomány szerint – rövidebb lehetett, a kora délutáni órákig tartott.