A szegedi Fogadalmi templom és az egyetemi épületek által körbevett belvárosi terület szinte egész évben kulturális programoknak ad otthont: a népszerű Szegedi Szabadtéri Játékoktól kezdve különböző kézművesvásárokig. A Tisza-parti város mediterrán hangulatú placcának macskakövei alatt azonban egy középkori temető bújik meg. A területen eddig nem volt jelentős feltárás, így a régészek csak találgatni tudnak, hogy mire is bukkanhatnak ott.
Úgy tűnik, a szegedi városvezetés egyszer és mindenkorra tisztázni szeretné a Dóm tér múltját. Ezért is keresték meg a Móra Ferenc Múzeum régészeit, hogy idén két szelvényen – összesen maximum 150 négyzetméteren – próbafeltárást végezzenek. A munkálatokat február elején kezdték, és – a város kérésére – legkésőbb április közepéig be is fejezik azokat.
„Nem tudjuk, hogy mit fogunk a Dóm téren találni, bármi előfordulhat” – nyilatkozta az Indexnek Löffler Zsuzsanna régész. Az ásatásvezető elmondása szerint a középkorban itt egy templom állt, amelynek egy része, a Dömötör-torony ma is látható.
A mai Dóm tér mindig a város központi része volt. Már a kelta és a római időkben is lakott volt Partiscum, itt hajózták be az Erdélyből tutajokon leúsztatott sót, aranyat és egyéb portékákat. A közelben lehetett a rettegett hun vezér, Attila fővárosa, valamint a település a későbbi korokban is fontos közlekedési csomópontként szolgált.
Az 1879-es nagy szegedi árvíz elpusztította a várost, így annak lakói – európai összefogással – az újjáépítésre koncentráltak.
Szeged nagy részét – a Dóm teret is – feltöltötték, és nem kezelték prioritásként a régészeti feltárásokat, valamint a település múltját.
„A középkorban ez a terület a vár melletti Palánk városrészhez tartozott” – mesélte Löffler Zsuzsanna, akinek régészcsapatával együtt nemrég sikerült az Oroszlán utcában egy egész háztömbnyi részt felásni és megtalálni az egykori Palánkot. A cölöpökből és döngölt földből álló tömésfalról a vizsgálatok megállapították, hogy a 15. század végén készült.
„Úgy tudjuk, hogy a 11. században állt a területen egy kis kápolna, amelyet később, a 12. században a Dömötör-templom követett. Ennek az épületnek áll ma is egy tornya, közvetlenül a Fogadalmi templom főbejáratánál” – mondta el a régész, aki egy térképet vett elő, hogy megmutassa, a középkorban hol voltak az utcák, és hol helyezkedett el a központi temető.
A mai Oskola utcát a középkorban Nagy utcának nevezték, míg a tér túlsó felén átlósan futott a Szent Demeter utca.
A gyors szondázás célja, hogy lokalizáljuk a templom melletti temető helyét
– magyarázta Löffler Zsuzsanna, aki emlékeztetett arra, hogy a középkori városról nincs hiteles ábrázolás, csupán a 17. század végén, a törökök kiűzése után keletkeztek az első ilyen dokumentumok.
Fogalmunk sincs, milyen rétegrendre számítsunk a Dóm téren. Kérdés, hogy az árvíz után mennyire töltötték fel a területet, hol található az altalaj, és milyen vastag a régészeti rétegsor
– közölte az ásatásvezető a tisztázandó kérdéseket. A terület három hónapos szondázása arra is jó, hogy tisztább képet kapjanak, és később – visszatérve a Dóm térre – alapos feltárást is végezhessenek.