Az első 13. havi nyugdíjat szinte napra pontosan 21 éve küldte ki a magyar állam. Igaz, akkor még az MSZP malmára hajtotta a vizet a pluszjuttatás, ma pedig már a Fidesz az, amely óriásplakátokon küzd a 13.havi nyugdíj megvédéséért. Hogyan fordult ekkorát a világ az elmúlt két évtizedben? Megmutatjuk, hogyan jutottunk el Horn Gyula 1998-as nyugdíjemelésétől Orbán Viktor Parlamentből való lógásán át a 14. havi nyugdíjon és a világválságon át a „jó hírek” korába.
Az idén fordulat állt be a kormány politikai kommunikációjában: az eddigi negatív kampányok helyett most „jó hírekkel” üzennek a választóknak. Ennek a váltásnak az eredménye, hogy ismét középpontba került a 13. havi nyugdíj.
Február 12-én érkezik több mint 2,5 millió ember bankszámlájára a 13. havi nyugdíj, és az azt követő napokban a postások is megkezdik a kézbesítését
– közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, majd hangsúlyozta, a kormány betartja az ígéretet, és megvédi a 13. havi nyugdíj intézményét.
Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ez a bejelentés csak az utalással érkező nyugdíjakra igaz, ugyanis a Magyar Posta már február 11-én megkezdte a pluszjuttatások kézbesítését.
Ennek apropóján felelevenítjük, hogyan jutott el odáig a közélet, hogy az MSZP „csodafegyverét” 25 évvel annak első feltűnése után már a Fidesz védi meg.
A Horn-kormány 1998 elején 20 százalékos nyugdíjemelésről határozott, azonban ezt már nem oszthatták ki a legidősebb magyaroknak, ugyanis 1998 tavaszán Orbán Viktor és a Fidesz került hatalomra.
Az új kormány pedig nem akarta végigvinni Horn Gyula tervét, helyette differenciált nyugdíjemelést hajtottak végre, vagyis az alacsony nyugdíjakon 25 százalékos, a magasabb ellátásokon átlagosan 16 százalékkal emeltek. Ezzel a lépéssel az első Orbán-kormány nagyjából 52 milliárd forintot spórolt meg Horn Gyula terveihez képest, amelyet a kisvállalkozások támogatására, a gazdaság élénkítésére szerettek volna elkölteni.
Az MSZP azonban lecsapott a lehetőségre. Horn Gyula már az 1999-es munkás juniálison bejelentette, hogy egy MSZP-kormány visszaadná a nyugdíjasoktól elvett 50 milliárdot. Medgyessy Péter 2001-ben méltányossági nyugdíjat, magasabb özvegyi nyugdíjat, ingyenes gyógyszert és 13. havi nyugdíjat emlegetett.
Az ajánlat tetszett a nyugdíjasoknak, az MSZP behúzta a következő választást.
A 2002-es választások után Medgyessy Péter vezetésével MSZP–SZDSZ koalíciós kormány alakult, és azonnal osztogatásba kezdett, hogy tartani tudja választási ígéreteit. Először az új kormány egyenlően elosztva visszafizette a nyugdíjasoktól „elvett 50 milliárdot”, majd a kormány 2002. október 31-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/1224 számú, „Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát. Ebben a salátatörvényben szerepel a nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény kiegészítése, amely lényegében bevezette a 13. havi nyugdíj jogintézményét, és meghatározta fokozatos, három év alatt történő bevezetésének menetrendjét.
A javaslat azonban nem ment át könnyedén az Országházon. Az ellenzék, köztük a Fidesz és az MDF ellenezte a javaslatcsomagot, mert annak egy másik eleme, „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény megváltoztatása hátrányosan érintette volna az egyházi tulajdonú szociális intézményeket.
Ennek eredményeképpen 2002. december 17-én az ellenzékiek nem vettek részt a végszavazáson, így a törvényjavaslatot kizárólag a kormánypárti képviselők igen szavazatával fogadta el az Országgyűlés. A törvény kálváriája ezzel még nem ért véget, mivel Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá, hanem 2002. december 23-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Mádl Ferenc döntése már a téli szünet alatt esett, így a kormány csak 2003. február 4-re nyújthatta be a törvényjavaslatot változatlan formában. A ma is aktív politikusok közül nem szavazta meg a törvényjavaslatot többek között Semjén Zsolt, Harrach Péter vagy éppen Szijjártó Péter. Azonban a Fidesz frakciójából 55-en igazolatlanul távol voltak.
Így többek, Orbán Viktor, Áder János, Lázár János és Kósa Lajos nem is volt a Parlamentben, amikor megszavazták a 13. havi nyugdíjat.
A fideszes képviselők távolmaradása ellenére a törvénycsomag átment az Országgyűlésen, és 2006-ig minden rendben is ment.
A Fidesz tanult az MSZP-től, és bár korábban ellenezték a 13. havi nyugdíjat, 2006-ban úgy döntöttek, hogy 180 fokos fordulatot vesznek, és február 2-án megszületett a „2006. évi törvény a tizennegyedik havi nyugdíjról” című törvényjavaslat. Az indítványt a Fidesz hat országgyűlési képviselője, név szerint Áder János, Pokorni Zoltán, Harrach Péter, Varga Mihály, Kövér László és Mátrai Márta jegyezte. Ugyan két további honatya neve is szerepel az eredeti dokumentumon, aláírásuk azonban nem került a lapra.
Erre az indítványa természetesen kiakadtak a kormánypárti politikusok és felelőtlenségnek tartották a 14. havi nyugdíj bevezetését, majd a költségvetési bizottság 2006. március 8-i ülésen „általános vitára nem ajánlották”, vagyis nem támogatták az indítvány tárgysorozatba vételét, így nem jöhetett létre a 14. havi nyugdíj rendszere.
Kiteljesedett viszont a 13. havi nyugdíj rendszere, és 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjuk száz százalékát megkapták, miközben az MSZP duplázhatott az ország élén, Medgyessy Pétert pedig Gyurcsány Ferenc váltotta (2004-ben). Ez évente több mint 200 milliárd forint többletkiadást jelentett, amelynek fedezete egy államháztartáson belüli transzfer volt a központi költségvetésből a Nyugdíjbiztosítási Alap javára.
A magyar nemzetgazdaság 2008-ban nagyon súlyos helyzetbe került, és az államcsőd fenyegette. Ennek oka részben a pénzügyi-gazdasági világválság volt, részben pedig a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája.
A kisebbségben lévő Gyurcsány-kormány kénytelen volt rendkívüli döntéseket hozni, és át kellett dolgoznia többek között a már elkészített 2009. évi költségvetési tervezetet is.
Ennek eredménye lett a 2008. október 18-án benyújtott, a T/6572 számú, „A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, amely jelentős megszorításokat tartalmazott. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban még nem is szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése. Az csak később, a 2008. november 7-én T/6572/20 számon benyújtott egyéni képviselői indítvány alapján került a tervezetbe.
Az új módosított törvény értelmében a 13. havi nyugdíj jogintézménye, jelentős szűkítésekkel ugyan, de továbbra is megmaradt. A változás lényege, hogy 2009. január 1-jétől kizárólag a 62. életévüket betöltött nyugdíjasok, valamint a rokkantsági és a baleseti rokkantsági ellátásban részesülők jogosultak 13. havi nyugdíjra, tehát például az előrehozott öregségi nyugdíjasok nem. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérők folyamatosan lépnek be a rendszerbe. Emellett a 13. havi nyugdíj maximális összege 2009-ben 80 ezer forint, a jövőbeni mértékét pedig a mindenkori tárgyévi költségvetési törvény határozza meg.
A módosított költségvetés azonban nem segített eleget a gazdasági helyzeten, így végül a politikai válságban lévő Gyurcsány Ferenc 2009. március 28-án lemondott.
A kormányválság után az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont miniszterelnök-jelöltként, aki már bemutatkozó beszédében fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai ne mélyüljenek tovább, majd miután az Országgyűlés 2009. április 14-én miniszterelnökké választotta, neki is látott a munkának.
Az új miniszterelnök pedig kevesebb mint egy hónappal munkájának megkezdése után, május 11-én a parlament elé vitte a 13. havi nyugdíj megszüntetését. Ennek eredményeképpen 2009. július 1-jével megszűnt a pluszjuttatás.
„Család- és nyugdíjasvédelem” – ezzel a programmal állt elő Orbán Viktor miniszterelnök 2020. április 6-án a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. Ebben a programban jelentette be a kormányfő, hogy fokozatosan visszavezetik a 13. havi nyugdíjat, amelyről több mint egy évtizedig nem esett szó a magyar politikában.
A program keretén belül 2021 februárjában egyheti, 2022 februárjában kétheti, 2023-ban már háromheti pluszjuttatást kaptak a idősek, 2024-től pedig már egy teljes hónapnyi nyugdíj jár. Azonban ezt a programot később módosították és már 2022-ben egy teljes hónapnyi nyugdíjt folyósítottak az idősek részére, így az idei 13. havi nyugdíj a magyar történelem 7. teljes értékű 13. havi nyugdíja.
Jóval többe kerül ez a juttatás, mint ahogyan azt eredetileg számolták. A szakértők 2020-ban azt jósolták, hogy a 13. havi nyugdíj
A valóságban azonban az, például 2023-ban 483 milliárd forintba került a pluszjuttatás, 2024 februárjában pedig Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése több mint 500 milliárd forintba kerül, és ennek nincs fedezete a nyugdíjkasszában, így a költségvetésnek kell biztosítania az ehhez szükséges összeget.
Az idén már a tavalyinál is magasabb összeget, 550 milliárd forintot kell a 13. havi nyugdíjra fordítania az államnak.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)