Mintegy ötvenen vettek részt azon a tüntetésen, amelyet az aHang szervezett. Az esemény célja a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt állítása elleni tiltakozás volt, ugyanakkor a résztvevők hangsúlyozták, hogy nem a jelképpel van bajuk, hanem azzal, hogy nem történt társadalmi egyeztetés róla.
Az aHang fővárosi csoportja, a budapesti aPont csütörtök estére szervezett akciót a Gellért-hegyre. Közel 50 ember gyűlt össze a Filozófusok kertjénél, ahol égő fáklyákkal vonultak fel a körbekordonozott Szabadság-szoborhoz. Odaérve a kerítésre függesztették ki annak a közel 25 ezer embernek az aláírását, akik csatlakoztak az aHang kampányához, amelyben azt szeretnék elérni, hogy ne helyezzenek keresztet a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára − írta sajtóközleményében a csoport.
Mint ismert, nagyjából fél évvel ezelőtt derült ki, hogy a felújítás alatt álló Szabadság-szobor talapzatára egy több méter magas keresztet szeretnének építeni. Az aHang tiltakozó kampányában már a kezdetekkor hangsúlyozta, hogy nem önmagával a kereszttel van probléma, hanem azzal, hogy a magyar emberek szabadságát szimbolizáló szoborra egy vallási jelképet szeretnének tenni − mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül. Szerintük nemcsak keresztnek, de semmilyen másik vallási jelképnek nem szabadna oda kikerülnie.
A csütörtök esti eseményen Békefi Eszter, az aHang budapesti koordinátora elmondta, a párbeszéd hiánya csak konfliktusokat szül. Fontos lenne, hogy a döntéshozók is megértsék, egy ilyen kérdést nem lehet társadalmi párbeszéd nélkül, egyoldalúan eldönteni.
„Bár még nejlon takarja a szobor egy részét, valószínűleg az a kereszt, ami a látványterven szerepelt, az nem fog megvalósulni. De sohasem lehet tudni, és pontosan ez a baj, hogy úgy döntenek el dolgokat, hogy arról semmilyen egyeztetés nincs a társadalmi szereplők között – legyen szó civilekről, önkormányzatokról vagy szakemberekről” − hangsúlyozta Békefi Eszter.
Az aHang budapesti csoportja a következő időszakban folytatni fogja a kampányt, amelynek fókuszában a társadalmi párbeszéd áll majd. Köztéri szobroknál lesznek láthatók olyan üzenetek, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy egy ilyen kérdésben is lehet kulturált keretek között vitákat folytatni.
Ahogy korábban megírtuk, a kormány 2026-ra tervezi a Citadella és környékének megújítását, köztük a Szabadság-szobor talapzatára keresztet helyeznének el. Ez a döntés azonban megosztó lett, hatalmas vita alakult ki emiatt.
Az ellenzék mellett az egyház sem képvisel egységes álláspontot arról, hogy szerepeljen-e vallási szimbólum az egyébként is megosztó jelképként számon tartott Szabadság-szobor talapzatán. Ugyanakkor népszavazást is kezdeményeztek a kérdésben, azonban a főjegyző szerint erre a Fővárosi Közgyűlésnek nincs lehetősége.
A kormány a tiltakozások ellenére továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kereszt kerüljön az emlékműre, azonban ezt a jelenlegi jogszabályok szerint komoly szerzői jogi per nélkül, az örökösök akaratának ellenszegülve nem lehet végigvinni.