A MOHU közleménye szerint a főváros nem a hulladékkoncesszió bevételeiből vásárolja meg Rákosrendezőt. Vitézy Dávid azonban egy Facebook-bejegyzésben hosszasan kifejtette, hogy Budapest milyen összegből rendezné a vételár első felét, valamint azt, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük azért, hogy a második és harmadik részletet kifizethessék.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője Facebook-posztban reagált a MOHU közleményére, melyben arról írtak, hogy a frakcióvezető korábban lapunknak tett kijelentésével ellentétben
a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg a főváros Rákosrendezőt
– közölték. Majd hozzátették, hogy a MOHU Budapest valóban fizetett a BKM-nek, összesen 39 milliárd forintot adtak a MOHU Budapest 50 százalékáért és annak működtetéséért. Ebből 17 milliárd forintot a BKM csak a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztésére költhet – ezt az összeget letéti számlán kell tartani, másra nem lehet fordítani.
„Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban arról, hogy a főváros mit tud kifizetni a MOHU-tól származó bevételekből, és miből mire mennyit költhet” – írta vasárnap a Facebookon Vitézy Dávid.
Mint írta, a BKM-nek a szerződés aláírását követően 10 munkanapja van arra, hogy a vételár 25 százalékát, azaz 12,73 milliárd forintot kifizessen. Az összeget pedig a Hulladékhasznosító Mű eladásából származó „szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki a BKM – ennek semmilyen akadálya nincs. Ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja”.
A hírekkel kapcsolatban, miszerint a főváros jelenleg nem rendelkezik a második részlet kifizetéséhez szükséges pénzzel, úgy reagált, hogy a kifizetés még nem esedékes, mert ahhoz öt feltételnek teljesülnie kell, melyek „nem egyik napról a másikra fognak teljesülni”.
A feltételek a következőek:
A felsorolt feltételek teljesülési ideje akár egy évnél is több idő lehet. A harmadik, 20,38 milliárd forintos részlet kifizetése 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a 800 millió eurós (324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását. A kormány többek között a vasúti pálya fejlesztését, annak befedését és metrófejlesztést is vállalt.
Tehát a főváros nemcsak politikai értelemben kérheti számon a közlekedési beruházásokat a kormányon, hanem az adásvételi szerződés alapján is
– tette hozzá Vitézy Dávid.
A bejegyzés zárásaként kiemelte, hogy amennyiben a kormány nem működik együtt, akkor a vételár második felét nem kell kifizetni, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül.