Idén 22. alkalommal szervezték meg világszerte, így az Európai Unió tagállamaiban is a Biztonságos Internet Napot (SID). A hazai program felelőse a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center. Február 11-én Budapesten, a Magyar Telekom székházában szakmai előadássokkal és gyermekeknek szóló interaktív játékkal hívták fel a figyelmet a digitális világban rejlő lehetőségekre és veszélyekre.
Már 22. alkalommal hirdetik meg a Biztonságos Internet Napot, amikr a világ 180 országában február 11-én programokkal hívják fel a figyelmet a tudatos internethasználatra. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez.
Először furcsán néztek ránk, azóta egyre többen felfigyeltek a téma fontosságára
– emlékezett vissza Edvi Péter, a szervezet alapító elnöke, hozzátéve, csaknem 30 éve foglalkoznak a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása” – hangsúlyozta.
„Jelentős veszélyforrás, hogy a kiskorúak idejük nagy részét az online térben töltik, miközben személyiségük éretlen, érzelmileg könnyebben befolyásolhatók” – emelte ki előadásában dr. Nagy Tamás rendőr őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője.
Míg korábban a személyes és pénzügyi adatokkal való visszaélés jelentette a legnagyobb fenyegetettséget, addig egy olyan világban, ahol az AI bárki számára ingyenesen elérhető, már a kép- és videótartalmakat is könnyen manipulálhatnak a rosszindulatú felhasználók
– mutatott rá, hozzátéve, egy egészen rövid, néhány másodperces felvétel is elég ehhez. A következő 5-10 évben az mesterséges intelligencia meghatározó lesz a társadalmi működés szempontjából. Aggasztónak nevezte, hogy a felmérések szerint már most alig tudja megkülönböztetni egy átlagfelhasználó, hogy AI által generált vagy ember készítette tartalomról van-e szó.
A Nemzeti Kibervédelmi Szolgálat kiadott egy alapvetően felnőtteknek szóló kiadványt arról, hogy milyen veszélyek jelennek meg az online térben. Ezek között az egyik legfontosabb a személyes adatok, felvételek megosztásának kerülése. „Ami felkerül az internetre, ott is marad, mint egy digitális lábnyom” – hívja fel a figyelmet a hatóság. A rendőrőrnagy elmondta: a tapasztalat azt mutatja, hogy felnőttkorban nehéz alakítani a digitális szokásokon, ezért fontos a tudatos használat. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat együttműködik a hatósággal, továbbítják nekik a biztonsagosinternet.hu-n keresztül érkezett olyan bejelentéseket, amelyeknél indokolt lehet a vizsgálat, a 2023-as évben 1295 ilyen linkről volt szó. Edvi Péter a jelenlévő szülőknek arról is beszélt, hogy a nagymamát is érdemes bevonni, hiába ért kevésbé a digitális világhoz, nagyobb élettapasztalata miatt előbb észreveheti a veszélyeket.
Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Évente 28 ezer megkeresés érkezik hozzájuk, elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémákról van szó. Egyre több az olyan eset, amelynek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk. Azt tapasztalják, hogy nemcsak a felnőttek digitális tudása alacsony Magyarországon, hanem a gyerekeké is. A kamaszok inkább közösségioldal-használók, és kevésbé tudatosak, kisebb a félelemérzetük, így nem tudják megvédeni magukat a neten.
Sokan számolnak be cyberbullyingról, ami ritkán zajlik csak az online térben, általában az áldozat ismerősei teszik. Nagyobb ártalmat tud okozni azzal, hogy jóval több emberhez ér el, mint az offline zaklatás
– részletezte a szakember.
A segélyvonalon gyakran értesülnek arról, hogy ismeretlenekkel online felületen beszélgetnek. „A veszélyekről szóló információval sok fiatal találkozik, fel tudják mondani, mint egy leckét, azonban nincs meg az a gondolat, hogy ez velük is megtörténhet” – tette hozzá. Sokszor hallanak olyanról, hogy tinédzserek intim képeket osztanak meg egymással, a küldés utáni másodpercekben pedig rendre megbánják. A szakemberek szerint a felnőttek felelőssége felkészíteni őket a tinédzserkor előtt arra, hogy a konfortzónájukon kívül eső dolgokra merjenek nemet mondani.
Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője elmondta, hogy az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt jelenthet, mivel a felvételeket szexuális tartalmak előállításához is felhasználhatják, ez lelkileg traumatizálja a sértetteket. Egy ausztrál nő arcképével éltek vissza az akkor induló Instagramon, felnőttként a mai napig megviseli, ha eszébe jut az eset – hozta fel példaként. Létezik az a jelenség, amikor valós bántalmazásról készült fotókat manipulálnak, három füllel vagy hat lábujjal próbálják megtéveszteni a hatóságot, mivel vannak nem valódi emberektől származó tartalmak is. Mint rámutatott, a 2023-as évhez képest a technológia olyan fejlődésen ment keresztül, hogy már 2024-re alig lehetett megkülönböztetni a mesterséges tartalmakat a valósaktól.
A szülőknek a veszélyek csökkentése érdekében azt tanácsolta, hogy minél kevesebb tartalmat posztoljanak a gyerekről, olyat semmiképp, ami miatt később kínosan érezheti magát. A szakértők ajánlották, hogy felügyeljék a szülők a gyerek digitális viselkedését, szűrjék, hogy kiket követnek, kikkel tartanak kapcsolatot. Korábban írtunk arról, hogy létezik egy úgynevezett TALK-szabály a kockázatok csökkentésére. Vápár Zsófia ugyanakkor megjegyezte, a mesterséges intelligencia nemcsak veszélyeket, lehetőségeket is rejt magában, a hatóságok munkáját tudják segíteni. Az Interpolnak például a felvételeken a keresett személy azonosításában van segítségükre, csökkentve az elemzők leterhelését – említette.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Biztonságos Internet Napon tartotta meg a 6–14 évesek körében meghirdetett AI-dalszerző és -albumszerkesztő pályázata eredményhirdetését. A legjobb munkák beküldői meghívást kaptak a rendezvényre. Érkeztek gyerekek Gyuláról, Kaposvárról, Szegedről, Sátoraljaújhelyről, de még a határon túlról, Szlovákiából is. A fiatalok technológiában jártas mentorok irányításával internetbiztonsági játékon vettek részt. Olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifihálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatták nekik. Etikus hekker közreműködésével bemutattak nekik egy olyan eszközt, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifihálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a tévét ki-be tudták kapcsolgatni.
A konferencián elhangzott, hogy 2030-ra a munkahelyek háromnegyedéhez szükség lesz digitális tudásra, ezért is fontos, hogy a felnövő generáció minél otthonosabban, de a veszélyek ismeretében, tudatosan legyen jelen az online térben.
Visszaélés esetén ide lehet fordulni
A 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal ingyenesen hívható a Kék Vonal lelkisegély-vonala, honlapjukon keresztül chaten is lehet fordulni hozzájuk anonim módon. Az NMHH Internet Hotline oldalán pedig az is tehet online vagy telefonos bejelentést, aki internetes zaklatással találkozik, illetve az NGYSZ biztonságosinternet.hu oldalán is lehet jelenteni a káros tartalmakat.