Hat tagóvoda szűnik meg a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda 21 működő intézménye közül 2025. július 1-jén, melyet az önkormányzat a növekvő gyerek- és pedagógushiánnyal indokol. A gyerekeket és a nevelőket átcsoportosítják, a nyugdíjas óvodapedagógusokat nem alkalmazzák tovább, az üresen maradt (akár felújított) épületekkel pedig nem árulják el, mi a tervük. A szülők hónapok óta tiltakoznak, javaslatcsomagot állítottak össze és többször is egyeztettek az intézményvezetőkkel és az önkormányzattal, de nagyon úgy néz ki, minden igyekezetük hatástalan marad.
Még november végén robbant ki a botrány Csepelen, mely szerint Borbély Lénárd egykori fideszes, jelenleg független polgármester és az önkormányzat a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda 21 tagintézménye közül hatot bezárna a gyerek- és pedagógushiány miatt 2025. július 1-jével. Az önkormányzat indoklása szerint lassan „csaknem ezer gyerekkel kevesebb jár” Csepelen óvodába, mint tíz évvel ezelőtt (a 2014-es 2487 helyett mára csak 1816, amely 2027-re 1700 alá csökkenhet, így az ezer azért barokkos túlzásnak hathat), ezért a „félig üresen működő” intézmények óvodásait átcsoportosítanák a dajkákkal, óvónőkkel, segítő személyzettel és asszisztensekkel együtt, így csak a működés helye változna, a modell és a csoportok nem.
A bezárás az alábbi hat tagintézményt fenyegeti:
Borbély kijelentette, hogy a bezárásból megmaradt pénzt nem csoportosítják át, hanem az óvodapedagógusok bérnövekedésére (amely jelenleg is a legmagasabb az országban, de akár az egymillió forint is lehetségessé válna így) és a többi intézmény korszerűsítésére, fejlesztésére költenék. A javaslatok összeállításakor fontos szempont volt, hogy a nevelőközösségek és gyerekcsoportok teljes egészében egyben maradjanak, a nevelőtestület és az óvodapedagógusok munkájára pedig továbbra is számítanak – hangsúlyozta közleményében az önkormányzat.
„Az egyesítéssel a kialakult óvodai struktúra felépítése lehetővé teszi az intézmények működésének racionalizálását” – írták. Kijelentették, a változások pozitív előjelűek, hiszen az új rendszerben a kiadások évi körülbelül 435 millió forinttal csökkennének.
„Ezt a döntést nem könnyű beterjeszteni és meghozni, viszont úgy vélem, nemcsak akkor kell örülni a polgármesteri és a képviselői tisztségnek, amikor jó dolgok történnek, hanem fontos felelősséget is viselni. Arra kérem a képviselő-testület jelenlegi tagjait, hogy továbbra is viseljék azt a felelősséget, amely nem a holnapnak szól, hanem az öt, tíz év múlva működő Csepelnek. Azok a gyermekek, akik még nem születtek meg és azok a szülők, akik még nem váltak édesanyává és édesapává, még nem tudják, mivel szembesülnének később, ha most nem hoz meg az önkormányzat olyan döntéseket, amelyeket muszáj meghozni” – fogalmazott Borbély Lénárd.
Az indoklás ellenére azonban Gál Balázs, a Fidesz-frakcióvezetője „felháborítónak és teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a tervezett bezárásokat, azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy az elmúlt pár napban számos „gyermekét, óvodáját féltő szülő kereste meg őket a bezárás ellen tiltakozva, akik úgy érzik, hogy Borbély Lénárd polgármester becsapta őket, hazudott a választási kampányban”. A frakcióvezető szerint ráadásul a polgármester a kampányban „mértéktelen közpénzszórásba hajszolta az önkormányzatot”.
Csilli-villi kiadványok, plakáthegyek, ingyen dínomdánom, méregdrága evés-ivás-bulizás hónapokon keresztül minden nap. Most ennek az árát akarják az óvodásokkal megfizettetni
– írta a posztban Gál Balázs, aki azon túl, hogy az elköltött közpénzek százmillióival való elszámolást követelte, arra is felszólította a polgármestert, hogy vonja vissza az előterjesztést.
Kiss Kornél, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) helyi képviselője ellátogatott a bezárással fenyegetett intézményekbe, és véleménye szerint két tagóvodában nem indokolt a bezárás, hiszen az egyik intézmény udvarát (a Füstifecskékét) nemrég 62 millió forintból újították fel, míg a másikban mozgássérült gyermekek integrációja zajlik (Mesevilág), és nem biztos, hogy az új tagóvodában ezek a feltételek biztosítva lennének – legalábbis egyelőre. Az önkormányzat közleményben utóbbit cáfolta, és azt írták, hogy a speciális nevelési igényű gyerekek még hatékonyabb, még kényelmesebb intézményekbe kerülnének át.
A másik sarkalatos pont, hogy mit kezdene az önkormányzat a szabadon maradt épületekkel – Dukán András Ferenc momentumos képviselő, valamint az önkormányzat és a szülők közti egyeztetésen részt vett több szülő is erről érdeklődött –, ugyanis erre a polgármester nem adott egyértelmű választ egyszer sem. A szülők attól tartanak, hogy a Gyermekház Montessori Óvoda és Bölcsőde – amely alapítványi, fizetős alapon működik és telített létszámmal üzemel – hasznosíthatná a szabadon maradt épületeket, hiszen Borbély elmondása szerint a Montessori épülete „kicsit romos”. Ellenben a direkt kérdésre a polgármester azzal válaszolt, hogy
nem terveznek magánóvodákat nyitni a szabadon maradt ingatlanokban.
A szülők több száz aláírást is összegyűjtöttek a bezárás ellen – amelyet átadtak a képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek, valamint egy javaslatcsomaggal is előálltak (erről később), amelyet szintén átnyújtottak az illetékeseknek. Véleményük szerint vannak óvodák, amelyeknél indokolt lehet az átszervezés, viszont a Fenyvesi, a Füstifecskék és a Napsugár esetében ez nincs így.
Az önkormányzat által benyújtott javaslatból – amelyet a képviselő-testület 13 igen és öt nem szavazattal előzetesen támogatott, de végleges döntést csak 2025. február 27-én hoznak – az is kiolvasható, hogy 51 óvodapedagógussal kevesebb maradna a rendszerben a „racionalizálás” után – fejlesztőpedagógusból például egy sem. Ez pedig azért nem probléma Borbély szerint, mert a jelenleg betöltetlen helyek megszűnnének és a nyugdíjas pedagógusokra sem lenne pluszban szükség, tehát „valós leépítés” nem történne.
Ezt a javaslatot november 28-án ismertette a kerület vezetősége, ágazati szakemberekkel és intézményvezetőkkel megtámogatva. Ám a közmeghallgatáson néhány szülő is jelen volt, akik felszólalhattak a bezárások ellen, viszont Borbély és Hirholczné Faragó Tünde, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda vezetője mindannyiszor biztosította a szülőket, hogy minden lehetőséget megvizsgáltak, és egyszerűen az intézmények működésének racionalizálására nem létezik más mód.
A szülők viszont arra is felhívták a figyelmet, hogy míg a javaslattervben csökkenő tendenciákról beszélnek a gyerekek számában, több olyan bezárásra ítélt intézmény is van, ahol folyamatosan egyre több a gyermek, ráadásul még az önkormányzat is többet prognosztizál a jövő években egy-egy tagóvodába. Borbély szerint lehet, hogy „a jelenlegi körzethatárok alapján van, ahol növekedés tapasztalható, de azok a számok, amelyekkel dolgoztak a kollégái, nem kitalált számok csepeli szinten”.
„minden körzethez hozzá kell nyúlni” – jelentette ki a polgármester.
Később a városvezető megerősítette egy szülői kérdésre, hogy ezek még nem végleges döntések, a javaslattal kapcsolatban jöhetnek még alternatívák, amelyeket a képviselő-testület megfontol, és a szülőkkel is egyeztetnek még a kialakult helyzetről. Pár mondattal később Borbély viszont arról beszélt, hogy például a Füstifecskék óvoda esetében már nincs lehetőség alternatív megoldásokra, ott vagy elfogadják a jelenlegi előterjesztést, vagy nem.
A szülők és pedagógusok aggódnak továbbá az óvodák megközelíthetősége, a csoportok nagysága (80 helyett 200 gyermek lenne egy-egy intézményben), az intézmények távolsága (napi 2x5 perc helyett napi 2x30 perc is lehet némely esetben), valamint a nevelés minősége miatt is, hiszen kisebb csoportokban könnyebb figyelni akár a rakoncátlanabb gyerekekre is. Némely pedagógus pedig nem azért nem tanít nagyobb intézményben, mert nincs rá lehetősége, hanem azért, mert a családiasabb környezetben érzi jól magát, ahol minden diákot és szülőt névről ismerhet.
A Füstifecskék Tagóvoda szülői közössége által készített javaslatcsomagot már a novemberi ülésen is felolvasták, és átadták a polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak, viszont érdemi reakció nem érkezett rá – legalábbis azon kívül, hogy elismerték, alapos munka, viszont ők inkább a saját javaslataik és eredményeik alapján dolgoznának tovább, hiszen 2024 nyara óta szinte minden lehetőséget megvizsgáltak, és arra jutottak, hogy a bezárás a legjobb megoldás.
A szülői csomag tartalmazott néhány számítást – az önkormányzat számait felhasználva –, amely alapján arra jutottak, hogy amennyiben bezárják a Füstifecskéket (mint az utolsó kiscsoportos óvodát a környéken), akkor a Csillagtelep körzetben lévő másik két óvoda – a Jupiter és a Tündérkert – egyszerűen túlzsúfolttá válik, és nagy valószínűséggel pár éven belül
újra kell nyitni a Füstifecskéket, hogy a másik két intézmény terheit enyhítsék.
Erre a polgármester és a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda vezetősége úgy reagált, hogy ez csak valószínűségszámítás, spekuláció. (Itt megjegyeznénk, hogy az óvodabezárások egyik okaként az önkormányzat a 2027-re várható létszámot is megjelöli, tehát a spekuláció mindkét javaslatcsomagban jelen van.)
Mindemellett a szülői csomag összeállításakor egy szülő – okleveles építészmérnök – megnézte és kivizsgálta az önkormányzat által kifogásolt, „romló állagú” épületet, és megállapította, hogy egyáltalán nem a talajvíz az oka a falak vizesedésének – ahogy azt az eredeti vizsgálati eredmények írták, amiket indokként figyelembe vettek a bezárásnál is –, hanem egy szivárgó gépészeti vezeték, amelynek a cseréje és megszerelése viszonylag olcsó és gyors.
A polgármester reakciója annyi volt, ha csak ezt nézné, akkor még talán igazuk is lehetne a szülőknek, viszont „értsék meg, hogy a szakma rengeteget dolgozott ezzel”, ezért ő inkább azokra az adatokra támaszkodik, hozzátéve, hogy globálisan az összes óvodát kell nézni, nem csak ezt az egyet.
A második szülői audienciára január 28-án került sor, viszont ez már nem az egész testület részvételével zajlott, hanem csak az Egyesített Óvoda vezetősége és a polgármester volt jelen. A lapunknak nyilatkozó szülő – aki érintett a tagóvodák bezárásában és az átcsoportosításban – kiemelte, hogy ezt a találkozót (vagy meghallgatást) már nem is a „saját óvodájukba”, hanem a célintézménybe szervezték, ezzel is tárgyalástechnikai előnyt szerezve.
Itt újfent előkerültek azok az érvek, melyek szerint nem rossz ez a szülői csomag, de „csalókák lehetnek a számok, és ez csak valószínűségszámítás” – reflektált az intézmény vezetősége. A végeredmény ebben a kérdésben nem változott, a polgármester továbbra is ragaszkodik a saját szakértői véleményeihez, tehát erről az oldalról nem lehetett alternatívát állítani az önkormányzati előterjesztésnek.
Előkerült a megbeszélésen az épület állaga is, ahol a szülők feltették a kérdést, hogy mit tett az önkormányzat az intézmény fenntartójaként azért, hogy ezeket az állapotokat megszüntesse, főleg úgy, hogy azt sem tudták megállapítani, mi okozza például a fal vizesedését. Emellett arra is kitértek, hogy szeretnék megnézni a vizsgálat eredményeit, amely alapján megfogalmazta az önkormányzat a kifogásait, de erre nem kaptak lehetőséget.
Az üresen maradt ingatlanok kérdése is szóba került, ahol a szülők ismét hangot adtak aggályuknak, hogy esetleg fizetős magánintézmények költözhetnek a nemrég felújított, ám üresen maradt közintézményekbe. Erre Borbély Lénárd kérdéssel válaszolt:
Mi bajuk maguknak a magánintézményekkel?
Forrásunk elmondta, csepeliként az lenne az érdekük, hogy amennyiben tényleg megvalósul a bezárás, úgy szeretnék Csepel közérdekét szolgálni, hogy mindenki számára hozzáférhető, ne pedig fizetős magánintézmények legyenek, valamint azt is visszásnak tartják, ha bezárnának egy önkormányzati óvodát, majd ugyanolyan funkcióval egy magánintézményt üzemeltetnének a helyén – holott Borbély egyértelműen elmondta, nem terveznek ilyesmit.
Ellenben annyit hozzátett a polgármester, hogy higgyék el, sokan ki tudják fizetni a magánintézményeket, és ha valaki kibérelné a helyet, akkor miért ne adnák oda neki. A tagintézmény vezetői arról is beszéltek, hogy nem szeretnék, ha az üresen maradt épületekbe „csövesek költöznének”.
Az Indexnek nyilatkozó szülő elmondta, számukra a kiscsoportos óvodák azért fontosak, mert azok a gyerekek, „akiknek esetleg nehezebb a beilleszkedés, kis csoportban sokkal könnyebben megnyílnak, könnyebben alkalmazkodnak”, tehát pedagógiailag indokolt, hogy kevesebben legyenek. Ráadásul így az iskolára is sokkal jobban fel tudnak készülni.
Arra is kitért, hogy a folyamatosan napirenden lévő óvodapedagógiai létszám is „félrement” ebben az esetben, hiszen ebben az intézményben teljes a létszám ilyen szempontból is, mint ahogy gyerekekből is csaknem telt házzal üzemel az óvoda. Érdekességként hozzátette, egy december 2-i rendkívüli szülői értekezleten a tagóvodájuk vezetője arról beszélt, ha úgy adódna, akkor a gyerekek mehetnének egy harmadik intézménybe is, viszont a január 28-i megbeszélésen már azt közölték velük, hogy
nincs alternatíva, a leírtaknak megfelelően helyezik át a gyerekeket a Tündérkertbe.
Forrásunk beszélt arról is, hogy nem akarnak rosszat a többi gyereknek vagy óvodának, nincs bajuk a Tündérkerttel sem, ők szimplán a saját óvodájukért akarnak kiállni. Erre válaszul azt kapták, hogy az önkormányzat „úgysem tud úgy dönteni, hogy az mindenkinek jó legyen”, és próbálták megnyugtatni őket, hogy „semmivel sem lesz rosszabb a helyzetük”. A szülők szerint nem rosszabb, hanem másabb lesz – azt pedig a gyerekeknek újból meg kell szokni.
Ráadásul kitartanak amellett, hogy pár év múlva úgyis újra kell nyitni a Füstifecskéket, tehát tovább kellene látni az elkövetkezendő egy–két évnél, ők pedig próbálnak így gondolkodni. Forrásunk szerint fontos lenne, hogy a jövőben is mehessenek Csepelre az emberek, és ha úgy akarják, akkor járhasson kiscsoportos óvodába a gyermekük, ugyanis ez a Csodakút egyetlen kiscsoportos óvodája a 21-ből.
Előre eldöntöttnek néz ki ez az egész történet
– fogalmazta meg. Kitért rá, nagyon úgy tűnik, hogy hiába hivatkoznak bármilyen szakmai érvre, ezek az egyeztetések csak „pipálások” az önkormányzat részéről, viszont érdemi jelentősége nincsen egyiknek sem.
(Borítókép: Manu Vega / Getty Images)