Petíciót indított januárban egy roma jogász az általános amnesztiáért, amely több évvel rövidítené meg bizonyos elítéltek kiszabott börtönbüntetését. Roma szervezetek szerint a kezdeményezés egy politikai csapda, amely amnesztia helyett csak társadalmi megosztottságot hozhat.
Rafael Balázs Leándrosz, egy Szegeden élő jogász januárban petíciót fogalmazott meg Kövér László házelnöknek, mert úgy érzi, eljött az ideje, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. A jogász, aki 2023-ig tagja volt a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzatnak, most aláírásokat gyűjt, hogy – szavai szerint – a közkegyelem funkciója visszanyerje valódi erejét, kifejezve a „kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást”.
A kezdeményező úgy látja, hogy a bíróság gyakran túlzottan súlyos ítéleteket hoz a romákkal és a hátrányos helyzetűekkel szemben. „Ma nem az ártatlanság vélelmét, hanem a bűnösség vélelmét támasztja alá, hogyha valaki hátrányos helyzetű vagy éppen roma származású” – fogalmazott az ATV Híradójának Rafael Balázs Bence.
A petíció azt kéri az Országgyűléstől, hogy bizonyos esetektől eltekintve azon elítéltek esetében, akiknek a hátralévő büntetése meghaladja a két évet, engedjék el a még letöltendő idő felét, abban az esetben pedig, ha két évnél kevesebb van hátra a büntetésből, akkor engedjék azonnal szabadon az elítélteket.
Vannak olyan bírói ítéletek, amelyeket én megmagyarázhatatlannak tartok. Nem értem, ha a büntetési célok eléréséhez elég lenne egy felfüggesztett szabadságvesztés, ezzel szemben 3-4 év letöltendő szabadságvesztésre ítélnek embereket
– tette hozzá a jogász, akinek a kezdeményezése rövid időn belül felbolygatta a cigány közéletet, mintegy 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven – roma és nem roma – civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát.
Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke szerint az elképzelés a kormánytól ered. Úgy látja, hogy a petíció egy politikai csapda. „Hogyha ezt a kezdeményezést sokan aláírják, és megmérik, hogy milyen támogatottsága van a kormánypártnak, és nyer-e szavazatokat, mondjuk, a cigányokkal, magyarán be tudja-e biztosítani a győzelmét jövőre, akkor támogatni fogja” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy érti azokat, akiknek az igazságérzetét bántja, ha Magyarországon embercsempészeket engednek szabadon, míg mások enyhébb bűncselekményekért szigorúbb büntetéseket kapnak. Hozzátette azonban, ha nagy lesz a petíció társadalmi elutasítottsága, az megágyaz majd a romaellenes közhangulatnak.
Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a Magyar Nemzetnek szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet reális esélye annak, hogy az általános amnesztia megvalósuljon Magyarországon, azonban társadalmi megosztást hozhat, „amelynek felelőssége a kezdeményezőt terhelheti, még ha most még nem is tudja felmérni ennek súlyát”. „Szinte még el sem kezdődött az aláírásgyűjtés, s már megannyi vitát, sajátos jogi értelmezésű szembenállást és – sajnálatosan – mostanra már gyűlöletet is szított. Nem lehet kiszámítani, hogy az aláírások számával, annak beterjesztésével milyen ingerküszöböt lehet majd elérni” – tette hozzá.