Kedd délután egy zárt sajtóbeszélgetésen adott állapotjelentést Charaf Hassan rektor és Bihari Péter oktatási rektorhelyettes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) modellváltásáról. Kiderült, hogy a BME Fenntartó Zrt. – a cég, amely innentől a fenntartó lesz az állam helyett, de még a minisztérium hozza létre – március 1-jétől veszi át az állam szerepét, majd onnantól szabad a vásár – és már komoly jelentkező is akad.
2024. július 1-jén vette át a BME rektori pozícióját Charaf Hassan, majd pár hónappal később kiderült, hogy valóban modellváltás előtt áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Viszont az állami fenntartás után nem alapítványi, hanem céges finanszírozási formát nyújtott be az intézmény a kormánynak, amit a november 13-i ülésen napirendre is tűztek.
Később egy egyetemi fórumon Charaf Hassan ismertette, hogy a rektori vezetés és a jelenlegi fenntartó tárgyalása eredményeként új működési keretrendszert alakítanának ki, amiben az állam mellett „az egyetem fejlődéséhez többlettámogatást biztosítani tudó, tőkeerős, az egyetem gazdasági, piaci kapcsolatait erősítő hazai vállalat vagy vállalatok is fenntartói szerepet és felelősséget vállalhatnak”.
A rektor kitért arra is, hogy folyamatosan be fog számolni a részletekről, hiszen szerinte az „átfogó és széles körű párbeszédre épülő döntéshozatal elengedhetetlen ahhoz, hogy a BME továbbra is a magyar és nemzetközi műszaki felsőoktatás meghatározó szereplője maradjon”. Ugyanis az újfajta modellváltással, az alapítványi egyetemekkel ellentétben, a BME nem szorulna ki az Erasmus- és a Horizont-programokból.
Charaf Hassan egy sajtóbeszélgetésen a BME-n arról beszélt kedden, hogy ez az egyetem túlélt háborúkat és kormányokat az elmúlt 243 éve alatt, így széles spektrumon fedik le a honi foglalkoztatottság műszaki ágazatait. Az egyetem a 320 ezer négyzetméteres területével a Rákóczitól a Szabadság hídig terjed, az országosan védett épületek fenntartása és felújítása pedig nem olcsó és egyáltalán nem egyszerű.
A másik adottság, hogy Magyarországon az államháztartás nem kedvez egy technológiai egyetem fejlődésének. Az ipartól, pályázatoktól és az EU-tól sok bevétele van a BME-nek, ezért nem látszott meg rajta az, hogy az inflációval nem korrigált állami költségvetés egyre kevesebb lett.
Az államnak volt egyfajta megközelítése, de további teljesítményvállalás nélkül ők nem akartak több pénzt adni, ezért az új keretrendszerben oktatási, kutatási és innovációs területen is indikátorokkal mérhető vállalásokat tesz az egyetem
– mondta Charaf Hassan. Ráadásul az államháztartáson belül mindenki naptári évben gondolkodik, el kell költeni az összes pénzt december 31-ig, de ez nem kedvez az egyetemi berendezkedésnek.
Elmondta, hogy már a rektori pályázatában megírta, mire készül és mik a problémák, és ezeket hogyan szeretné kijavítani. Nem várható, hogy az állam hirtelen milliárdokat ad majd az épületek felújítására, ezért döntöttek a modellváltás mellett.
A BME-n a január 1-jei béremeléseknél az alsó táblán a bértábla szerinti 60 százalékot emeltek – „de még messze vagyunk a piactól” –, a felső kategóriáknál pedig durván 30 százalék körül.
Ha emiatt fog tönkremenni az egyetem, akkor menjen tönkre
– mondta. Viszont ez nem a keresete a „kollégáknak” – mondta –, hanem csak az alapbér. „Reményeim szerint március 1-től kilépünk az alkalmazotti bértáblából” – mondta, és egy BME-bértáblába lépnek át, ahol a tanársegédektől a kutatóprofesszorokig már mindenki jobban keres, mint a közalkalmazotti státuszban.
BME Fenntartó Zrt. néven hoznak létre fenntartói céget – ezt a minisztérium intézi –, tehát továbbra is az államtól függnek majd, viszont nem lesznek közalkalmazottak. Erről minden BME-dolgozó kapott tájékoztatót, általánosat és személyre szabottat is, hogy tudják, mire számíthatnak márciustól. Szabadságukat 2025-ben még úgy vehetik ki az alkalmazottak, ahogy nekik jobban jön ki: ha a munkatörvénykönyv szerint, akkor úgy, ha a közalkalmazotti foglalkozás szerint, akkor úgy. Pluszban 5 napot biztosítanak minden dolgozónak.
Úgy gondolom, az új csomag az sokkal kedvezőbb
– emelte ki Charaf Hassan. Kiemelte, hogy két ünnep történik egyszerre: egyrészt kikerülnek az államháztartás alól, másrészt átkerülnek a közalkalmazotti modellből a munka törvénykönyve szerinti modellbe.
A BME Fenntartó Zrt.-t az állam értékesíteni fogja – a MOL erős érdeklődő –, és a befutó összegekből fejlesztik majd az egyetemi épületeket – van egy kampuszfejlesztési terv, északtól dél felé haladva. Charaf Hassan szerint transzparensen működik és fog működni minden, „mindenért én vagyok a felelős, itt vagyok, lőjetek” – fogalmazott.
„Hiába szeretné ezt valaki átpolitizálni, ezt mi találtuk ki, és mi viseljük a következményeket, ezt BME-modellnek hívjuk” – mondta, hozzátéve, hogy külföldön is vannak ilyen modellben működő egyetemek, tehát egyáltalán nem egyedi a megközelítésük.
Bihari Péter oktatási rektorhelyettes arról beszélt, hogy a BME-n alapszakot végzett diákok 60–70 százaléka továbbtanul a BME-n, így náluk az a lényeg, hogy egy hallgató ne csak 3-3,5 évre tervezzen, hanem hosszabb távra is. „Egyre több szakunk van a milliomosok klubjában” – mondta arra célozva, hogy egyre több szakmájuknál éri el a fizetés az 1 millió forintot, ráadásul nagyon sok helyen a BME-s diploma többletet jelent a jövedelmek tekintetében.
Viszont a minőségi képzéshez fejlesztésekre van szükség, ha továbbra is fenn szeretnék tartani a versenyelőnyüket.
Az alapvető cél, hogy a hallgatók csak azt vegyék észre, hogy az egyetem működése jobb lesz a modellváltással, de képzésiportfólió-bővítésen is gondolkodnak (például mesterséges intelligencia), viszont ehhez mindenképpen források kellenek, ezt szolgálja a váltás. Csaknem egy évtizede ezt kommunikálják már a felvételinél is.
Charaf Hassan később arról beszélt, hogy a váltás bizonytalansága „szerencsére” a nulla felé tendál, tudomása szerint a miniszter már aláírta a papírokat, tehát március 1-től létezni fog a BME Fenntartó Zrt., az állam pedig odahelyezi majd a fenntartói jogokat.
Utána viszont még lehetnek problémák az adás-vétellel, de a „mostani csillagok állása szerint nem látszik semmi probléma”.
Egy értékbecslő cég felbecsüli majd a cég értékét, és ha a vevő erre rábólint, akkor nem lesz probléma – legyen szó akár a Molról, akár másról.
A minisztérium felé szerződésben vállalt indikátorokról, a KPI-kről azt mondta, hogy az indikátorai nem olyanok, hogy „mindenkit átrugdosnak”. „A BME tudományos potenciálja látható az országban”, ők ezt szeretnék beárazni, egy BME-minőségű képzéssel, miközben a BME marad „az ország műszaki egyeteme”.
Azt szeretnénk, ha a BME lenne a budapesti MIT
– mondta minden szerénység nélkül. 6 év alatt a háromszorosára szeretné emelni az ipar bevételeit, ezt vállalta, amikor rektor lett.
Kiemelte, hogy a BME-nek van egy nívója, 320 pont alatt nem vesznek fel senkit, minimum egy emeltet kérnek érettségiből, és az intézményi pontokat is csak minőségi alapon osztják. Azért senkit nem fognak átengedni, hogy „megfeleljenek a KPI-nek”. „Ilyet nem fogok engedni az egyetemen” – szögezte le.
„Én örülnék, ha az állam egyáltalán nem maradna a cégben” – mondta a rektor a Fenntartó Zrt.-ről. Véleménye szerint ha a pályázó cég megveszi az összes részvényt, akkor egyedüli tulajdonos lesz, viszont ha más cégek is érdeklődnek, akkor lehetnek megosztottságok. Vetési Iván, a BME konzisztóriumi tagja fogja vállalni a BME Fenntartó Zrt. vezetését az elején, amíg 100 százalékban az állam a tulajdonos.
Ha megveszi a Mol, nem tudom, hogy marad-e az Iván, vagy sem, viszont akkor lesz egy igazgatóság, amelyben szeretnénk benne lenni
– fejtette ki. Egy háromtagú felügyelőbizottság lesz a cégnél, amibe a BME is delegált egy jelöltet (Dunai László professzort). A másik két tagról az egyiket tudja a rektor, a másikat még nem, de „minden mozzanatában BME-kötődésű emberek lesznek”. Ez a bizottság akkor is marad, ha valaki megveszi a céget.
Viszont hiába veszi meg bárki, a BME működése nem fog változni, továbbra is a minőségi oktatás lesz az első, és nem fognak senkit csak azért „átnyomni”, mert a fenntartó ezt követelné. Ugyanígy nem fognak lejjebb adni a felvételi kritériumokból sem, tehát nem fognak könnyebben bejutni az egyetemre a hallgatók, a „nívót” minden elé helyezik az oktatók és a rektor is.
Sok kkv is jelentkezett, hogy ő is beszállna a BME Fenntartó Zrt. részvényvásárlásába, amit a rektor továbbított a Molnak, ráadásul az egyetem is szeretne magának részvényeket vásárolni, így látszik, hogy nagy az érdeklődés a fenntartó szerepének egy kis szeletéért is. Hassan kifejtette, hogy „dupláztuk a doktorandusz-ösztöndíjakat”. Ezt is bátor lépésnek nevezte a vezető.