A nyers tejben olyan kórokozók lehetnek jelen, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT-tej biztonságos és megbízható forrás, abban ezeket a kórokozókat már elölték – jelezte Kemenesi Gábor virológus. A Pécsi Tudományegyetemen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium állatról emberre terjedő járványok előrejelzése érdekében indított kutatást az ultrahőkezelt tejek vizsgálatával.
A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriuma úttörő szerepet vállal az állatról emberre terjedő járványok előrejelzésében: az ultrahőkezelt tejek vizsgálatával próbálják azonosítani a potenciális veszélyforrásokat.
A PTE szakemberei elsőként kezdtek bele Európában a Tejmonitor-projektbe, amely az ultrahőkezelt (UHT-) tejek elemzésén alapul. A módszer lényege, hogy bár az UHT-tej már nem tartalmaz fertőző kórokozókat, megőrzi a vírusok genetikai nyomait. Ez a felfedezés különösen aktuális, hiszen az Egyesült Államokban nemrég így azonosították a szarvasmarhák között terjedő madárinfluenza-járványt.
Kemenesi Gábor virológus, a laboratórium igazgatója szerint a kutatás forradalmi jelentőségű lehet: „A tejfogyasztás biztonságos, de fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a különböző feldolgozási módok jelentőségével: a nyers tejben ugyanis olyan kórokozók lehetnek jelen, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT-tej biztonságos és megbízható forrás, abban ezeket a kórokozókat már elölték.”
A projekt nem csak kutatási célokat szolgál: a Nébihhel közösen átfogó tájékoztató kampányt is indítanak. Ennek célja, hogy a fogyasztók megismerjék az ultrahőkezelt tejek előnyeit, és a nyers tej fogyasztásának kockázatait.
A kanadai mintára alapozott kutatás a globális járványügyi előrejelzés fejlődéséhez is hozzájárulhat, hiszen a szennyvízvizsgálatokhoz hasonlóan hatékony módszert jelenthet a vírusok terjedésének nyomon követésében.