Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország átértékeli jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban (ICC). Nyilatkozata senkit sem érhetett váratlanul, hiszen kilenc hónapja Orbán Viktor kormányfő már megkérte három miniszterét, hogy vizsgálják meg, mivel járna, ha kilépnénk a büntetőbíróságból. Utánanéztünk, miért került a bíróság viták kereszttüzébe, de annak is, miért nem vált nálunk a belső jog részévé a bíróságot létrehozó Római Statútum, és miért nem hirdették ki máig magyar nyelven ezt a nemzetközi egyezményt.
„Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságban” – írta a múlt hétvégén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, miután telefonos megbeszélést folytatott az izraeli külügyminiszterrel.
Izraeli külügyminiszter-kollégámmal, Gideon Szaárral áttekintettük a közel-keleti konfliktus rendezésének lehetőségeit és terveit. Biztosítottam kollégámat Magyarország támogatásáról minden olyan javaslat esetében, amely alkalmas arra, hogy hosszú távon békét és nyugalmat teremtsen a Közel-Keleten
– közölte a miniszter, aki hozzátette: „Egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben.”
Mint arról az Index is beszámolt, az amerikai elnök Benjamin Netanjahuval való egyeztetése után döntött úgy, hogy új rendeletében szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amely Donald Trump szerint jogtalan döntést hozott az Egyesült Államok és szövetségese, Izrael ellen is.
A rendelet szövege szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság „Amerika és közeli szövetségesünk, Izrael ellen illegitim és alaptalan akciókba bocsátkozott”, valamint „visszaélt hatalmával, amikor alaptalanul elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen”.
Az utóbbi időben egyébként Biden elnök is bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Netenjahu elleni elfogatóparancsát, „felháborítónak” nevezve a lépést, hozzátéve, Izrael és a Hamász között nincs egyenlőségjel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze kilenc hónapja, 2024. május 20-án kérte elfogatóparancs kiadását Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. A büntetőbíróság lépésére az Orbán-kormány is azonnal reagált, amikor a Miniszterelnökségi Sajtóiroda így nyilatkozott:
Az emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben nem jogi, hanem egyértelműen politikai döntést hozott, ezzel aláásva a szervezet tekintélyét. Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat.
Arról viszont nem adtak tájékoztatást, pontosan milyen ügyekre gondolnak.
Két nappal később Orbán Viktor kormányfő feladatba adta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy vizsgálják meg, milyen következményekkel járna, ha Magyarország kilépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ezt az értesülést most erősítette meg külgazdasági és külügyminiszter.
A történethez tartozik, hogy Orbán Viktor tavaly novemberben egy interjújában megüzente: szívesen látja Magyarországon Benjamin Netanjahut, és a tervei között szerepel, hogy meghívja őt. Az izraeli miniszterelnök megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy szívélyesen támogatja őt és Izraelt.
Nem a Netanjahu elleni főügyészi elfogatóparancs kiadása volt az első, amely ellenállásba ütközött a magyar kormánynál. Amikor ugyanis az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is, azzal vádolva, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra az újságírói kérdésre, hogy az elfogatóparancs alapján letartóztatnák-e hazánkban Vlagyimir Putyint, azt válaszolta:
Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.
A miniszter azt is megjegyezte, hogy dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény.
Most mi a helyzet? Tényleg nincs kihirdetve Magyarországon a Nemzetközi Büntetőbíróság megalapításáról szóló statútum?
Nos, 1998-ban az ENSZ keretein belül hozták létre az úgynevezett Római Statútumot, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, és így kezdhette meg működését a Nemzetközi Büntetőbíróság. A statútumot Magyarország 2001-ben országgyűlési határozattal erősítette meg. Azt azért tudni kell, hogy
a bíróság megalapításáról szóló egyezményt számos ország, közöttük Kína, Oroszország, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok sem ratifikálta.
Ugyanakkor 2025. január 1-jétől Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 125. teljes jogú részes állama lett.
A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court – ICC), amelyet meg kell különböztetni az államok közötti jogviták rendezésére a második világháború után létrehozott, ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságtól (Court of Justice), emberiesség vagy háborús bűncselekmények, illetve agresszió esetén jár el. De csak akkor,
A Római Statútum tizenhat különböző emberiesség elleni bűncselekményt sorol fel, közöttük például az emberölést, a népirtást, a rabszolgaságot, a lakosság deportálását vagy erőszakos kitelepítését, a kínvallatást és a prostitúcióra kényszerítést. A statútum 8. cikkelye határozza meg a háborús bűncselekményeket attól függően, hogy a fegyveres konfliktus nemzetközi, azaz országok közötti, vagy nem nemzetközi, azaz lázadó csoportok vagy állami és nem állami fél közötti. Összesen 74-féle ilyen háborús bűncselekményt különböztet meg a statútum.
Bármennyire is hihetetlen, de a Római Statútum szövegét magyar nyelven tényleg nem hirdették ki. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot T/10722. számon eredetileg Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter terjesztette be a parlamenthez, még 2016 májusában. Őt és kormányát (ahogy az előző baloldali kormányokat) sem lehet megvádolni kapkodással, hiszen az egyezményt már bő negyedszázada, 1998. július 17-én fogadták el az államok – köztük hazánk – képviselői.
Az első Orbán-kormány képviselője – a 2296/1998. (XII. 30.) Korm.-határozatban foglalt felhatalmazás alapján – 1999. január 15-én írta alá a Római Statútumot, amit az Országgyűlés annak rendje és módja szerint a 72/2001. (XI. 7.) OGY határozattal megerősített, majd ennek nyomán a megerősítő okirat letétbe helyezése 2001. november 30-án megtörtént.
Igen ám, de 2002 óta nem tudták elérni a hol egymást váltó, hol a korábbi tevékenységüket folytató magyar kormányok, hogy a statútumot törvényi formában beiktassák a magyar jogrendszerbe. A törvényjavaslat egyik vitatott rendelkezése, a 27. cikk (1) bekezdés így szól:
A jelen Statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.
Ehhez képest a T/10722. számon jegyzett indítvány végül mégis az Országgyűlés elé került, és 2016. május 25-én rendben meg is tartották a törvényjavaslat általános vitáját. Minden felszólaló – pártállásra tekintet nélkül – helyeselte a javaslatnak azt a megoldását, hogy a képviselői és egyéb mentességek tekintetében úgy módosítják az odavágó törvények szövegét, hogy az abban „foglalt mentelmi jog nem jelenti akadályát a [...] felelősségre vonásának a Magyarország által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt”. Az átiktatott törvényjavaslat aztán 2021 tavaszán újra felbukkant az Országgyűlés üléstervében T/383. számon, de az indítvány azóta sem jutott el a részletes vitáig.
Az eddigi nyilatkozatok fényében vélhetően már nem is fog.
(Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában. Fotó: Alex Gottschalk / DeFodi Images / Getty Images)